valasz.hu/publi/ez-a-dilemma-osztja-kette-ma-a-nemzetet-60477?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201712

http://valasz.hu/publi/ez-a-dilemma-osztja-kette-ma-a-nemzetet-60477?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201712

Publi

Intelmek

/ 2001.08.17., péntek 07:39 /

"Miért van magyar zászló a házakon?" - kérdezte óvodás kisfiam tavaly augusztus 20-án. "Mert Szent Istvánra emlékezik az ország" - feleltem. Andriska homlokát ráncolva kutatott emlékezetében, ahol a rokonokat és a mesehősöket követve előkelő helyet foglalnak el mindazok, akikkel jól lehet játszani. Végül csak ennyit mondott: "én nem emlékszem". Nem baj; ha eljön az ideje, megtudja, ki volt Szent István. Államalapítónkról megemlékezni nem az óvodás dolga.

"Augusztus 20. napja nemzeti ünnep: a Magyar Népköztársaság alkotmányának ünnepe" - mondta ki az alaptörvény, amely 1949. augusztus 20-án lépett hatályba. S utána néma csönd, évtizedekig tartó hallgatás: első királyunk életműve a nemzettudat hátsó polcára tétetett. Vezércikkében a nevezett napon a Szabad Nép egyszer sem említi Szent István nevét, ellenben Rákosi Mátyásról nyolcszor, a "népről" harmincnégyszer szól, például így: "És az öröm, a büszkeség, az alkotmány létrehozója, Rákosi elvtárs iránt érzett hála mellett tudja népünk azt is, hogy az alkotmány fegyver." Eleinte valóban fegyver volt, később puhán, lélekben irtották a nemzettudatot. Rákosi nyilván megelégedéssel olvasta a Szabad Nép sorait, s el sem tudta képzelni, hogy a róla alkotott kép egybevág majd azzal, amelytől Szent István intelmeiben óvta fiát, Szent Imrét: "Szükség, hogy a' Király ájtatos, irgalmas, és a' több jósságos cselekedetekkel fel legyen czifrázva, és ékesitve. Mert a' gonoszsággal és kegyetlenséggel ocsmányitott Király magának heában tulaidonittya a' Király nevét, mivel inkább őtet kegyetlen Urnak, Tyrannusnak kell mondani."

Aránytévesztés-e megemlíteni Szent István életműve mellett két másik rendszerváltást, a kommunistákét és az 1990-es szabad választásokat? Beszédesek az analógiák, mint ahogy a tűz és víz összevetése is.

Eltörölni a múltat? Ez eszébe sem jutott volna első királyunknak. Mégis rendszerváltást hajtott végre István: a lovas-nomád életmód és a pogány, patriarkális társadalom helyett létrehozta a keresztény-feudális államrendet, feladatának tekintette az egységes jogrendszer és az egyházi szervezet kiépítését. Gyökeresen újat alkotott, ám mégsem vágta el a gyökereket. Erre Dümmerth Dezső történész hívja fel a figyelmet: Magyarországon az Álmossal kezdődő, Árpád által szilárdan helyhez kötött nemzetalakulási folyamat voltaképpen István által kapta meg végleges kereteit. Az ősi, lovas-nomád nemzetségi-vérségi elv eszmei talaján állva tudta csak a keresztény-feudális államrend új berendezkedéseit is elfogadtatni, mert alattvalói minden hagyománytörés ellenére, az első király személyében is a régi, a rendet teremtő dinasztia folytatását láthatták.

Jövőképet, s hozzá hitet, egyházat, törvényeket, államszervezetet adott népünknek István. Mire van leginkább szükségünk ma? Jövőképre? Hitre? Szent István-i erejű törvényességre? Bízhatunk-e a jobb jövőben, hihetünk-e valakiben? Tragikus, hogy a jövőképet, hitet, alkotmányosságot ma számon kérők milyen erőbedobással hamisítják a jelent. Miként lehetne jövőképük az embereknek, ha a hamisítások elárasztják a mindennapokat? Van egy határ, amit nem lenne szabad átlépni. Sólyom László éppen Szent Istvánra emlékező gondolatmenetében fogalmazta meg: "a független és demokratikus Magyarország mostani megteremtése a mi nemzedékünket olyan horderejű választások elé állította, mint amilyenekben Istvánnak döntenie kellett... Jóvátehető-e az a kár, amelyet értelmiségiek azzal okoztak, hogy a demokratikus berendezkedés politikai harcaiban továbbra is olyan eszközt alkalmaztak, amely csak a zsarnokkal szemben jogosult: az ellenfél morális megkérdőjelezését?" Az Alkotmánybíróság volt elnöke az első szabad választásokon győzelmet elérők morális megkérdőjelezését bírálta 1999-ben.

S mi történik ma? Semmi új. Folytatódik a hadjárat napról napra. Sok minden elfogadható bírálatként, lehet pálcát törni kormányzati döntés, törvény és vélemény felett. Ám elfogadhatatlan a hitromboló erkölcshamisítás. Közeledvén a választásokhoz már nem azt feszegetik, mit tesz jól vagy rosszul a kormány. Ebben kivetnivaló - igazságtartamától függetlenül - nem lenne. Csakhogy a "cél szentesíti az eszközt" módszerével nem a parlament által alkotott jogot, hanem egyre inkább a jogalkotót (és családját) minősítik. Napjaink Luciferjeit el lehetne könyvelni madáchi kinyilatkoztatással is. Az ember tragédiájának végén így inti az Úr Lucifert: "De bűnhödésed végtelen leend, / Szünetlen látva, hogy, mit rontni vágyol, / Szép és nemesnek új csírája lesz."

Mindezért a legnagyobb kihívás nem más, mint hitünk megtartása: hit a Szent István-i értékrendben, s továbbélésében. Az intelmek útmutatása szerint: "...ha a hitnek pajzsát tartod, rajtad az idvesség sisakja is. Mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen."

Mit hoz a holnap? Ezt kérdezik a gyerekeim is, reménykedve fagylaltban, játszótérben, bábszínházban. És Andriska még egy apróságban. Tavaly augusztus 20-án a mi házunkon nem volt zászló. Azt szeretné, hogy idén legyen...

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.