Publi

Devizahitelesek az út szélén?

/ 2013.07.29., hétfő 09:24 /
Devizahitelesek az út szélén?

Pénz- és banktechnikát keverne a kormányzat szociálpolitikával, amiből jó ugyan nem származhat, lévén a tűz és a víz viszonyáéhoz hasonló a két fogalomköré.

Jó volt végre nem csak érzelem-, de politikamentes, konkrét számokon alapuló érveket hallani a devizahitelek dolgáról. Náray Balázs péntek esti, Ütköző című rádióműsorában ültette egy asztalhoz a tárgyban Kovács Leventét, a Bankszövetség főtitkárát, illetve Barabás Gyulát, a Széchenyi Hitelszövetség elnökét. Az apropó az aznap délelőtti miniszterelnöki bejelentés volt, miszerint a kormány végleges megoldáson munkálkodik azok dolgában, akiknek egyetlen vagyontárgyuk, az általuk lakott lakás került veszélybe a fedezetével felvett devizahitel miatt. És persze a már sokszor hallott ígéret, miszerint a tárgyban „senkit sem hagy az út szélén a kormányzat". És a figyelmes hallgatóban, valamint jó néhány érintettben éppen ez utóbbi ígéret beváltásával kapcsolatban merülnek fel mégis kételyek.

De nézzük a két, rendkívül alaposan felkészült szakember által elősorolt számokat pró és kontra. A 735 ezer devizahitelesből 488 ezret már sikerült bevonni valamelyik megoldást kínáló megoldásba (forintosítás, végtörlesztés, árfolyamgát, eszközkezelő). E lehetőségek ellenére 115 ezer lakást jelöltek már ki kényszerértékesítésre és 115-120 ezer lakás esetében vannak 90 naposnál hosszabb késedelemben tulajdonosaik a törlesztéssel. Hogy a törlesztés elmaradása mögött az árfolyam emelkedésen kívül más is lehet, azt az is mutatja, hogy 2003 óta a CHF ára forintban 40%-kal, míg az átlagbérek 60, az átlagnyugdíjak pedig 120%-kal emelkedtek. Bár ez a műsorban nem hangzott el, széles körben hangoztatott bankos panasz, hogy amíg nem születik egy valóban végleges kormányzati intézkedés, sokan kivárnak inkább, sőt miként azt a tapasztalat igazolja, még olyanok is mulasztanak törleszteni, akiknek módjukban állna.

És akkor itt a legújabb, a Bankszövetséggel vitt tárgyalásokon még formálódó újabb kormányzati intézkedés, amely szociális szempontokat próbál egy nyilvánvalóan pénz- és banktechnikai baj orvoslásánál érvényesíteni. Erre látszik utalni legalábbis, hogy a miniszterelnök nem általában a devizahitelek, hanem csupán a lakáscélú ilyen kölcsönök kivezetésének feladatát adta ki az illetékeseknek. Pedig, miként azt az említett műsor szakértői is pedzegették, szociális szempontokat valóban és igazságosan érvényesíteni csakis a hitelszerződések egyedi vizsgálatával lehetne, ám azok nagy száma miatt erre nyilvánvalóan nincs lehetőség. Vagyis a devizahitelek mérge továbbra is velünk marad, mérgezi a társadalmi békét anélkül, hogy az egyetlen és igazán célra vezető megoldást kínálná.

Az pedig csakis egy valóban radikális lépéssel, valamennyi devizahitel forintosításával lenne elérhető, mégpedig a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank devizatartalékának segítségével. Saját számításaink szerint erre a mostani készlet ötödénél is kevesebb része elegendő lenne, cserébe természetesen azért, hogy az ügylet immár forintban kiszámolt terheit mindhárom fél, tehát bank, adós és állam a valódi felelősségének arányában viselné. Utóbbi dolgában amúgy közmegegyezés látszik formálódni a harmadolás elfogadásában.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.