valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

http://valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

Publi

Salát Gergely

Karácsony Kínában

/ 2010.12.25., szombat 07:07 /
Karácsony Kínában

A kínai nagyvárosok kirakatai hetek óta csicsás karácsonyfákkal, villogó szemű Mikulásokkal, éneklő plüss rénszarvasokkal vannak tele, s a rádiókban is legalább annyiszor elhangzik a Last Christmas, I gave you my heart, mint a világon bárhol máshol.

Persze ettől a karácsony még nem vált kínai ünneppé: sokkal inkább a kereskedők üzleti fogásáról van szó, akik szeretnének már egy-két hónappal a holdújévi kiköltekezés előtt is kaszálni egy nagyot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Kínában ne lennének, akiknek a karácsony valódi ünnep - a kereszténység a világ legnépesebb országában is jelen van.

Kínát a külvilág nem tartja a vallásszabadság mintaállamának, s erre van is alapos oka. Csakhogy az a kép, miszerint a Kínai Kommunista Párt (KKP) módszeresen üldözné a vallásokat, immár nagyjából három évtizede elavult. Pekingnek kisebb dolga is nagyobb annál, mint vallásos emberek százmillióinak értelmetlen zaklatásával múlatni az idejét. A vallások reneszánszukat élik Kínában, a buddhista, taoista templomokban néha nagyobb a tömeg, mint a bevásárlóközpontokban. A legdinamikusabban terjedő vallás Kínában a protestantizmus: a részben amerikai egyházak által finanszírozott gyülekezetek tagjainak száma egyes becslések szerint meghaladja a 40 milliót. A kormányt nemigen zavarják az egymástól függetlenül működő, politikai veszélyt nem jelentő közösségek. Gond akkor van, ha a vallási mellett politikai kérdések is felmerülnek - például a nemzeti kisebbségek vallásai vagy egyes destruktívnak minősített szekták esetén. Politikai okai vannak a kínai katolikusok ellentmondásos helyzetének is.

A KKP legitimációja nagyrészt arra épül, hogy sikerült Kínát megszabadítania a gyarmatosító hatalmak uralmától, ezért a vezetés hiperérzékeny a külföldi befolyás minden formájára. E körbe tartozik a Vatikán hatalma is: Peking számára elvi kérdés, hogy kínai állampolgár nem állhat idegen fennhatóság alatt. Ezért a kínai katolikusokat már az 1950-es években arra kényszerítették, hogy tagadják meg Rómát, s hozzák létre független, nemzeti, "hazafias" egyházukat. Aki nem engedelmeskedett, munkatáborban vagy meszesgödörben találta magát. Ide aztán hamarosan követték "hazafias" társai is, mert a kulturális forradalom alatt még az elvileg legális vallási tevékenységet is üldözték. A túlélők az 1970-es évek végén szabadultak, s újra kiépítették párhuzamos egyházi szervezetüket. A "hazafias" katolikusok a hivatalos egyházat, a Róma-hűek pedig - a Vatikán titkos kinevezései alapján - a "földalatti" hierarchiát. Az előbbieket, ha időben megírják egymásról a jelentéseiket, nemigen zaklatják, utóbbiak papjai-püspökei viszont időnként el-eltünedeznek.

A helyzet azonban nem olyan egyszerű, hogy azt mondhatnánk: Kínában van egy kollaboráns, szakadár egyház, illetve egy pápahű, igazi katolikus közösség. A valóság, mint Kínában nagyjából minden, jóval bonyolultabb. A két egyházrész nem teljesen független egymástól. A hazafias püspökök igyekeznek elnyerni a pápa - legalább utólagos - jóváhagyását felszentelésükhöz, s Róma ezt általában titokban meg is adja. A földalatti püspökök pedig szeretnék legalizálni tevékenységüket, ami időnként sikerül is. A két egyházrész kapcsolata városról városra változik, s a döntő tényező az érintett papok és a helyi vallásügyi hatóságok hozzáállása. A gyakorlatban az is előfordul, hogy egy templom hívei nem is tudják, hogy ők hazafias vagy földalatti katolikusnak számítanak-e.

Róma az utóbbi évtizedekben igyekszik csökkenteni a megosztottságot, s rendezni kapcsolatait Pekinggel. 2007-ben XVI. Benedek történelmi jelentőségű levelet írt a kínai katolikusoknak, amelyben gyakorlatilag az "adjátok meg a császárnak, ami a császáré..." elv alapján tárgyalja a kínai állam és az egyház kapcsolatát. Az informális tárgyalások Róma és Peking között intenzíven folynak, s lenne esély a kiegyezésre. Ezért is volt érthetetlen, amikor néhány hete - négy év után először - a hazafias katolikusok pápai jóváhagyás nélkül felszenteltek egy püspököt. Peking talán azt akarta ezzel megmutatni, hogy ki az úr Kínában. És könnyebb is a Vatikánnal izmozni, mint az éneklő plüss rénszarvasokkal, amelyek pedig hosszú távon jóval inkább aláaknázzák a kommunista párt hatalmát, mint az a tíz-egynéhány millió kínai katolikus.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.