valasz.hu/publi/negyszeres-berek-a-hatar-tuloldalan-mit-tud-a-bunko-burgenland-125498

http://valasz.hu/publi/negyszeres-berek-a-hatar-tuloldalan-mit-tud-a-bunko-burgenland-125498

Publi

Dévényi István

Ezért nézte be csúnyán a Fidesz a CEU-ügyet

/ 2017.04.07., péntek 18:00 /
Ezért nézte be csúnyán a Fidesz a CEU-ügyet

Tudom, hogy Soros György ügynökei félrevezették az egész világot az Orbán-kormány ellenében, de azért mégis úgy tűnik, hogy a Fidesz ezt most benézte.

Igen, a CEU-ról van szó.

A mai fejlemény, hogy az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma megbízottakat küld Magyarországra jövő héten a CEU körül kialakult helyzet miatt – közölte egy lapinterjúban Michael Ignatieff, az egyetem rektor-elnöke.

A másik pedig, hogy az Európai Néppárt (EPP) április 29-én elnökségi ülésen foglalkozik a Fidesz-KDNP-vel – tudatta a pártcsalád szóvivője. Siegfried Mureșan szerint az EPP „mély belső megbeszéléseket fog tartani és figyelemmel követi az Európai Bizottság értékelését a legutóbbi magyar jogszabály törvényességéről.”

Jövő héten ugyanis újból tárgyalják a magyar felsőoktatási törvényt az Európai Bizottság vezetői – ennek a megbeszélésnek a végeredményétől teszi függővé az Európai Néppárt, hogy lép-e, és ha igen, mit a Fidesz ellenében.

Az EPP szóvivője, Segfried Mureșan ráadásul azt is mondta: ha a magyar helyzet folytatódik, a 7-es cikk is az asztalra kerülhet. Az európai politikában „atombombaként” is emlegetett eljárásnak – amely már többször szóba került Magyarországgal kapcsolatosan – két lépcsője van, s a második folyamat végén akár a megrótt tagállam szavazati jogát is fel lehet függeszteni.

Vagyis az illiberális állam kiépítésének két külhoni támfala is megrogyott: egyrészt, hogy Trump kedveli Orbán Viktort a magyar kormányfő korai Trump-kiállása okán, és az USA új vezetése amúgy se szól bele Magyarország belügyeibe, másrészt, hogy az EPP az európai csatározásokban hasznos Fidesz-szavazatok miatt továbbra is kiáll Orbán Viktor mellett.

Hogy az európai politika reakcióját rosszul mérte fel Orbán, az még érthető is, hiszen az eddig történtek alapján jogosan vélhette, hogy a lex CEU miatti esetleges hullámverés is majd szokás szerint elvész az uniós jobb–bal parlamenti csatákban.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy miért nem volt senki a kormányfő és/vagy a kormány környékén, aki a lex CEU ötletének megszületésekor elmondta volna, amire Zsuppán András kiválóan rávilágított a minap, miszerint:

„A világban körülbelül 60 külföldi amerikai egyetem működik, többségük a CEU-hoz hasonlóan alapítványi formában, vagyis magánintézményként. A magyar kormány most rácsodálkozott arra, hogy a CEU mögött nem áll egy komplett otthoni, amerikai felsőoktatási intézmény, hanem tényleges tevékenységet csak Magyarországon végez. Ez azonban teljesen bevett gyakorlat, a külföldi amerikai egyetemek jelentős része hasonlóan működik.

A külföldi amerikai egyetemek között olyan nagy múltú, tekintélyes tudományos intézmények vannak, mint a párizsi és a római amerikai egyetem, vagy athéni American College. Ezeket elsősorban azért hozták létre és tartják fenn, hogy a nemzetközi kulturális és szellemi életben Amerika zászlóshajói legyenek. Van azonban egy olyan köre az amerikai intézményeknek, amely sokkal barátságtalanabb közegben tevékenykedik és a jelentősége is nagyobb. Különösen fontosak geopolitikai szempontból a közel-keleti amerikai egyetemek (Kairó, Bejrút, Kabul, Kuvait, Dubaj, Abu Dhabi, Szulejmánijja) – ezek az intézmények garantálják azt, hogy a stratégiailag kiemelten fontos régióban legyen nagyobb számban Amerika iránt barátságos, a nyugati eszmékre fogékony értelmiség. Az amerikai intézmények legalább valamennyire ellensúlyozhatják a nagyon elterjedt népi Amerika-ellenességet.

Hasonló szerepe van – ha kevésbé kiélezett körülmények között is – a Kínában, Közép-Ázsiában (Biskek), a Távol-Keleten és Közép-Amerikában létesült egyetemeknek.

Ha innen nézünk rá a CEU-történetre – márpedig a washingtoni külügyminisztériumban valószínűleg innen nézik – kifejezetten veszélyes próbálkozás az, amit a magyar kormány csinál. Ha a CEU-t könnyen ki lehet ebrudalni egy kis közép-európai államból, a világon elég sok helyen regisztrálhatják a tényt, hogy Amerika nem védi meg a felsőoktatási hálózatát. Nehéz elképzelni olyan szuperhatalmat, ami ezt szó nélkül eltűrné, főleg akkor, ha az akció mögött esetleg orosz befolyásszerzési törekvéseket érzékelnek.”

Ha mindehhez hozzátesszük a Szíriában kipattant legújabb orosz–amerikai konfliktust, akkor még vékonyabbnak tűnik a jég, amire az Orbán-kormány megszokott tempójában és lendületével feltrappolt.

Persze lehet, hogy a világ- és az európai politika történései akár már jövő héten a múlt ködébe veszejtik a lex CEU-t, ám ha mégsem, akkor a Fidesznek minden korábbinál nehezebb lesz majd rugalmasan elszakadnia saját hadjáratától, olyan erővel csapatták végig a törvényt, nem beszélve a szó szerint világraszóló utógondozásról.

Bár a legújabb, kétbites kormányzati kommunikációt nézve legfeljebb majd kijelentik, hogy Donald Trump is Soros ügynöke.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ingatlanpanama a Feneketlen-tónál? – Lázár János kemény lépésre szánta el magát

Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.

Hun–magyar rejtély: új nyilatkozatok árnyalják a „szenzációt”

A szegedi genetikusok nagy vihart kavaró szeptember végi bejelentése után először véleményezi átfogóan a hun–magyar rokonság kérdését történész, paleoantropológus és néprajztudós. A csütörtöki Heti Válasz összeállításából kiderül: a kulturális közelségnek több bizonyítéka is van, a csodafegyvernek tűnő genetika viszont épp a lényeget illetően néma.

A magyar szexmilliárdos pere: 45 milliárd forint a tét

Ismét pert nyert a leggazdagabb magyarok között számon tartott szexmilliárdos, Gattyán György cége az adóhivatallal szemben, egyelőre mégsem látszik a történet vége. A tét 45 milliárd forint. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

„Lehet, hogy Orbán nem diktátor” – mondja az MSZP elnöke

Ha a ballib értelmiség lázas messiáskeresésében eljutott Vona Gáborig, ahhoz csak gratulálni tud Molnár Gyula. A szocialisták elnöke eddig másodhegedűs volt, Botka László visszalépése után viszont ő viszi majd a prímet a pártban. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.