valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

http://valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

Publi

Salát Gergely

Felemás számonkérés

/ 2010.08.18., szerda 12:56 /
Felemás számonkérés

Amikor a bíróság nemrég kimondta, hogy Kaing Guek Eav - mozgalmi nevén: "Duch" - háborús és emberiség elleni bűntetteket követett el, ezért 19 évre börtönbe kell vonulnia, az ítéletet sokan történelmi jelentőségűnek minősítették.

Ez volt ugyanis az első eset, hogy a XX. század egyik legembertelenebb rezsimjének, a vörös khmerek diktatúrájának egyik tisztviselőjét felelősségre vonták - igaz, 31 év késéssel, és a büntetés is viszonylag enyhe. A hasonló döntések az egész világon ritkaságszámba mennek, hiszen a kommunista rendszerek működtetőit megbüntetni nem számít divatosnak. Kambodzsában Duch ítélete volt az első - és nem lehet kizárni, hogy az övé lesz az utolsó is.

Az ultrabalos vörös khmerek 1975-79 közötti uralmuk alatt mintegy 1,7 millió embert küldtek a halálba, vagyis országuk lakosságának egynegyedét. Duch a rendszer emblematikus intézményének, az S-21 kódnéven ismert Tuol Sleng kínvallató- és kivégzőközpontnak volt a parancsnoka. Az egykor matematikát tanító, öt nyelven beszélő - a bírósági szakértők szerint teljesen normális - Duch és az egész rendszer hatékonyságára jellemző, hogy a Tuol Slengbe került 14 ezer gyanúsított közül mindössze heten maradtak életben. És az S-21 csak egyike volt a számos hasonló haláltábornak.

1979-ben a - szintén kommunista - vietnamiak inváziója véget vetett Pol Poték rémuralmának, de igazságtételre nem került sor. Sőt, a nyugati nagyhatalmak ekkor a határszéli gerillabázisokra visszaszorított vörös khmereket kezdték támogatni pénzzel és fegyverrel, hiszen azok a szovjet szövetséges Vietnam ellen küzdöttek. A hidegháborús logika szerint tehát a kambodzsai tömeggyilkosok az Egyesült Államok oldalára kerültek - mindeközben a nyugati baloldali értelmiség hagyományos csodálata sem csökkent a vörös khmerek iránt.

Az 1980-as évek végén Vietnam kivonult Kambodzsából, de otthagyta phnompeni bábkormányát, amely ellenőrzése alatt tartotta a fegyveres erőket. Az ENSZ közreműködésével 1993-ban választásokat tartottak ugyan, de hiába nyert egy másik párt, a hatalom az addigi miniszterelnök, Hun Sen kezében maradt. Ő előbb bezsarolta magát a kormányba, majd 1997-ben véres puccsal leszámolt ellenfeleivel, azóta egyedül kormányoz. A számonkérés pedig tovább késlekedett.

Hun Sen miniszterelnök ugyanis - hasonlóan a mai kambodzsai elit nagy részéhez - valaha maga is vörös khmer volt. Idővel átszökött a vietnamiakhoz, s azok hozták vissza Kambodzsába, hogy ottani helytartójuk legyen. Bár most már saját bevallása szerint nem a szomszéd hatalom, hanem Kambodzsa érdekeit képviseli, s nem a kommunizmust, hanem a demokráciát és a piacgazdaságot építi, a politikai erőszak, a hatalommal való visszaélés és a korrupció ma sem áll távol tőle.

Duch azonban csak középszintű végrehajtója volt a terrornak, az igazi áttörést a döntéshozók elítélése jelentené. Ám Hun Sen kerek perec kijelentette, hogy csak a már őrizetbe vett négy személy - köztük Nuon Chea, az 1998-ban meghalt Pol Pot egykori helyettese - ellen folytatható le az eljárás, újabb gyanúsítottak nem kerülhetnek a vádlottak padjára. További perek esetén ugyanis könnyen kellemetlen információk kerülhetnének napvilágra Hun Sen és klikkje múltjáról is.

Így a dolgok jelenlegi állása szerint 1,7 millió ember haláláért mindössze öt ember lesz felelősségre vonva - ám még ez sem biztos, hiszen a vádlottak idősek, így némi időhúzással könnyen elérhető, hogy súlyos titkaikat magukkal vigyék a sírba. A kambodzsai kormánynak jelentős nemzetközi nyomással sem kell számolnia az ügyben: Hun Sen autokratikus és korrupt vezető ugyan, de privatizációs kérdésekben remekül megérteti magát a külföldi befektetőkkel. A valódi hatalommal rendelkező nemzetközi szereplőknek pedig egy-egy olaj- vagy fakitermelési koncesszió megszerzése jóval fontosabb, mint a múlttal való szembenézés.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.