valasz.hu/publi/a-chavez-szabaly-126635

http://valasz.hu/publi/a-chavez-szabaly-126635

Publi

Jeszenszky Géza

Jeszenszky: „Meghalt a NATO – éljen a NATO!”

/ 2017.07.24., hétfő 15:44 /
Jeszenszky: „Meghalt a NATO – éljen a NATO!”

„Meghalt a NATO – éljen a NATO!” – fordíthatjuk a mai helyzetre az egykor a francia királyok utódlásának bejelentésére szolgáló formulát. Donald Trump amerikai elnök előbb idejétmúltnak nevezte az atlanti szövetséget, azután csak a gálánsan fizetőknek ígért amerikai védelmet. Varsói látogatásakor azonban kimondta a boldogító igent arra, hogy a washingtoni szerződés kölcsönös védelmet garantáló 5. cikkelye alapján a NATO keleti frontállamainak nem kell tartaniuk egy amerikai cserbenhagyástól.

Lengyelországban még valamivel meglepte a világot: a történelem megidézésével. Tudta, vagy tanácsadói tudatták vele, mivel lehet megnyerni a lengyelek szívét: történelmi megpróbáltatásaik és helytállásuk fölidézésével. Valóban, a lengyelek és az amerikaiak hagyományos szövetségesek. Kościuszko és Pułaski harcolt a 13 brit gyarmat függetlenségéért, az I. világháború végén Wilson elnök erősen támogatta Lengyelország újjászületését, a II. világháború alatt pedig Monte Cassinónál és a többi harctéren a lengyel sasok és az amerikai G. I.-ok együtt véreztek. Trump a Szolidaritás és egykori vezére előtt is tisztelgett, de fontosabb, hogy fogékonynak mutatkozott egy másik lengyel hős, a függetlenséget helyreállító Piłsudski marsall egykori nagy terve iránt.

Indokolt lett volna összefogni az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger, az Intermarium térségét, a német és az orosz közé szorult népeket a két világháború között. A gondolat előzményének tekinthető Kossuth Dunai Konföderációja, de rokon vele Churchill brit miniszterelnök Sztálin által megvétózott konföderációs javaslata is. A náciellenes magyarok is, a Varsó–Budapest–Belgrád-tengelyt szorgalmazó Bajcsy-Zsilinszky Endrétől Kállay Miklós miniszterelnökig, a konföderációkban keresték a nagyhatalmi hegemónia ellenszerét.

Trump és Macron kézfogása július 13-án Párizsban - új irányok a francia külpolitikában

Fotók: AFP/Europress/Saul Loeb

A világsajtó egy része veszélyes ábrándnak tekinti a 2016-ban Dubrovnikban 12 ország – a négy visegrádi; a három balti, valamint Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária – államfője által meghirdetett „Három tenger” kezdeményezést. A célt, a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, a határokon átnyúló projektek megvalósítását, az észak–dél irányú közlekedési folyosó létrehozását és az energiaellátás függetlenségét nehéz ellenezni, de az EU szép szavakon túl eddig keveset tett ezek érdekében.

Összefogva van esély Kelet-Közép-Európa fölzárkózásának előmozdítására. Ha az Egyesült Államok ezt támogatja, az jelentősen növeli a kezdeményezés esélyeit. Trump tehát Varsóban – némileg rezonálva az ifjabb Bushra – a kommunizmusból szabadult „új Európa” és az Egyesült Államok szövetségét erősítette meg. Az 1990-es években Lengyelország és Magyarország élen járt ennek szorgalmazásában.

Hogy az új összefogás nem az EU vagy azon belül Németország ellen irányul, azt éppen a Trumptól nem várt, kissé patetikus, de hihetetlenül fontos szavak igazolják. A felszólítás, hogy a Nyugatban legyen meg az akarat a megmaradáshoz, kész legyen megvédeni magát bármi áron, harcoljon „a családért, a szabadságért, a hazáért és Istenért”, üzenet volt a terrorizmusnak, válasz volt „Oroszország agresszív és destabilizáló lépéseire”, és szembement a „politikai korrektség” diktatúrájával.

Amikor az Európai Unió az önálló véderő illúzióját kergeti (részben válaszként Trump csalódást keltő korábbi szavaira), jókor jött a varsói beszéd, de annál is nagyobbat csattant Trump és az új francia elnök, Macron kézfogása a francia nemzeti ünnepi katonai díszszemlén. Európa új sztárja előbb látványosan megerősítette a különleges német–francia viszonyt, most azonban szembefordult egykori elődje, De Gaulle antiatlantista és a Szovjetunióval flörtölő irányvonalával.

Az európai és a világpolitika kilábalni látszik a tespedésből és a megszokott kerékvágásból. Itt a lehetőség Magyarország számára is egy komoly pályakorrekcióra.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.