valasz.hu/publi/valojaban-orban-viktor-hagyta-fakepnel-sarkozyt-16964/

http://valasz.hu/publi/valojaban-orban-viktor-hagyta-fakepnel-sarkozyt-16964/

Publi

Prőhle Gergely

Jupiter származása

/ 2010.10.13., szerda 11:45 /
Jupiter származása

Publius Terentius Afer rabszolgaként érkezett Rómába. Eredeti nevét nem is ismerjük, Publius Terentiusnak a gazdáját hívták, aki - tehetségét felismerve - felszabadította a rabszolgaságból, a harmadik név, az Afer, vagyis afrikai, arra utal, hogy egy líbiai törzs sarja lehetett.

Terentius a Római Birodalom egyik legnépszerűbb vígjátékszerzőjévé vált, aki harmincas éveinek derekán már meg is halt. Addigra azonban olyan széles körben játszották műveit, hogy Róma hanyatlása után is fennmaradtak, hatása a világirodalomra szinte felmérhetetlen. Moliére számos motívumát vette át, egyes sorai szállóigékké váltak. Közülük is az egyik, ha nem a legismertebb a "Quod licet iovi, non licet bovi", vagyis amit szabad Jupiternek, nem szabad a (kis)ökörnek. Én gyerekfejjel hallottam először, s az igazságérzetemet végtelenül bántotta, hogy a felnőttek a kettős mérce elfogadtatását egy bölcsnek ható, de alapvetően kiábrándító latin mondással igyekeznek nyomatékosítani.

A kettős mérce nemcsak mint vígjátéki szüzsé, hanem mint a nemzetközi politika egyik gyakran tapasztalt jelensége is felbukkan. Kis és nagy államok, ismeretlen és befolyásos politikusok hiába mondják vagy teszik ugyanazt, a fogadtatás eltér egymástól. Az elmúlt hetek sajtójában tallózva gyakran tehette fel magának a kérdést az olvasó: hogy lehet egy kis ország esetében nemzetközi botrány olyasmiből, amelyet néhány - gyakran nagyobb - ország már megtett. Vagy fordítva: miért nem születnek tiltakozó nyilatkozatok olyasmivel kapcsolatban, ami néhány hónappal vagy évvel korábban felháborodás tárgya volt.

A magyar állampolgársági törvény módosítása miatt a nemzetközi sajtóban számos elmarasztaló cikk jelent meg, pedig a szabályozás enyhébb, mint amit Németország vezetett be a kilencvenes években a lengyelországi németek számára. A magyar költségvetési hiány mértéke messze alulmúlja más, nagyobb országok, akár uniós tagállamok hiányszámát - a szigor mégis minket talál el először. A bankadó hazai bevezetése óriási felháborodást keltett. Most, hogy már alig akad ország, ahol ezt ne tették volna meg, Magyarország inkább újítónak számít. Magyar múzeumokban árgus szemekkel keresik a második világháborúban vagy az után elkobzott festményeket, ugyanakkor a győztesek által hadizsákmányként elhurcolt, korábban bizonyítottan magánvagyont képező műkincsek ügyét diszkrét hallgatás övezi. Távolabb tekintve, a svájciak hiába állítják, hogy Londonban vagy Luxemburgban továbbra is nagyobb a veszélye a pénzmosásnak, a svájci banktitok került az európai szabályozás célkeresztjébe.

A roma kisebbség ügyében is hasonló a helyzet: az elmúlt évek olaszországi, sőt németországi gyakorlata számos esetben kérdésessé tette, hogy néhány magasztos elv nem sérül-e. Nem meglepő, hogy az elmúlt pár évben a hazai romagyilkosságok borzalmai, a gárdafelvonulások képei lepték el a nyugati sajtót - gyakorlatilag összekötve Magyarországgal a cigányellenesség toposzát, általában nem feltárva a mélyrétegeket, Olaszliszkát meg sem említve. Már régen próbáljuk sulykolni, hogy a cigányság problémái csak európai keretben orvosolhatóak, mégis, csak Nicolas Sarkozy elnöknek a romániai cigányok hazatelepítésére vonatkozó elképzelései irányították rá a nemzetközi közfigyelmet a helyzet összetettségére. A francia elnök abban reménykedhetett, hogy Jupiternek szabad ilyesmit csinálni, de hamar értesülhetett róla, hogy ezúttal neki sem. Az egyik legjelentősebb francia liberális lap viszont azzal magyarázta Sarkozy kezdeményezését, hogy ő voltaképp magyar. S noha Jupiterként sem járhatna el így, magyarságával az ökörség is indokolható. Erről azonban már az afrikai bevándorló Terentius sem tudna komédiát írni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Trumpra figyel a világ

Gyász Manchesterben, elégedetlenség és káosz Dél-Amerikában, Trump első elnöki útja -ez volt a hét képekben.

Bemutatjuk a Heti Válasz legidősebb olvasóját!

A hét e heti embere annyira szubjektív választás, hogy magyarázatra szorul. Pottyondy Zsófia május 18-án töltötte be a 104. életévét. Ő a Heti Válasz legrégebben fiatal előfizetője.

 „Már meg mer szólalni a műszaki értelmiség is”

A mérnökök sokáig féltek, hogy rájuk sütik a politizálás bélyegét, de ez változóban van – mondja Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara leköszönő elnöke, akit korrupcióról és a lefújt olimpiáról is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Szenzáció: eddig nem ismert Lechner-épületeket azonosítottak

A magyar építészettörténet legizgalmasabb alakjáról számos mű látott már napvilágot. A frissen megjelent Lechner összes című pompás kötet szerzői nem érték be a korábbi eredmények számbavételével, van olyan épület, amit először ők azonosítottak. Részletek a friss Heti Válaszban.