Publi

Devizahitelesek az út szélén?

/ 2013.07.29., hétfő 09:24 /
Devizahitelesek az út szélén?

Pénz- és banktechnikát keverne a kormányzat szociálpolitikával, amiből jó ugyan nem származhat, lévén a tűz és a víz viszonyáéhoz hasonló a két fogalomköré.

Jó volt végre nem csak érzelem-, de politikamentes, konkrét számokon alapuló érveket hallani a devizahitelek dolgáról. Náray Balázs péntek esti, Ütköző című rádióműsorában ültette egy asztalhoz a tárgyban Kovács Leventét, a Bankszövetség főtitkárát, illetve Barabás Gyulát, a Széchenyi Hitelszövetség elnökét. Az apropó az aznap délelőtti miniszterelnöki bejelentés volt, miszerint a kormány végleges megoldáson munkálkodik azok dolgában, akiknek egyetlen vagyontárgyuk, az általuk lakott lakás került veszélybe a fedezetével felvett devizahitel miatt. És persze a már sokszor hallott ígéret, miszerint a tárgyban „senkit sem hagy az út szélén a kormányzat". És a figyelmes hallgatóban, valamint jó néhány érintettben éppen ez utóbbi ígéret beváltásával kapcsolatban merülnek fel mégis kételyek.

De nézzük a két, rendkívül alaposan felkészült szakember által elősorolt számokat pró és kontra. A 735 ezer devizahitelesből 488 ezret már sikerült bevonni valamelyik megoldást kínáló megoldásba (forintosítás, végtörlesztés, árfolyamgát, eszközkezelő). E lehetőségek ellenére 115 ezer lakást jelöltek már ki kényszerértékesítésre és 115-120 ezer lakás esetében vannak 90 naposnál hosszabb késedelemben tulajdonosaik a törlesztéssel. Hogy a törlesztés elmaradása mögött az árfolyam emelkedésen kívül más is lehet, azt az is mutatja, hogy 2003 óta a CHF ára forintban 40%-kal, míg az átlagbérek 60, az átlagnyugdíjak pedig 120%-kal emelkedtek. Bár ez a műsorban nem hangzott el, széles körben hangoztatott bankos panasz, hogy amíg nem születik egy valóban végleges kormányzati intézkedés, sokan kivárnak inkább, sőt miként azt a tapasztalat igazolja, még olyanok is mulasztanak törleszteni, akiknek módjukban állna.

És akkor itt a legújabb, a Bankszövetséggel vitt tárgyalásokon még formálódó újabb kormányzati intézkedés, amely szociális szempontokat próbál egy nyilvánvalóan pénz- és banktechnikai baj orvoslásánál érvényesíteni. Erre látszik utalni legalábbis, hogy a miniszterelnök nem általában a devizahitelek, hanem csupán a lakáscélú ilyen kölcsönök kivezetésének feladatát adta ki az illetékeseknek. Pedig, miként azt az említett műsor szakértői is pedzegették, szociális szempontokat valóban és igazságosan érvényesíteni csakis a hitelszerződések egyedi vizsgálatával lehetne, ám azok nagy száma miatt erre nyilvánvalóan nincs lehetőség. Vagyis a devizahitelek mérge továbbra is velünk marad, mérgezi a társadalmi békét anélkül, hogy az egyetlen és igazán célra vezető megoldást kínálná.

Az pedig csakis egy valóban radikális lépéssel, valamennyi devizahitel forintosításával lenne elérhető, mégpedig a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank devizatartalékának segítségével. Saját számításaink szerint erre a mostani készlet ötödénél is kevesebb része elegendő lenne, cserébe természetesen azért, hogy az ügylet immár forintban kiszámolt terheit mindhárom fél, tehát bank, adós és állam a valódi felelősségének arányában viselné. Utóbbi dolgában amúgy közmegegyezés látszik formálódni a harmadolás elfogadásában.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Joggal piásozta Pálffy Istvánt Novák Előd

A legfőbb bírói fórum szerint egy ember spicces állapotáról „érzékszervekkel (látás, hallás, szaglás) is meg lehet győződni”, ezek alapján pedig Novák Előd kijelentésének volt valóságalapja.

Az élelmiszer a legjobb ajándék

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR gyűjtése keretében tartósélelmiszereket lehet adományozni a nélkülözőknek karácsonyra.

Így nyomul a kínai „puha erő” Magyarországon

Peking nem csak üzleti beruházásokkal hagyna nyomot a világban: a politikai törekvések útját kulturális köntösben is egyengetik. A keleti nyitás Magyarországon is fogékony e törekvésre – lássuk, mekkora a siker. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.