Publi

Független haza

/ 2001.06.15., péntek 07:49 /

Kereken tíz esztendeje hagyta el hazánk területét az utolsó, megszállóként itt tartózkodó idegen katona. A június 16-ához kapcsolt esemény inkább hagyományos, mint pontos: a szovjet hadsereg akkori magyarországi parancsnoka ugyanis igyekezett lassítani a kivonulást, néhány harcosa még időzött magyar területen a hivatalos távozás után is. Akkor elmaradt a Tisza-hídra tervezett gyalogos átvonulás: a távozás sem sikerült tehát ünnepélyesebbre, mint az 1944-es bevonulás, melyet a "Battonyától Nemesmedvesig" tartó diadalmenet követett - legalábbis a bő négy évtizedig tartó "ideiglenes nálunk tartózkodás" propagandája szerint.

A szovjet hódoltság évtizedeit borúsan jelképezi az a másik esemény is, amelyre június 16-án emlékezünk: a magyar miniszterelnök, Nagy Imre 1958-as kivégzése. A bátor kormányfő egyik - hóhérai számára - legnyomasztóbb "bűne" épp az lehetett, hogy országunk katonai megszállását kívánta felszámolni az 1956-os szabadságharc sűrű napjaiban. Ennek a kísérletnek még az emlékét is igyekeztek mélyen elföldeltetni a Kreml helytartói a 301-es parcellában, s mindazokban a temetőkben, amelyeket e névtelen sírok jelképeztek a "szocialista demokrácia" korában.

Június 16-án, a független Magyarország napján a kitörő lelkesedéssel megnyilvánuló ünnep nem jellemző idehaza. A rendszerváltozás folyamatában az 1991-es esztendő már inkább a józanodás éve volt: a gyors meggazdagodás eleve hiú illúziói ekkorra szertefoszlottak.

A szabadság szegényesre sikeredett, részben a rendszerváltozás felemássága miatt. A pártállam lebontásában ugyanis a nyolcvanas évek vége felé azok is - kisebb-nagyobb mértékben - jeleskedtek, akik valamennyire haszonélvezői is voltak a puha diktatúrának. Ezért is mehetett végbe egy pofon nélkül a váltás, és ezért is menthették át gazdasági hatalmuk jó részét az állampárt ismert figurái... Így a szovjet csapatok távozásának napjáig már jócskán tapasztalhatták az emberek, hogy nagyrészt ugyanazok maradtak "fönt", akik a pártállam éveiben magasra kapaszkodtak. Ám akik annak idején egyik hónaptól a másikig egyensúlyoztak csekély jövedelmükből, azoknak most a munkanélküliség rémével is szembesülniük kellett.

A független Magyarország nem szavatolta a fölemelkedést azoknak sem, akik lelkesedtek - s akár a keserű kiábrándulások után ma is lelkesednek - érte. Más kihívások elé került szinte egyik napról a másikra a társadalom. Míg korábban a világútlevél, a népszavazás, a törvényhozási választás, a helyi önkormányzat fölállításának lehetősége kínált valódi vívmányt a családoknak, a szabadság hétköznapjaiban már takarékosabban mérik a sikerélményt.

Országunk ugyanis nemcsak lakói előtt nyílt meg, lehetővé téve akár a törvényes kivándorlást, hanem a földkerekség számára is nyitott lett. Vállalataink erős és a legkevésbé sem szégyenlős versenytársakkal találták magukat szemben: olyanokkal, akik a jó termékek gyártása és agresszív kínálása mellett a korrupciót is magától értetődő természetességgel vetették be a versenytársak kiszorításáért. Megnyílt az ország a kétes ingatlanvásárlók, a törvényesen vagy törvénytelenül betelepülni szándékozók előtt - évtizedekig ismeretlen létesítmények: menekülttáborok nyíltak -, s borúsabbá tette napjainkat a nemzetközi bűnözés térfoglalása is. A szabadság beköszöntésével majdnem egy időben a pusztító drogok kezdték kábítani éppen a jövő letéteményesét: az ifjúságot... Keservesen ismertük fel: a szabadság felelősséggel is jár, a jog követelése mellett elengedhetetlen a kötelességek vállalása is.

Ámbár elfogadhatatlan, de megmagyarázható, hogy a társadalom jelentős része visszakívánkozott a nem független, ám biztonságosabbnak vélt Magyarországba. Így 1994-ben egyfajta nosztalgiaszavazással a választók a volt pártállam letéteményeseit juttatták - a megőrzött gazdasági mellett immár - politikai hatalomhoz is. A független Magyarországot a súlyos tévedésektől sem óvja meg külső hatalom, vonhatták le a tanulságot azok, akik épp a szabadság visszanyeréséért vállaltak kockázatokat korábban.

Az átállás nehézségei minden társadalmat megviseltek: gyárromok, nyomorgó falvak, maffia uralta térségek tőlünk keletre fájdalmasan jelzik, hogy a függetlenséget sehol nem vették birtokba könnyen. De éppen az évtizede visszanyert függetlenség új erőforrásokat is megnyitott. Lassan visszanyeri eredeti színeit a kultúra, és dinamikusan fejlődik a gazdaság egészséges része.

Már tudjuk, hogy a függetlenség küzdelmes, naponta meg kell harcolni érte. Mégis jó kimondani, hogy függetlenek vagyunk. Fölemelhetjük a fejünket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.