Publi

Jeszenszky Géza

Jeszenszky: „Meghalt a NATO – éljen a NATO!”

/ 2017.07.24., hétfő 15:44 /
Jeszenszky: „Meghalt a NATO – éljen a NATO!”

„Meghalt a NATO – éljen a NATO!” – fordíthatjuk a mai helyzetre az egykor a francia királyok utódlásának bejelentésére szolgáló formulát. Donald Trump amerikai elnök előbb idejétmúltnak nevezte az atlanti szövetséget, azután csak a gálánsan fizetőknek ígért amerikai védelmet. Varsói látogatásakor azonban kimondta a boldogító igent arra, hogy a washingtoni szerződés kölcsönös védelmet garantáló 5. cikkelye alapján a NATO keleti frontállamainak nem kell tartaniuk egy amerikai cserbenhagyástól.

Lengyelországban még valamivel meglepte a világot: a történelem megidézésével. Tudta, vagy tanácsadói tudatták vele, mivel lehet megnyerni a lengyelek szívét: történelmi megpróbáltatásaik és helytállásuk fölidézésével. Valóban, a lengyelek és az amerikaiak hagyományos szövetségesek. Kościuszko és Pułaski harcolt a 13 brit gyarmat függetlenségéért, az I. világháború végén Wilson elnök erősen támogatta Lengyelország újjászületését, a II. világháború alatt pedig Monte Cassinónál és a többi harctéren a lengyel sasok és az amerikai G. I.-ok együtt véreztek. Trump a Szolidaritás és egykori vezére előtt is tisztelgett, de fontosabb, hogy fogékonynak mutatkozott egy másik lengyel hős, a függetlenséget helyreállító Piłsudski marsall egykori nagy terve iránt.

Indokolt lett volna összefogni az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger, az Intermarium térségét, a német és az orosz közé szorult népeket a két világháború között. A gondolat előzményének tekinthető Kossuth Dunai Konföderációja, de rokon vele Churchill brit miniszterelnök Sztálin által megvétózott konföderációs javaslata is. A náciellenes magyarok is, a Varsó–Budapest–Belgrád-tengelyt szorgalmazó Bajcsy-Zsilinszky Endrétől Kállay Miklós miniszterelnökig, a konföderációkban keresték a nagyhatalmi hegemónia ellenszerét.

Trump és Macron kézfogása július 13-án Párizsban - új irányok a francia külpolitikában

Fotók: AFP/Europress/Saul Loeb

A világsajtó egy része veszélyes ábrándnak tekinti a 2016-ban Dubrovnikban 12 ország – a négy visegrádi; a három balti, valamint Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária – államfője által meghirdetett „Három tenger” kezdeményezést. A célt, a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, a határokon átnyúló projektek megvalósítását, az észak–dél irányú közlekedési folyosó létrehozását és az energiaellátás függetlenségét nehéz ellenezni, de az EU szép szavakon túl eddig keveset tett ezek érdekében.

Összefogva van esély Kelet-Közép-Európa fölzárkózásának előmozdítására. Ha az Egyesült Államok ezt támogatja, az jelentősen növeli a kezdeményezés esélyeit. Trump tehát Varsóban – némileg rezonálva az ifjabb Bushra – a kommunizmusból szabadult „új Európa” és az Egyesült Államok szövetségét erősítette meg. Az 1990-es években Lengyelország és Magyarország élen járt ennek szorgalmazásában.

Hogy az új összefogás nem az EU vagy azon belül Németország ellen irányul, azt éppen a Trumptól nem várt, kissé patetikus, de hihetetlenül fontos szavak igazolják. A felszólítás, hogy a Nyugatban legyen meg az akarat a megmaradáshoz, kész legyen megvédeni magát bármi áron, harcoljon „a családért, a szabadságért, a hazáért és Istenért”, üzenet volt a terrorizmusnak, válasz volt „Oroszország agresszív és destabilizáló lépéseire”, és szembement a „politikai korrektség” diktatúrájával.

Amikor az Európai Unió az önálló véderő illúzióját kergeti (részben válaszként Trump csalódást keltő korábbi szavaira), jókor jött a varsói beszéd, de annál is nagyobbat csattant Trump és az új francia elnök, Macron kézfogása a francia nemzeti ünnepi katonai díszszemlén. Európa új sztárja előbb látványosan megerősítette a különleges német–francia viszonyt, most azonban szembefordult egykori elődje, De Gaulle antiatlantista és a Szovjetunióval flörtölő irányvonalával.

Az európai és a világpolitika kilábalni látszik a tespedésből és a megszokott kerékvágásból. Itt a lehetőség Magyarország számára is egy komoly pályakorrekcióra.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Gulyás Gergely: „Ilyen diktatúrát kívánok mindenkinek!”

Nem tudja, nyertünk-e bármit is a CEU-üggyel, s amikor állami cégeknél a prémium megközelíti az éves fizetést, az elfogadhatatlan – mondja Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke szerint nem szabad felülniük a téves látszatnak, hogy a mutyiügyek következmények nélkül maradnak. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.