Publi

Ablonczy Bálint

Szigorúan ellenőrzött balatoni nyár

/ 2012.06.23., szombat 08:47 /
Szigorúan ellenőrzött balatoni nyár

A kerítésen át idegenforgalmi-adó elkerülésben sántikáló nem egyenesági hozzátartozókat kukkoló önkormányzati alkalmazottak csak a nagy bizalmatlansági és szabadságkorlátozó mechanizmus fogaskerekei.

Talán úgy illene, a küszöbönálló - szokás szerint sorsdöntő - európai uniós csúcs, az ülésező parlament elő fekvő fontos törvényjavaslatok foglalkoztassanak. Egy ideje mégis - a költőtől tudhatóan sokszor elmúlt, de mindig visszatérő - balatoni nyár jár a fejemben. Persze nem a vízibicikli-front és a hekk-piac fejleményei érdekelnek: szabadság, tulajdon, adó és korlátozás összefüggésein töprengek.

Történt, hogy Rajcsányi Gellért kolléga indulattól sistergő, talán éppen ezért hatásos blogbejegyzésben tette szóvá: a balatonföldvári önkormányzat rendelete értelmében idegenforgalmi adót azok is kötelesek megfizetni, akiket rokonaik, ismerőseik szívességből látnak vendégül egy-egy éjszakára. A rendelet értelmében: „Az üdülő és lakástulajdonos, valamint hozzátartozójának mentessége a fentiek alapján egyértelmű, viszont általában rosszul értelmezik az egyéb rokonok, ismerősök fizetési kötelezettségét. Esetükben ugyanis idegenforgalmi adót kell fizetni még akkor is, ha az ingatlan tulajdonosa szívességből, ellenszolgáltatás nélkül, baráti, rokoni alapon látja vendégül őket. (...) Hozzátartozó a tulajdonos egyeneságbeli rokona (szülő, gyermek, unoka, nagyszülő), örökbefogadott gyermeke, testvére és házastársa, valamint a házastárs testvére. Ebbe a körbe tehát nem tartozik bele a gyermek házastársa!"

Magyarra fordítva a felkiáltójellel nyomatékosított bikkfanyelvet: ha az unokák meglátogatják a nagyszülőket nyaralójukban, akkor a vő vagy a meny után már fizetni kell. De ugyanígy járnak azok, akik a régi osztálytárs, katonahaver vagy munkahelyi cimbora telkén mernek egy hétvégén bűnözni. S hogy mennyire nem elméleti problémáról van szó, mutatja, kollégám megérkezése után negyed órával már jelentkeztek az önkormányzat emberei, s az ott tartózkodás paraméterei után érdeklődtek. A poszt kommentjeit olvasva kiderült, velem ellentétben sokak számára nem újdonság a pénzbehajtás e formája, s állítólag másutt is létezik. Úgyhogy rádöbbentem, az elmúlt években meg a balatonföldvári és egyéb balatoni önkormányzatokat tetemes összeggel károsítottam meg.

Biztos vagyok benne, ha az önkormányzat ingerküszöbét elérné a felháborodás, üstöllést akadna jegyző, helyi képviselő vagy polgármester, aki legfeljebb a melegtől, s nem a szégyentől verítékezve magyarázná: annak a pénznek helye van, mert milyen nehéz az intézményfenntartás. Meg különben is, kell az önrész az uniós beruházáshoz, pártállástól függően talán még a jelenlegi/előző kormány népnyúzó/településromboló politikája is megkapná a magáét. Egy dologról azonban aligha esne szó, a szöszölés nyilván távol áll korunk új istenségei, az Operatív Program és a Fejlesztési Terv előtt naponta áldozó kistelepülési korifeusoktól. E téma látszólag senki által nem olvasott szerzők magánügye, pedig mint ez a példa mutatja, kevés ennél húsbavágóbb ügy van: s ez pedig a szabadság kérdése.

Magyarországon az állampolgárt ugyanis szinte számontarthatatlanul szerteágazó módon számontartják (idehaza még egy akadémiai kutatóintézetbe sem lehet úgy belépni, hogy az ember személyi adatait kockás füzetbe ne jegyezné fel egy szekuritisként unatkozó nyugalmazott rendőr, nyilván az adatvédelmi hatóság teljes egyetértésével), korlátozzák és büntetik. A hivatalos levelek a fenyegetés hangján szólnak, az adóhatóság pedig már elvből csalónak tekint mindenkit, még azt is, aki soha egyetlen petákkal nem maradt el. Ahol hat hónapig (!) húzódó, rendőrséget és önkormányzati hivatalt megmozgató, levelezéssel és tanúmeghallgatással színesített eljárást kap a fejére az, aki a teljesen megtelt szelektív hulladékgyűjtő mellé helyez 5 (öt) darab kartont. Hiszen logikus, hogy egy környezetszennyezésben sántikáló állampolgár nyilván ezt a helyet választja a bűnözésre, ahelyett, hogy az árokpartra hajítaná szemetét. A hétköznapi élet egyéb, betarthatatlan, s éppen ezért bírságolásra, megszégyenítésre, „mit csináljak magával?" típusú kenőpénzfizetési felhívásra okot adó eseteire itt nincs hely, a példákat alighanem mindenki napestig tudná sorolni.

Úgyhogy a kerítésen át idegenforgalmi-adó elkerülésben sántikáló nem egyenesági hozzátartozókat kukkoló önkormányzati alkalmazottak csak e nagy bizalmatlansági és szabadságkorlátozó mechanizmus fogaskerekei.

Igaz, ettől még nem lesznek rokonszenvesebbek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.