Publi

Borókai Gábor

Gyámság és gyámoltalanság

/ 2012.09.05., szerda 16:35 /
Gyámság és gyámoltalanság

"Páriák leszünk a világban, egy erkölcstelen, áruló nemzet képe fog kirajzolódni", siratja el Magyarországot Gyurcsány Ferenc. Sorai rímelnek Teleki Pál jóslatára. Csakhogy most nem támadtunk meg egy baráti államot, nem is lőttük halomra polgári lakosait, ellenkezőleg, a nemzetközi jog normái szerint jártunk el, amikor hazája kérésének eleget téve kiadtunk egy elítéltet.

Ramil Safarov története már a könyökökön bukik ki. Ő volt az, aki baltával gyilkolta meg Budapesten az angol nyelvi kurzuson ugyancsak részt vevő örmény katonatársát, aki állítólag gúnyt űzött az azeriek nemzeti szimbólumaiból. A bosszú kegyetlen és alattomos volt. Az elkövetőt a magyar hatóságok elfogták, majd bírósági eljárásban életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtották.

Az azeriek többször kérték állampolgáruk kiadatását, de csak nyolc év elteltével született egyezség a két ország között. S a befogadó ország államgépezete úgy dolgozott, ahogy nem szokás. A gyilkost azonnal elnöki kegyelemben részesítette, majd a hont védő hősök közé emelte.

A hír hallatán az örmények Magyarország ellen fordultak, és megszakították az amúgy is csak bécsi nagykövetségükön keresztül ápolt diplomáciai kapcsolatokat. A hazai liberális ellenzék pedig rögvest örménnyé vált, és megtépte ruháit. Merthogy Orbán Viktor kormánya csak szégyent képes hozni népére.

A "Miért adtuk ki a baltás gyilkost?" kérdés gyakorta elhangzik, és válaszul bizonytalan eredetű pénzügyi érvek nyomulnak elő. A mindent tudók hárommilliárd eurónyi magyar államkötvény jegyzését sejtetik a háttérben, ezért júdáspénzről és a becsület eladásáról beszélnek.

Ám a kérdést úgy is feltehetjük, hogy Magyarország milyen jogon és milyen érdekből tagadta volna meg annak az országnak a kérését, amelyet a nemzetközi közösség néhány hónapja az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjává választott (többek között Magyarországot és Szlovéniát megelőzve), és amely írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a Safarov elleni eljárást nem kezdi újra, és az ítéletet nem változtatja meg?

Hogy Örményország dühös, érthető. Azerbajdzsán eljárása elfogadhatatlan. Provokatív és irritáló. És még az is belátható, hogy az örmények tehetetlen mérgükben miért fordulnak ellenünk is, holott a magyar eljárás jogszerűségét nem tudják megkérdőjelezni. Annál kevésbé magyarázhatók észérvekkel a hazai balliberális közösség reakciói. Ők, akik az állami beavatkozásoktól rendre kiütést kapnak, miért tartják normálisnak, hogy gyámság alatt tartsunk egy olyan országot, amelyet a nemzetközi közösség a legmagasabb presztízsűek közé emelt?

Talán kultúrfölényünkre kellett volna hivatkoznunk? Vagy arra, hogy nem hiszünk nekik?

A kormány döntése racionális mezőben védhető. De ha az ügyet továbbra is ügyetlenül és gyámoltalanul kezeli, itthon is elhitetik velünk, hogy erkölcstelen, áruló nemzet lettünk. Pedig akik ezt mondják, többségükben a nemzettel mit sem tudnak kezdeni.



" Mindezeken túl pedig a magyar kormány - ha akar - joggal hivatkozhat Ali Mohamed al-Megrahi esetére is. Nevezett személy volt az a líbiai titkos ügynök, aki felrobbantotta társaival Lockerbie fölött az amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es repülőgépét. Az iszonyatos merényletnek 270 áldozata volt, köztük négy magyar. A tettest Anglia 2009. augusztus 20- án elengedte - illetve kiadta Líbiának. A hivatkozási alap az volt, hogy Megrahi súlyos rákbeteg, és legfeljebb három hónapja van hátra. Aztán kiderült, hogy Líbia finanszírozta azt a három orvosszakértőt, aki felállította ezt a diagnózist. "
(Bayer Zsolt, Magyar Hírlap, szeptember 3.)

"Ilyen üzleteket pszichopata senkik kötnek mocskos utcasarkokon, aztán még el is büszkélkednek vele, de ők ettől pszichopaták, egy kormánynak pedig legalább nyomokban tartalmaznia kellene becsületes embereket."
(Para-Kovács Imre, Amerikai Népszava, szeptember 4.)

"A keleti nyitás ortopéd változatát hozta össze a kormány. A "látszat" lényege, hogy egy miniszterelnök veszni tűnő ábrándja kedvéért felelőtlen hazardírozással képes sutba vágni mindent, ami tartását, becsületét, rangja, s vele országa tekintélyét adja. Nincs "kész átverés". Előnyösnek látszott az ajánlat."
(Tamás Ervin, Népszabadság, szeptember 4.)

"Jóban kell lenni Örményországgal is, de felismerve saját nemzeti érdekeinket nekünk az azeri vezetéssel kell különösen erős és jó kapcsolatokra törekedni. És nem egy rövid távú pénzügyi segély céljából, mert az önmagában ócska, prostituált külpolitika lenne, hanem azért, mert az azeri is turáni nép, mint mi."
(Vona Gábor a Facebook-oldalán, szeptember 4.)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.