valasz.hu/publi/a-jobboldal-a-bevandorlasi-vitat-megnyerte-ami-most-megy-onveszelyes-bohozat-127284

http://valasz.hu/publi/a-jobboldal-a-bevandorlasi-vitat-megnyerte-ami-most-megy-onveszelyes-bohozat-127284

Publi

Feliratkozási láz

/ 2012.08.31., péntek 10:49 /
Feliratkozási láz

Feliratkozás vagy automatikus választói névjegyzék? Az ország politika iránt érdeklődő része az utóbbi napokban az új választási eljárási elképzeléseken vitatkozik.

A kérdés – mint minden, egy demokráciában a közösségre és a politikai részvételre vonatkozó felvetés – rendkívül érzékeny; jelentőségét csak növeli, hogy a válasz, a probléma jellegéből adódóan, politikai. A szakma csupán mérlegelendő szempontokat tud adni a döntéshozóknak, a végső szót nekik kell kimondaniuk. A türelmetlenebb olvasók kedvéért előrebocsátva a következtetést: jómagam nem a feliratkozás létét vagy nemlétét tekintem jelentős kérdésnek, hanem annak módját, részleteit. Megítélésem szerint ettől függ, hogy a választói feliratkozás megfelel-e a XXI. századi jogállami követelményeknek, és teljesíti-e a demokráciával szemben támasztott feltételeket.

Bár látszólag az egyes országok választási rendszerei egységes csoportokba rendezhetők, a közelebbi vizsgálat megmutatja, hogy minden ország szabályozása eltérő. Így van ez a választójog szabályozásával is. Miközben igaz az az állítás, hogy a mai demokráciák alapvető kritériuma az általános, titkos és egyenlő választójog, azt láthatjuk, hogy az egyes országok eltérően szabályozzák a választójog alsó korhatárát, különbséget tehetnek az aktív és a passzív választójog alsó korhatára tekintetében, sőt, adott esetben az egyes intézményekbe választhatók alsó korhatára tekintetében is.

Hasonlóképpen, léteznek országok, ahol a választói névjegyzékben való részvétel automatikus, a választópolgárnak semmit sem kell tennie érte. Vannak viszont országok, ahol az állam a választópolgártól valamilyen cselekvés kifejtését követeli meg ugyanezért. Van, ahol kötelező a választási részvétel, az attól való távolmaradás büntetést von maga után, a többi országban ez állampolgári jog, de semmiképpen sem kötelezettség.

Az automatikus választói névjegyzék azokban az országokban nem okoz semmi problémát, ahol egyszerű, arányos választási rendszer van, és az egész ország egy választókerületet alkot, azaz nincs jelentősége annak, hogy ki hol adja le a szavazatát. Minél specifikusabb területi szempontból egy választási rendszer, annál fontosabb a szavazat leadásának helye, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozás. Területi listás választási rendszernél már megjelenik a probléma, de a kérdés igazán fontossá az egyéni választókerületi rendszereknél válik. Nem véletlen, hogy az előző magyar választási rendszer legtöbbet vitatott pontjai is az igazolással más helyen történő szavazás, illetve a nem Magyarországon tartózkodók szavazásának szabályozási módjai voltak.

Az elmúlt két év törvényhozása a választási eljárás szempontjából is új kérdéseket vetett fel. A magyarországi nemzetiségek országgyűlési képviseletének megoldása a jövőben szükségessé teszi a magukat nemzetiséginek valló magyar állampolgárok regisztrációját. A kedvezményes honosítás révén választójoghoz jutó, nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat is csak választói feliratkozás alapján lehet nyilvántartásba venni. Ráadásul az élet újabb regisztrációs okot hívott elő: azok a magyar állampolgárok, akik munkavállalás vagy tanulás miatt a szavazás napján is külföldön tartózkodnak, csak regisztráció révén tudják jelezni, hogy otthonuktól távol adják le szavazatukat.

Ma is létezik tehát választói feliratkozás. A valódi kérdés nem is ez. Sokkal inkább az, hogy a szabályozás során minden kétséget kizáróan sikerül-e érvényesíteni azt az alapvető alkotmányos elvet, mely szerint a regisztráció senkit nem akadályozhat meg önhibáján kívül a választójog gyakorlásában. Hogy ez maradéktalanul így legyen, a választói feliratkozás folyamatának egyszerűnek, érthetőnek, átláthatónak és könnyen elérhetőnek kell lennie.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.