Publi

Stumpf András

Kétéltűek

/ 2012.01.12., csütörtök 11:32 /
Kétéltűek

Mint doktor Schmitt dolgozatából a lábjegyzet, úgy hiányzott belőlük a gerinc akkor.

Kezdetnek egy jó hír. Egészen friss. Pápua Új-Guineán a kutatók felfedezték a világ legkisebb gerinces állatát. Egy apró brekifajról van szó, össz-vissz 7 milliméter az egész állat és egyáltalán nincs könnyű élete: két brekegés között 1-3 perces szünetet kell tartania, erőgyűjtés céljából, például. Mégis úgy érzi, szüksége van gerincre. Van is neki.

Izgalmas természeti jelenségekért persze nem feltétlenül kell Pápua Új-Guineáig utaznunk, elég itthon kutakodunk. Jó esélyünk van például a legnagyobb gerinctelen kétéltűek - remélhetőleg szintén világszenzációnak számító - felfedezésére.

A lelőhelyet megtalálni persze nem könnyű, de például, ha a Tiszta Kezek Mozgalomban jelenlegi hatalmat rettegő, néhány hete még azt szolgáló művészettörténészek, vagy a hisztérikus nagynénje levelével Schiffer Andrást kicsinálni igyekvő galamúmiák környékén kutakodunk, nagyon nem mehetünk mellé. A parlament is jó terep: táskával tüntetőket fejbe vágó keresztény képviselők, korábban kordont bontó, majd tüntetők rendőri elhurcolásán örvendező politikusok környékén is érdemes kutakodni, de esély van a sikerre a plágium-ügyre „nemisigaz"-zal reagáló Sándor-palotában csakúgy, mint ellenzéki pártokban, ahol azon borzonganak, hogy hát az nem lehet, hogy ezek után az álamfő nem mond le, az nem lehet, hát az nem...

Pedig ha a most borzongó puhatestűek a demokrácia ethoszának elkötelezett hívei lettek volna 2006-ban is, akkor mondjuk nem terem olyan precedens, amilyen termett, hogy ugyanis soha, senkinek semmiért itt már lemondania nem kell. Hogy olyan apróságok, mint a méltatlanná válás, nem lehetnek akadályai egy poszt betöltésének. Csak hát, mint doktor Schmitt dolgozatából a lábjegyzet, úgy hiányzott belőlük a gerinc akkor.

A kutatást rögtön folytathatnánk is az Apró-villában, de oda ne menjünk, a köznyelvben lotyaszájú óriásbékaként ismert csodálatos Bufo viridis oesodiensis majort ugyanis néhány éve már ismerik a világ tudósai. Megfigyelni azért érdemes e gerinctelen kétéltű faj hazánkban fellelt eddigi egyetlen példányát, amint demokráciát félt, külföldi lapoknak nyilatkozik, cikket ír ellenzéki összefogásról, de pont a felfedezéséért sajnos már nem jár.

Nagyobb kihívást jelent egyik leszármazottja, az amerikai pénzzel és know-how-val megtámogatott Szendeszemű önzetlen (Nonpoliticus hazaphiae). Az ő törzsi besorolása még a tudomány előtt tornyosuló nagy feladatok egyike, annyi azonban bizonyos, hogy szemei a nyúlhoz közelítik, nagyon ritkán bekövetkező brekegése viszont kétéltűt feltételez. Amikor az „amilyen helyzetbe került Magyarország, az bírt engem szólásra", vagy „Olyan nagy veszélyben látom az országot, hogy nem tehetem meg, hogy nem szólalok meg" kitételekkel operál, kérdésessé válik, hogy a gerinchúrosok között van-e a helye. Amikor legutóbb került államcsőd-közeli helyzetbe az ország, éppen kulcspozíciót töltött be ugyanis a kormányban, amelyet akkor elmulasztott kemény kritikával illetni, s az „olyan nagy baj" (államadósság, a belőle következő sebezhetőség) előidézését is végigasszisztálta. Igaz, aztán egy évig elég korrektül tette a dolgát, most meg sok igazságot is brekeg, további kutatást igényel tehát.

Ugyanúgy, ahogy brekegésének célpontja, a bámulatos testfelépítésű szabadságharcos, aki úgy képes 180 fokos fordulatra saját tengelye körül, hogy mégis mozdulatlan marad, egyidejűleg képes az egymással ellentétes irányokba haladni, letenni a fegyvert, egyúttal tovább harcolni...

Szóval természet csodája van itthon is bőven, de ne elégedjünk meg ennyivel, jöjjön egy jó hír a végére is, egy igazi, amely persze egyáltalán nem kapcsolódik az eddigiekhez, de legalább meglesz az irka-firka keretes szerkezete.

Tehát: a Sziget lett Európa legjobb nagyfesztiválja, és ezt most nem csak a félrészeg német-osztrák-holland egyetemista lányok gondolják már így, hanem egész ajrópa, tegnap este ugyanis kiosztották a European Festival Award-ot, az idén huszadik alkalommal szerveződő magyar gigarendezvény pedig olyan fesztiválokat nyomott le a versenyben, mint a dán Roskilde, a német Hurricane vagy a skót T In The Park. A Sziget a legjobb példa arra, hogy igen, Magyarországon is lehetett - szakkifejezéssel élve - „kultúrát csinálni" úgy, hogy az üzlet is legyen, Európai hírűvé-színvonalúvá váljon, mindezt pedig anélkül, hogy sírás-rívás, hüppögés és tenyértartás jellemezte volna a szervezőket: ugyan, a magyar állam adjon pénzt az ő értékes elképzelésükre. Tényleg jó volt az ötlet, volt benne munka, megcsinálták, működik. Mint egy normális országban. Grat.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.