valasz.hu/publi/ezert-tevedes-partprogramokra-varni-az-erzelmek-gigaszi-csataja-jon-127065

http://valasz.hu/publi/ezert-tevedes-partprogramokra-varni-az-erzelmek-gigaszi-csataja-jon-127065

Publi

Salát Gergely

Jóllakott demokrácia

/ 2011.07.12., kedd 10:35 /
Jóllakott demokrácia

Amikor Kína a figyelem középpontjába kerül, a nyugati - jellemzően liberális - sajtónak mindig az emberi jogok helyzete jut az eszébe.

Ha egy kínai vezető külföldre látogat, nem lehet olyan kevés ellentüntető az utcákon, hogy a híradókban ne ők vigyék el a show-t; és nincs az a sokmilliárdos üzlet, amelyet ne kísérne a nemzetközi jogvédők fanyalgása. Szó se róla, Kína valóban nem felel meg a nyugati liberális demokrácia előírásainak. Ha azonban csak erről az oldalról közelítjük meg Kínát, semmit nem fogunk megérteni belőle, mintha csak a farka után próbálnánk definiálni az elefántot.

Közhely, de mégis sokan elfelejtik, hogy Kína külön világ. Területe csaknem akkora, mint Európáé, lakosainak száma pedig meghaladja az egész nyugati világét. Ráadásul legalább négyezer éves, rendkívül gazdag és sűrű saját hagyományrendszerrel rendelkezik, amely csak az utóbbi másfél száz évben került kapcsolatba a Nyugattal és az - amúgy Nyugaton is új - nyugati értékekkel.

De mit is gondol Kína ezekről az értékekről? A kínai kormányzat hivatalos álláspontja szerint az emberi jogok fontosságát Kína is elismeri, csak e jogokat másként értelmezi, mint a nyugati világ. Kína a jogok legfontosabbikának azt tartja, hogy az emberek ne haljanak éhen. Ez talán furcsán hangzik, de Kínában, ahol az emberiség több mint egyötödét kell eltartani a világ művelhető területeinek 7 százalékán, az élelmezés ma is alapkérdés. Nem csoda, hogy a párt egyik fő büszkesége az, hogy sikerült felszámolnia az éhínséget - ez Kína hosszú történelmében még senkinek nem jött össze. A másik alapjog, hogy az embereket ne mészárolják le. Kínában ez sem magától értetődő: az elmúlt évezredekben a központi hatalom meggyengülése kivétel nélkül véres belháborúkkal, külső hódítók pusztításaival, humanitárius katasztrófák sorával járt, így a kínaiak számára a stabilitás és a béke a legfontosabb értékké vált. Mindennek biztosítása - kínai értelmezés szerint - egyelőre nem megy a nyugati típusú demokrácia keretei között: Kínában annyi részérdek feszül egymásnak, hogy erős korlátozások nélkül az ország darabokra szakadna. Az egyének jogai tehát szembekerülnek a közösség érdekeivel, s a kínai vezetés hagyományosan az utóbbiakat tartja fontosabbnak.

A kínai kormányzatnak olyan dolgokat is a szemére szoktak vetni, amelyek valójában nem az állam túlhatalmából, hanem éppen a korlátok fellazításából fakadnak: ilyenek a vándormunkások rossz életkörülményei, az - egyébként illegális - gyerekmunka, a szociális egyenlőtlenségek. Ezek létező és igen súlyos problémák, csakhogy számon kérésük olyan, mintha azt kérdeznénk: miért nem jóval gazdagabb Kína? Miért nem veszik el magántulajdonukat a gazdagoktól, hogy odaadják a szegényeknek? Miért nem építi Peking tényleg a kommunizmust? E kérdéseket egyébként a jelenlegi rendszer legfőbb belső ellenzéke, a maoista "új baloldal" fel is teszi - így ironikus módon a nemzetközi jogvédők a kínai szélsőballal kerülnek egy platformra.

Az emberi jogok eltérő értelmezése mellett a hivatalos kínai megnyilvánulások arra is - joggal - felhívják a figyelmet, hogy Kínában e területen is jelentős változások történnek. Ha pillanatfelvételt készítünk Kínáról, azt látjuk, hogy a nyugati értelemben vett egyéni szabadságjogokat súlyosan megsértik. Ha azonban folyamatában nézzük a dolgot, azt látjuk, hogy jelentős előrelépések történtek. Harminc éve gyakorlatilag nem létezett magántulajdon, az emberek röghöz voltak kötve, s még egy rokonlátogatáshoz vagy házasságkötéshez is a pártszervek engedélye kellett. Ma már csaknem szabadon lehet utazni, a vállalkozásokat kevesebb korlátozás sújtja, mint Magyarországon, a magántulajdont az alkotmány védi, s a félmilliárd internetező annyi információhoz juthat hozzá, amennyi még két-három éve is elképzelhetetlen lett volna. A pekingi kormány vezető szerepét kétségbe vonni persze továbbra sem életbiztosítás, de tény, hogy Kína jóval nyitottabb ország, mint tíz-húsz éve. Méltánytalan - és buta - dolog ezt nem figyelembe venni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.