Publi

Lánczi András

Ezért nem tud nyerni a baloldali ellenzék

/ 2017.03.27., hétfő 08:10 /
Ezért nem tud nyerni a baloldali ellenzék

„A valahová tartozás – önmagunk szeretetén kívül – a legnagyobb politikai erő forrása. Ameddig a balosok logikailag folttalan érvek mentén haladnak, érzelmileg – hitüket is rabul ejtve – nem tudják megragadni az emberek képzeletét.”

Egyetlen komolyan vehető politikai kérdése van a politikának: hogyan lehet politikai közösséget kialakítani, bármekkora emberi közösséget egyben tartani?

Amikor ma az ellenzék lázasan keresi sikertelenségének okait, éppen a legfontosabb kérdést teszik zárójelbe. Ennek oka, hogy a baloldal egy mélyen individualista világkép különböző változatait tette magáévá. A klasszikus baloldal közösségelvű volt, a mai politikaellenes, mert az egyénről beszél, és nem a közösségről. Eredetileg a nevükkel összhangban működtek: ők a szocialisták, a társadalom képviselői, amin persze osztálytársadalmat értettek. Szerintük csak azért alakulhatott ki az emberi megosztottság, mert a tulajdon kiszakította az embereket a természetes egyenlőségükből, a politika csupán a magántulajdon védelmét szolgálja. Nosza, le kell rombolni minden intézményt, beleértve a pénzt, a családot, a hagyományokat.

Ez a lázadás zajlott le a XX. században. Ilyen radikális lázadást azonban csak centralizált hatalmi eszközökkel lehet véghezvinni. Ez is megtörtént. Látszólag a világtörténelmi gondolkodás (racionalitás) egyesült az emberek igazságtalanságérzetével a kommunista tanokban, s bár nem értették a kommunista tanítást, sokan hittek benne. A nemzetiszocializmus is ki tudta alakítani a hit és racionalitás egységét, a politikai közösség összetartó feltételeit. Nem véletlenül nevezték magukat a Harmadik Birodalomnak. Az ókori Róma és a Nagy Károly utáni Német-római Birodalom örököseként azt tűzték ki célul, miként lehetne az elgondolható legjobbat és a meglévőt összeegyeztetni. Minden közösség ugyanis megváltásra vár, különben szétesik.

A mai ellenzék legnagyobb panasza, hogy a jobboldal kizárja őket a nemzet egységéből. Ezt is félreértik, ahogy saját fogalmaik szerint saját identitásukat is. Mindaddig, amíg a közösség elé helyezik az egyén érdekeit, addig semmiféle közösségképző erőt, eszmét, hitet nem lesznek képesek megfogalmazni, nem tudnak közösséget képezni.

A valahová tartozás – önmagunk szeretetén kívül – a legnagyobb politikai erő forrása. Ameddig a balosok logikailag folttalan érvek mentén haladnak, érzelmileg – hitüket is rabul ejtve – nem tudják megragadni az emberek képzeletét.

A nemzet eszméje fogódzó, értelem és hit egységét képes kifejezni. Egy-egy választást majdnem bárki megnyerhet egy mai demokratikus választási rendben, de tendenciájában csak az a politikai erő, amely képes észt és hitet összegyúrva politikai összetartó erőt sugallni. A modern nemzet eszméje politikai értelemben az 1648-as vesztfáliai béke következtében alakult ki – legalábbis a korábbi birodalmi törekvéseket letörte. A nemzet eszméje hatékony volt a szabadságért vívott küzdelmekben (XIX. század), a gazdasági felemelkedés folyamatában (XX. század), ma pedig a politikai közösséget szétverő liberális eszmék ellenében. A liberális szó sosem szitokszó, ha a közösséget is szolgálja, nem csak az egyén esetleges igényeit.

Az írás a Heti Válasz március 23-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.