Publi

Lovat a vályúhoz

/ 2013.04.12., péntek 09:00 /
Lovat a vályúhoz

Könnyű a lovat a vályúhoz vezetni, de hogy igyon is, arra már nem lehet kényszeríteni - szól a népi bölcsesség. Kissé erre a helyzetre hajaz a Magyar Nemzeti Bank múlt héten meghirdetett növekedési hitel programja.

Az MNB a program keretében kétszer 250 milliárdos refinanszírozási hitelkeretet nyitott meg a kereskedelmi bankok számára nullaszázalékos kamattal, hogy a kis- és középvállalkozások számára megkönnyítse a régi, devizahiteleiktől való megszabadulást, illetve vonzóvá tegye számukra új, beruházási hitelek felvételét. A pénzintézetek maximum kétszázalékos kamatot érvényesíthetnek ezeken a hiteleken, tehát minden bizonnyal a rendszerváltozás utáni időszak legalacsonyabb kamatlábú hiteleit kaphatják a szerencsés vállalkozások.

De vajon így látják az érintettek is? Elég lesz-e a bankok számára a kockázatok fedezésére a kétszázalékos kamatláb, amit a jegybank engedélyez a számukra? S vajon a kis- és középvállalkozások akarnak-e hitelt felvenni a mai válságos időszakban, amikor nincs elég vásárlóerő a lakosság kezében, s amikor az exportpiacok sem szárnyalnak? Mert hiába alacsony a hitelkamatláb, ez önmagában még nem teremt jövedelmező beruházási lehetőségeket. A világgazdasági válság elhúzódása is arra figyelmeztet bennünket, hogy még mindig nem kristályosodtak ki azok az új technikai innovációk, technológiai platformok, amelyek elindíthatnának egy beruházási boomot.

Tegyük fel, hogy van elég fizetőképes kereslet, és az új technológiai irányok is megszilárdultak már. Ettől még marad a kínzó kérdés: vajon mitől válnak egy csapásra versenyképessé azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt időszakokban rendre nem tudtak élni a kedvező konjunkturális lehetőségekkel? Az erős külső és belső konkurencia ugyancsak komolyan korlátozza a vállalkozásaink növekedési kedvét, mert nekik azzal is számolni kell, hogy akármilyen kedvezményes is az a hitel, előbb-utóbb mégis vissza kell fizetni.

Nem vitatható az MNB azon szándéka sem, hogy megpróbálja a devizaadósságokat forintadósságokká konvertálni. Az árfolyamkockázat mérséklése nyilván sokkal kiszámíthatóbb környezetet biztosíthat a gazdasági szereplők számára, ugyanakkor nagyobb teret nyithat a gazdasági kormányzat felé aktívabb árfolyampolitika alkalmazására. S az is minden bizonnyal állítható: mindaddig nem lesz komoly gazdasági fellendülés Magyarországon, amíg a legfontosabb gazdasági szereplők a devizaadósság nyűgétől szenvednek. A növekedés beindítása szempontjából tehát több mint kívánatos az adósságcsere. A kérdés csak az, hogy ez miként és milyen mértékben történjen meg. A növekedési hitel programban megfogalmazott mérték az első lépés ezen az úton, de semmiképpen sem maga a végső megoldás. Ennek megfelelően a jegybanki devizatartalék hárommilliárd eurós csökkentése sem jelent komoly veszélyt a pénzügyi stabilitásra. Ez viszont azt is előrevetíti, hogy a jegybanki tartalék bevetésével megvalósítandó adósságcsere vagy kis terjedelmű lesz, s ezért nem várható tőle számottevő élénkítő hatás, vagy ha nagyobb kiterjedésű lesz, akkor komolyan veszélyezteti az árfolyam-stabilitást.

Az MNB azzal az indokkal kezdte el bevezetni a nem szokványos monetáris eszközöket, hogy a jegybank két alapvető kötelezettsége, a pénzügyi stabilitás és az inflációs cél már teljesült, így lehetőség nyílt a kormány gazdaságpolitikájának támogatására. Ha a monetáris területeken az egyensúly mégis törékeny (nem stabil), akkor csak igen óvatos keresletélénkítő politikát lehet folytatni, mert az elért eredmények hamar semmivé válhatnak, és a növekedés helyett tovább mélyülhet a válság. Nem árt tehát az óvatosság, mert az baj, ha a lónak nem adunk inni, de még ennél is nagyobb lehet a baj, ha rossz vízzel próbáljuk megitatni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.