Publi

Borbás Barna

Földárverések: 5 dolog, amire nincs magyarázat

/ 2016.01.20., szerda 08:13 /
Földárverések: 5 dolog, amire nincs magyarázat

Időzítés, árazás, az „aranykalászos gazdák” vizsgája, 300 hektáros bohózat, üres kormányhivatalok – 5 dolog, amire nincs rendes magyarázat a földárverések körül.

„Egy dolgot nem támadott senki: hogy ár alatt adtuk volna el a földeket.” Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, ATV, 2015. január 15.

A fenti mondatot beismerésként azonosítani talán túlzás, annyit viszont mindenképpen megkockáztathatunk, hogy a Miniszterelnökség első embere ösztönösen válogatta így a szavait, védekező pozícióból. Megmagyarázom.

A földárverések tavaly november 16-án kezdődött, év végén lezárult első szakaszának célja országszerte világos volt, legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint:

„Megerősítjük a családi gazdaságok, a földművesek gazdasági pozícióit és versenyképességét.”
(Fazekas Sándor miniszter, 2015. október 26.)

„A családi gazdaságokat csak úgy lehet megerősíteni, ha földtulajdonhoz juttatják őket.”
(Bitay Márton államtitkár, 2015. november 4.)

„A föld azé legyen, aki megműveli.”
(Lázár János miniszter, 2015. október)


Nézzünk rá a vonatkozó kék kormányplakátra is: „a nagybirtok helyett a családi gazdaságokat kell helyzetbe hozni”; „minden gazda egyenlő eséllyel indul”. A hirdetményen az alulról nyitott vidéki középosztály, a korán kelő, közepes családi gazdaság két mintatagja látható. (Kulcsszavak: foltozott pulóver, borosta.)

Kormány Információ

Kormány Információ

Nos, ha csupán a kommunikációt nézem, mindez maga a megvalósult ángyánizmus: nagybirtok helyett családok! A föld legyen a földműveseké! Magyar földet a magyar gazdáknak! A plakátra tett felszólítás (Most vegyen földet!) azt sugallja, hogy itt valami olyasmi történik, amiben bármelyik gazda részt vehet.

A program kiindulópontja nehezen vitatható. A december eleji, Győrffy Balázs fideszes képviselővel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével és Raskó György agrárszakértővel szervezett páros interjúra készülve nem találtam olyan véleményt, ami ellenezte volna, hogy az állam túladjon a birtokában levő nagyobb földkontingensen, főként, ha az gazdálkodókhoz (tehát még egyszer: gazdálkodókhoz, nem bérbeadókhoz) kerül.

November közepén tehát összesen 380 ezer hektár állami földet hirdettek árverésre, a helyi piaci ár plusz 10 százalék minimális kikiáltási áron.

A rendszer már az első napokban mutatott működési zavarokat, néhány hét múlva pedig az összes árnyoldala láthatóvá vált. Vegyük sorra, hogy mi az az öt dolog, amire nincs valódi magyarázat a földárverések körül!

1. Időzítés. A kapkodás nyilvánvaló jele, hogy úgy vertek dobra az összes földből mintegy 145 ezer hektárt, hogy azokon hosszú távra – akár 2051-ig – lekötött bérleti szerződés van, magyarán az új tulajdonos alkalmasint évekig nem képes érdemben hozzáférni új szerzeményéhez, hiszen más műveli. A hosszú távú bérleti szerződés az egyik ok, ami miatt több helyen az árverés érdektelenségbe fulladt. A kormány próbálta orvosolni a dolgot: jogászi kapkodás indult, hogy lehetővé tegyék a bérleti szerződések módosítását. Nehéz ügy: a korábbi rendszert kétharmaddal betonozta be fideszes többség, a kétharmad azonban a tavalyi időközin elveszett. (Amúgy, persze, van magyarázat az időzítésre, hiszen a bérleti szerződések tetemes része Simicska-érdekeltségeknél van. Kérdés, hogy földügyi simicskátlanítás mennyit tesz hozzá a közügyeinkhez.)

2. Árazás. Csak sejtéseink vannak, hogy pontosan mi alapján kerül a föld annyiba, amennyibe. Egy hektár egy- és négymillió forint között bárhol lehet, a licitálni vágyók sokszor értetlenül álltak a kikiáltási árak előtt, hogy a Nemzeti Földalapkezelő pontosan miért oda lőtte be az árat, ahova.

3. Az „aranykalászos gazdák” vizsgája. Az úgynevezett aranykalászos vizsga segítségével az is földművessé emelkedhetett, aki még életében egy percet sem gazdálkodott. (Ajánlott olvasnivaló itt.) Vagyis az árveréseken való részvétel szigorú feltételeinek egyike viszonylag könnyen kijátszható. A kiskapu létezését Győrffy Balázs fideszes képviselő sem tagadta a nekünk adott interjúban, sőt szakmai prostitúciónak nevezte azt.

4. A 300 hektáros bohózat. A szabály papíron szigorú: egy gazdálkodó legfeljebb 300 hektár földet vásárolhat. Igen ám, de „családi plafon” már nincs, vagyis ha valakinél betelt a limit, küldheti az anyukát, apukát, testvért, gyerekeket a licitre. (Ha valaki véletlenül nem lenne gazdálkodó a családban, az aranykalászos vizsgával könnyen azzá válhat.) Így fordulhatott elő, hogy Mészáros Lőrinc vállalkozó családja összesen több mint 1300 hektárt vásárolt be: Lőrinc testvére, János 207 hektárt vett 247 milláért; Lőrinc felesége, Beatrix 296 hektárt 404 millióért; Lőrincék Ágnes lánya 209 hektárt 443 millióért; Lőrincék Beatrix lánya pedig 276 hektárt 340 millióért.

5. Ürességtől kongó árverések. November 16. után néha kellemetlen, néha vicces fotókat lehetett látni arról, hogy nincs igazán érdeklődés a kalapács alá került földekre. Ennek egyik oka a fent már tárgyalt helyzet: hatalmas földmennyiség van, amire egyszerűen nem éri meg licitálni, mert még hosszú ideig más bérli. A másik ok az árverések kiüresedése: a földet óhajtó befektetők és gazdák sok helyen előre leültek és leosztották, hogy kinek mennyi jut, milyen esélyekkel indul egy-egy licitre. Az előre megkötött alkuk is jelzik, hogy anyagi erő szerint egy-egy faluból legfeljebb két-három gazda képes részt venni az árveréseken. A legtöbb családi gazdálkodó, őstermelő még a hitellehetőséggel együtt sem elég tőkeerős, hogy versenybe szálljon a liciteken a helyi nagygazdákkal, nagybefektetőkkel. (Utóbbiakhoz egyetlen megjegyzés: az árverések feltételrendszere semmilyen garanciát nem jelentett arra, hogy azé lesz a föld, aki megműveli. Meg lehetett volna oldani, hogy csak az licitálhasson, aki maga műveli a birtokot, nem pedig bérbe adja, ám ez a megkötés nem került a feltételek közé.)

*

Ha mindezeket figyelembe vesszük, elég soványnak tűnik a Lázár-féle „lajstrom” a földárverések nem támadható körülményeiről, illetve körülményéről. Mert valóban igaz, hogy nem keltek el áron alul földek, ám többnyire az alulról nyitott vidéki középosztály is hoppon maradt, és a pálya széléről szemlélheti, ahogy az egymással üzleti-baráti kapcsolatban levő helyi erősségek még erősebbek lesznek.

„Elszalasztott lehetőség. Elhúzták előttünk a mézes madzagot, azt’ annyi” – kesergett egy gazdálkodó ismerősöm még karácsony előtti beszélgetésünkkor. Sajnos igazat kellett adnom neki.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Véletlenül elaludt, kivégezték

Észak-Koreában nem kell sok az ifjabb Kedves Vezető haragjához: egy tisztségviselőt azért végeztek ki légvédelmi fegyverrel (!), mert elbóbiskolt egy értekezleten.

Jeszenszky figyelmezteti Orbánékat: inkább Merkel, mint Putyin!

Aggodalommal tölt el, hogy '56 nemzetében felvetődik a lehetőség, hogy nyugati szövetségeseink helyett bízzunk inkább Moszkvában – mondja a Heti Válasznak Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter beszél az Antall-kabinet alatti orosz kémtevékenységről és lerántja a leplet MSZP-s kollégája határrevíziós ötletéről is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban!

Terrorveszély és ízlésterror Bayreuthban

Deszantos megmentő és muszlim csábleányok a Parsifalban, Marx, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung szobrai A Nibelung gyűrűjében. Fokozott ellenőrzés, politikai áthallások, erőszak, és lenullázott hősiesség a bayreuthi Wagner-szentélyben. Rockenbauer Zoltán írása a friss Heti Válaszban.

Mi lesz ebből? „Allah akbar!” az új jelszó Merkel pártjában

Németországban Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívei török pártot alapítottak, az alakulat a jövő évi választásokon akár a parlamentbe is bejuthat. Ha ez megvalósulna, a török elnöknek befolyása lehetne Berlin külpolitikájára. Exkluzív részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogy mi? Kolozsvár, mint balliberális fészek?

Vihart kavart Erdélyben a Pestisracok.hu cikke, mely az ottani magyarok mételyezésével vádolt meg anyaországi liberális művészeket. Bár nem nagyon tudunk róla, létezik liberális és baloldali erdélyi hagyomány is, ám butaság tőlük félteni a magyarokat. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Jó, ha tudjuk: 8 aranyunk nem pusztán két zseni magányos sikere!

Az olimpiai játékokat megelőző sajtóhisztériában jövendölt összeomlás elmaradt, ahogy eredményes szereplésével a magyar csapat is megtartotta gerincét. Előbbi tanulságokat, utóbbi alapot adott a 2024-es budapesti olimpiai rendezésért való lobbizásnak. A csütörtöki Heti Válaszban kilencoldalas összeállítással jelentkezünk.

Vitorlázók, figyelem! Ilyen az élet a Balatonon

Jövőre lesz 150 éve, hogy elindult a mai értelemben vett vitorlás sportélet a Balatonon. Jó idők és rossz idők váltakoztak, nemcsak az időjárásban, de a történelemben is azóta, de a kétezres évekre újra feléledt a balatoni vitorlásélet. Összeállításunk a friss Heti Válaszban.