Publi

Salát Gergely

Lepisilni a Himalájáról: ez ma a legkomolyabb geostratégiai fenyegetés

/ 2017.08.01., kedd 16:36 /
Lepisilni a Himalájáról: ez ma a legkomolyabb geostratégiai fenyegetés

Június óta közepesen vicces videofelvételek érkeznek a kínai–indiai–bhutáni határvidékről, amelyeken kínai és indiai katonák lökdösik, taszigálják egymást.

Mindez azzal kezdődött, hogy a kínaiak útépítésbe fogtak a 750 ezer lakosú, fél magyarországnyi területen fekvő Bhutánhoz tartozó kietlen Doklam-fennsíkon, melyet a kínai állam magának követel. Mire a bhutániak az indiaiakhoz fordultak segítségért. Akik be is vonultak a területre, s máris indulhatott egymás önfeledt gyömöszölése. (Fegyvert az első vonalban vitézkedő határőrök szerencsére nem kapnak.) A dolog ugyanakkor kevésbé szórakoztató, ha belegondolunk, hogy itt mégiscsak két 1,3 milliárdos atomhatalomról van szó, melyek 1962-ben már vívtak egy véres háborút egymással.

A kínaiaknak és az indiaiaknak több mint fél évszázada vannak határvitáik, s a különböző incidensek se ritkák. A mostani ramazúri azonban nem a bevett konfliktuszónák valamelyikében tört ki, hanem egy Kína által kontrollált, de Bhután által is magáénak követelt területen, s az indiaiak ide vonultak be. India viszont úgy érezte, nem engedheti meg, hogy a kínaiak kényelmesen berendezkedhessenek a Doklam-fennsíkon, mert az túl közel esik ahhoz a folyosóhoz, amely Nepál és Banglades között India nagy részét összeköti saját északkeleti államaival. Ha a kínaiak katonai infrastruktúrát építenek ki a legkeskenyebb részén mindössze 23 km-es, Csirkenyaknak nevezett indiai területtől karnyújtásnyira, akkor egy nagyobb hepaj esetén szépen kettévághatnák Indiát.

Az indiaiak amúgy is kissé frusztráltak Kína miatt. A Tibetet uraló Kína stratégiai előnyét annak idején Csou En-laj kínai miniszterelnök állítólag így adta Nehru indiai elnök tudtára: „Ha el akarnánk pusztítani Indiát, kivezényelnénk százmillió kínait a Tibeti-fennsík peremére, és megparancsolnánk, hogy vizeljenek le. Belemosnánk önöket az Indiai-óceánba.”

Ez azért elég fenyegető kilátás, hát még, ha azt vesszük, hogy az utóbbi évtizedekben Kína szépen elhúzott Indiától. Három évtizede még nagyjából egy szinten voltak, de ma már a kínai GDP ötször nagyobb az indiaiénál, s Peking nemzetközi befolyása, tekintélye és katonai ereje is nagyobb. S mindezt Kína arra (is) használja, hogy bekerítse Indiát: északon uralja Tibetet, nyugaton az ősellenség Pakisztán a legjobb haverja, keleten Mianmarban nyomul, délen Srí Lankának udvarol. A tengeren meg anyahajókat épít.

Persze Kínának is vannak sérelmei és félelmei. A területi viták mellett az sincs jó hatással a kapcsolatokra, hogy Indiában székel a dalai láma emigráns tibeti kormánya. Ráadásul az indiai gazdasági növekedés üteme nemrég megelőzte a kínait, s a demográfia is Indiának dolgozik: az elöregedő Kínával szemben India egyre fiatalabb, munkaképes lakossággal rendelkezik – nemsokára a világ legnépesebb állama lesz –, és záródhat az olló a két birodalom gazdasága között. Vagyis miközben Kína az USA kihívója, idővel őt is kihívhatja az egyre magabiztosabb India. Hát még, ha a külső nagyhatalmak is bekavarnak: Indiát annak idején a szovjetek próbálták bűvkörükbe vonni a kínaiakkal szemben, ma pedig egy nagy amerikai–indiai egymásra találás nem lenne meglepő, ez viszont Kínát fenyegetné bekerítéssel.

Pekingben idén pártkongresszus lesz, Indiában pedig 2019-ben választás, s a kisebb konfliktusok jót tehetnek a regnáló vezetések népszerűségének. Így jó eséllyel a mostani vitát nem fogják belátható időn belül rendezni, de a konfliktus eszkalációja se valószínű. Szerencsére a két országnak bőven vannak közös érdekei, például az iszlám terrorizmust egyikük se szereti, és a problémák kibeszélésére is megvannak a fórumaik a G20-tól a Sanghaji Együttműködési Szervezetig, amelybe a múlt hónapban lépett be India. Kína és India tehát várhatóan nem esnek egymásnak teljes erővel, de egy kis tuszkolódás lesz még azon a határon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.