valasz.hu/publi/benke-laci-bacsi-es-a-kadarizmus-nesze-neked-magyar-konyhaforradalom-122468

http://valasz.hu/publi/benke-laci-bacsi-es-a-kadarizmus-nesze-neked-magyar-konyhaforradalom-122468

Publi

Baritz Sarolta Laura

Tisztább közéletet!

/ 2017.05.05., péntek 08:01 /

A kivándorlók hazahívásával kapcsolatban a legfontosabb tennivaló nem anyagi és nem is törvényi jellegű.

A KSH 2014-es jelentése szerint akkoriban 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célállamokban, de ez a szám 2017-ben már a 600 ezret is meghaladja. A külföldön élő magyarok elsősorban a 20–39 évesek közül kerülnek ki, de a kivándorlás a 15–34 éves korosztálynak a legnagyobb kihívás. Az ebből a nemzedékből külföldön élők iskolázottabbak és jobb tanulók a magyar átlagnál, inkább a családalapítás előtt állnak, s családi hátterük is a jobbak közül való. Tehát a magyar népességnek az a hányada fogy, amelyik minőségében tudná fenntartani a hazai társadalmi, gazdasági életet.

Számos intézet vizsgálja a kivándorlás hátterét, okait. A Kopint-Tárki idei elemzése szerint az elvándorlás legfőbb okai között a gazdasági válság elhúzódása, a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, az oktatási rendszer elégtelensége szerepel. Utóbbi legfőbb kritikái között az alulfinanszírozottság, a hosszú távú stratégia hiánya, az alkalmazkodóképességre, rugalmasságra való nevelés hiánya szerepel, valamint számos bírálat éri a közoktatás tantárgyszerkezetét, bürokratikus jellegét. Hiányzik az átfogó jövőkép a munkavállalás alakulásáról, amely irányt adna az oktatásnak.

A hazai oktatási rendszer elégtelensége az egyik kulcstényezője az elvándorlás talán legfájóbb mozzanatának: annak, hogy tanulmányaik befejezése után a külföldön tanuló fiatalok nem térnek haza. Az Engame Akadémia kutatást végzett a külföldön tanuló magyar egyetemisták körében: eszerint a diákok 30 százaléka nem tervez hazatérést, 30 százalék bizonytalan, s csupán 40 százalék szándékozik hazajönni végzettségének megszerzése után. Általában elmondható, hogy a magyarországi szakmai lehetőségek nem vonzók a hallgatók számára, hazatérésüknek inkább érzelmi okai vannak. A család, barátok, a szülőföld, a hazai környezet, a kultúra szerepel első helyen a hazatérést motiváló tényezők között.

Felbukkan azonban egy figyelemre méltó ok is: a hazai közéletben való részvétel lehetősége. A politikai szerep esetleges vállalása reményteljes igénye a fiataloknak: a közügyek alakításának szándékával a hazatérők aktív állampolgárokká válhatnak. A külföldön maradók elsősorban a külföldi egyetem hangulatára, a jobb képzési szintre és szakmai lehetőségekre, a magasabb életszínvonalra hivatkoztak, valamint egy jövendőbeli rugalmas, kreatív és fejlődési lehetőséget kínáló munkahely lehetőségére.

Miután minden harmadik 15–29 éves diák tervezi, hogy külföldön tanuljon, hazánknak válaszolnia kell erre a kihívásra, s elsősorban nem (csak) a bérszínvonal emelésével. Mivel az uniós átlagfizetés és a magyar átlagbér közti különbség több mint kétszeres, szükség lenne további bérszintemelésre is – de ez még messze nem elégséges. A következő lépés az alulról jövő munkahelyteremtés lehetőségének kimunkálása lehetne – a kis- és középvállalati szektor erősítésével –, majd az oktatási rendszer rendbetétele, a képzési alapelvek átgondolása és a minőségi oktatás megteremtése következhetne.

De a kivándorlók hazahívásával kapcsolatban a legfontosabb tennivaló nem anyagi és nem is törvényi jellegű. Ha a külföldön tanulók szívesen vennének részt a hazai közéletben, akkor azt kell vonzóvá, tisztává tenni.

Olyanná, amelyben minden magyar állampolgár értékesnek, emberi méltóságában megbecsültnek érzi magát, és amelyben az érdek- helyett az értékvezéreltség a legfőbb hajtóerő. Az ilyen közéletet végső soron a társadalmat alkotó emberek értékrendje, cselekvése hozza létre; minél feljebb megyünk a közéleti hierarchiában, annál nagyobb hangsúllyal. A személyes példaadás a legfőbb vonzó-, illetve taszítóerő a közéletben való részvétel szempontjából. A hazatérés, illetve haza nem térés, az állampolgári közérzet kulcsa itt keresendő.

Az írás a Heti Válasz április 27-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.

„A vulkán tetején ülünk”

„A miniszterelnök az a hadvezér, aki minden csatát megnyert, csak a háborút vesztette el” – állítja Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója. A könyvhétre új, Európa alkonya? című kötettel jelentkező történész szerint az EU csapdába került.