valasz.hu/publi/a-jobboldal-a-bevandorlasi-vitat-megnyerte-ami-most-megy-onveszelyes-bohozat-127284

http://valasz.hu/publi/a-jobboldal-a-bevandorlasi-vitat-megnyerte-ami-most-megy-onveszelyes-bohozat-127284

Publi

Demeter Szilárd

A brüsszeli magyar együttműködés lehetőségei

/ 2014.05.28., szerda 19:08 /

„Képesek lesznek együttműködni a magyar néppárti delegáción belül a felvidéki versenypártok képviselői, illetve hogyan osztják le a lapokat az erdélyi magyar EP-képviselők egymás között, függetlenül attól, hogy melyik listán nyertek mandátumot?”

Orbán Viktor miniszterelnök beiktatási beszédében világossá tette kormánya nemzetpolitikai vonalát: „A magyar ügy a II. világháború óta megoldatlan. A magyar ügyet európai ügynek tekintjük.”

Ebből az alapállásból tekintve értelmezhetjük a Fidesz–KDNP nemzeti EP-listáját, melyre befutó helyre három határon túli került ? Tőkés László személyében egy erdélyi, Bocskor Andrea kárpátaljai és Deli Andor délvidéki jelölt ?, a jelképes 21. helyre pedig Gubík László felvidéki politikus. A Fidesz korábbi EP-képviselője, Schöpflin György a diaszpóra képviseletében szintén újrázhat. A magyarországi belpolitikában szokatlan húzásnak ebben az esetben nem volt konkrét szavazatszerző célja, hiszen az EU-tagállamokban nagyobb számban élő külhoni magyarok – Romániában és Szlovákiában – saját magyar EP-listákra szavaztak.

A Fidesz–KDNP 12 EP-képviselője mellé az Európai Néppárt magyar küldöttségéhez csatlakozik Felvidékről a Magyar Közösség Pártjának egy képviselője Csáky Pál személyében, illetve a Most–Híd magyar–szlovák vegyes párt listavezetőjeként Nagy József; továbbá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi két képviselője ? Winkler Gyula és Sógor Csaba – biztosan folytatja a munkát.

Az, hogy mit keres a magyarországi kormánypártok EP-listáján egy délvidéki és egy kárpátaljai jelölt, az iránymutató miniszterelnöki alapvetés fényében könnyen megmagyarázható. Két olyan ország magyar közösségét képviselik, amelyek közül az egyik, Szerbia egyöntetűen az uniós csatlakozás mellett döntött, a másik, Ukrajna – hát, fogalmazzunk óvatosan – az uniós társulási szerződés alá nem írása miatt borult lángokba.

A média figyelmét inkább Tőkés László harmadik helye keltette fel. A már hét éve európai parlamenti képviselőként dolgozó püspök útja valóban érdekes: 2007-ben függetlenként nyert az első romániai EP-választáson (az RMDSZ két képviselője mellett), 2009-ben viszont már az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között kötött „belső koalíciós” megállapodás eredményeként formálisan az RMDSZ lista vezetőjeként kapott újabb mandátumot. A 2014-es EP-választáson az RMDSZ már pártpolitikai logika alapján erőből játszott, hallani sem akartak összpárti koalícióról (pedig az erre vonatkozó választási törvény sajátossága, hogy a koalícióknak ugyanúgy az ötszázalékos küszöböt kell megugraniuk, mint a külön induló pártoknak). A tulipánosok taktikusan bedarálták a harmadik erdélyi magyar politikai formációt, a Magyar Polgári Pártot, mely látszatellenzékként egyre inkább az RMDSZ szatellitjévé vált, az Erdélyi Magyar Néppárt koalíciós ajánlataira még csak nem is válaszoltak. Kétszer öt százalék behúzására Romániában a 6,6 százalékos magyarságnak még matematikai esélye sincs, így a néppártosok lemondtak az EP-választáson való indulásról. Tőkés László a sokadszori koalíciós kísérlet kudarca után fogadta el a Fidesz–KDNP nemzeti listáján való szereplésre vonatkozó meghívást.

Az RMDSZ kockázatos lépésre vállalkozott, hiszen a korábbi két EP-választáson jóval a magyarság számaránya fölötti, közel kilencszázalékos eredményt értek el az erdélyi magyarok. Az idei voksoláskor az volt a kérdés, hogy egyáltalán sikerül-e megugrani az ötszázalékos küszöböt egy kevesebb téttel bíró választáson. Május 25-én kora délutánig rezgett is a léc: a román pártok már az őszi elnökválasztásra hangolva jelentősebb számban mobilizálták a választóikat, javítottak is a 2009-es országos részvételi arányon, így az RMDSZ-es politikusok szinte pánikban mozgósítottak minden lehetséges csatornán, és estére sikerült a megnyugtató hat százalék fölé visszatornászni a magyarok részvételét.

Már csak az a kérdés maradt: képesek lesznek-e együttműködni a magyar néppárti delegáción belül a felvidéki versenypártok képviselői, illetve hogyan osztják le a lapokat az erdélyi magyar EP-képviselők egymás között, függetlenül attól, hogy melyik listán nyertek mandátumot. Mert csakis egységes fellépéssel lehet „európai üggyé” tenni a magyar ügyet.

Az írás a Heti Válasz május 29-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.