Publi

Dévényi István

Magyarázzuk el az ellenzéknek, miért fog ismét nyerni a Fidesz

/ 2017.05.22., hétfő 13:30 /
Magyarázzuk el az ellenzéknek, miért fog ismét nyerni a Fidesz

Azt gondolták, változott a helyzet, eljött az ő idejük. Hát nem.

Áll az egész ellenzék kikerekedett szemmel, és nem hiszi el az újabb időközi választás eredményét. Csodálkoznak. Furcsállják. Értetlenkednek. Hiszen visszaléptek. Kvázi összefogtak. Akkor meg?

Az ellenzék először is elhitte, amit főleg a CEU-ért tartott demonstrációkon látott, hogy most komoly kormányellenes hangulat gerjedt. És ez amúgy tényleg így van, mert mondhat a felszínen bármit a kormányzati kommunikáció, valójában meglepte a Fideszt a belföldi és külföldi ellenállás, amivel a CEU miatt szembe kellett nézniük.

Az ellenzék pedig úgy gondolta, hogy ha már ilyen látványos a nép egy részének ellenkezése, akkor változik a helyzet, véget ért a mélyrepülés, indulhat a kormányváltás. Erre itt a Gyulán tartott időközi, ahol a DK és az MSZP-Együtt külön indult volna, de az utolsó pillanatban besoroltak a civil jelölt mögé, erre a Fidesz nagyobb arányban nyer, mint tette azt 2014-ben.

És nem értik.

Segítek picit.

Valóban megjelent egy új, teljesen szervezetlen erő a politikai térben. De nem csak úgy jöttek a semmiből hirtelen, mert eddig is elégedetlenek voltak a kormány tevékenységével, csakhogy nem volt olyan párt, amely be tudta volna csatornázni magához őket. A CEU ellen intézett támadás, az oktatás szabadságának ügye, és úgy általában az Európához tartozás féltése viszont megadta nekik azt az ellenzéki pártoktól független szimbólumot, ami mögé felsorakozhattak.

Ám ettől még nem lett belőlük se MSZP-, se DK-, se Jobbik-, se semmilyen szavazó. Az a tömeg, amely egyre gyengülő elszántsággal hajlandó megmutatni magát a demonstrációkon, arra vár, hogy végre megszólítsa valaki. De ne a jelenlegi ellenzék. Mert abból pont annyira elegük van, mint a kormányból.

A demonstrációk azonban a kormányt támogató választókra is hatnak. Arrafelé szilárdul az egység, ráadásul, akik már majdnem búcsút intettek a Fidesznek, azok is visszafordulnak a pártközösség felé, mert Magyarországon a demokrácia utcai megmozdulásokban testet öltő részétől félni szokás, ráadásul épp ezek a tüntetések hozzák elő a kérdést, hogy jó-jó, menjen az Orbán-kormány, na, de ki, mi legyen utána?

Tehát van egy meglehetős méretű néprész, amely szeretne beleszólni közös dolgainkba, miért is ne, és ehhez keres, de nem talál politikai pártot. És van a kormánypártot támogató hatalmas tömeg, amely épp ettől válik egyre masszívabb tömbbé. Közös ismérvük, hogy se egyiknek, se másiknak nincs az égvilágon semmi köze az ellenzékhez.

Ami azt jelenti, hogy ha csak nem történik valami tényleg rendkívüli, amely százezreket tántorít el az Orbán-kormány támogatásától, borítékolható a Fidesz 2018-as győzeleme. De az újabb kétharmad se lehetetlen.

Persze ott az elmélet, miszerint valamennyi körzetben egyetlenegy, az összes ellenzéki párt által támogatott jelölt indulna a Fidesszel szemben, s a választási győzelmet követően az új országgyűlés előbb megszavazná az arányos választási rendszert, majd azonnal feloszlatná önmagát.

Csak hát nem véletlenül vannak a Mesterházy Attilák és Gyurcsány Ferencek a rendszerben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!