Publi

Balla Eszter (San Francisco)

Kell nekünk a jobboldali bulvár?

/ 2016.02.15., hétfő 15:40 /
Kell nekünk a jobboldali bulvár?

Nem a jobbítás, hanem a szenzáció kedvéért leplez le, közöl pletykákat, kíséri figyelemmel a bűnügyeket. A nagy profit reményében működik, hiszen a botrány jól fizet. Természetesen a bulvárról van szó. Az már csak mérték kérdése, hogy könnyed celebpletykákat közöl, vagy valakit szándékosan tönkre akar tenni. Tévképzet, hogy a bulvár „a balliberálisok” mérgező fegyvere. Virágzik a jobboldalon is.

A bulvársajtó legsikeresebb képviselője Rupert Murdoch jobboldali üzletember. Médiabirodalmat épített fel Ausztráliában, Angliában, Amerikában. Angliában lapjai kegyetlen eszközökkel, illegális lehallgatásokkal hurcoltak meg embereket, mígnem a News of the World című újságját meg kellett szüntetni, a szerkesztőket pedig börtönbe zárni. Ne legyenek illúzióink, mindezek ellenére tovább tündököl a Murdoch-birodalom.

De eddig legalább különbséget tudtunk tenni a bulvármagazinok, a televíziós pletykaműsorok, valamint a minőségi lapok, hírtelevíziók között. Lassan viszont elmosódnak a határok.

Elemzések, tényfeltáró riportok helyett periferikus, színes történetekkel töltik meg az újságokat, a hírcsatornákat. Hogyan tudná az ember megérteni akár a saját országát, akár a bonyolult világot? Senki sem segít neki.

Rupert Murdoch bulvárcézár

Fotó: Getty Images/Sean Gallup

Ted Turner 1980-ban alapította meg a CNN-t Azt akarta, hogy a világ legfontosabb híreit vigyék az amerikai nézőkhöz. Nem kisebb eseményeket közvetítettek élőben, mint a berlini fal lebontása, a kuvaiti, az iraki háború. A mai CNN műsorai, a jobboldali Fox csatornához hasonlóan, nem hírközlésre koncentrálnak, hanem vitaműsorokká alakultak át. Sikoltozás, egymás szavába vágás. A témák ugyanazok, csak a műsorvezetők változnak. A CNN nem is tagadja, hogy a nézettség érdekében behódolt a bulvárnak.

Mindez idén azért különösen fontos, mert az Egyesült Államok elnökválasztás előtt áll. Lényeges volna, hogy a média érdemben mutassa be a jelölteket, tárja fel tevékenységüket, kérdezzen rá javaslataikra, mutasson rá erényeikre és ellentmondásaikra. A CNN azonban átalakult Donald Trump-csatornává, szolgálja az ingatlanmogul médiasztárt, hiszen az ő botrányai hozzák a legtöbb nézőt. Pedig Trump is megérdemelné, hogy komolyan vegyék, hátha kiderül, hogy érti a dolgát. De eddig senki sem merte kihívás elé állítani. Félnek tőle, mert ha megharagszik, oda a nézettség. Nem akarnak a Fox sorsára jutni, melynek elnökjelölti vitáját a minap Trump bojkottálta.

A nyomtatott sajtó bizonyos fórumai próbálnak ellensúlyozni. Ilyen volt a konzervatív National Review, mely 22 írásban próbálta igazolni, hogy „Trumpnak nincs megállapodott filozófiája, politikai opportunista, aki tönkreteszi a konzervatív ideológiai konszenzust a Republikánus Pártban azzal a populizmussal, amelyet az erős ember mázával önt le”.

De egy szűk értelmiségi körön kívül ugyan ki olvasna hosszú elemzéseket az egymondatos szenzáció, a bulvár korában? Nagy árat fizethet Amerika, ha novemberben a bulvár dönti el az elnökség sorsát.

Rosta

Somogyi Marcell

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.