valasz.hu/publi/ezert-tevedes-partprogramokra-varni-az-erzelmek-gigaszi-csataja-jon-127065

http://valasz.hu/publi/ezert-tevedes-partprogramokra-varni-az-erzelmek-gigaszi-csataja-jon-127065

Publi

Salát Gergely

Megint fokozódik

/ 2013.03.29., péntek 08:40 /
Megint fokozódik

Az elmúlt hetekben megint a nemzetközi figyelem középpontjába került a Koreai-félsziget. Phenjan bejelentette, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek a koreai háborút lezáró 1953-as fegyverszüneti megállapodást, megelőző nukleáris csapással fenyegetőzött, megszüntette a határ két oldalát összekötő forródrótot, a legfrissebb hírek szerint pedig mozgolódás indult az észak-koreai rakétabázisokon.


Mindezt az után, hogy decemberben Föld körüli pályára juttatott egy műholdat, februárban pedig sikeres atomkísérletet hajtott végre. A másik oldalon az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen, az Egyesült Államok és Dél-Korea pedig kiterjedt hadgyakorlatot kezdett. A harcias üzenetek egyre nagyobb vérfürdővel fenyegetnek, ami – tekintve, hogy Észak és Dél jogilag háborúban áll egymással – némi aggodalomra ad okot. Az ember ugye nem szívesen lát atombombát kiabáló őrültek kezében.

Kérdés persze, hogy az északi fenyegetéseket komolyan kell-e venni. A fegyverszünet felmondása például veszélyesen hangzik, de egyrészt a nemzetközi jog szerint ENSZ-tagállamként a két Korea amúgy sem lőhetné egymást, másrészt a nemzetközi jogot eddig sem vették túl komolyan a 38. szélességi kör mentén. Az atommal való fenyegetőzés pedig arrafelé olyan népszokás, mint a Gangnam style-tánc. Ha Phenjan nukleáris háborút kezdene, az maga lenne az öngyilkosság – az országé a világ egyik legnagyobb hadserege, de azért sok esélye nem lenne Szöul régi szövetségese, az Egyesült Államok ellen.

Észak-Koreát valószínűleg nem a háború kirobbantásának vágya vezérli, hanem egy sor olyan indok, amely a saját logikája szerint teljesen ésszerű. Phenjan régi álma, hogy békeszerződést köthessen – Amerikával. A rezsim ugyanis csak ezzel látná garantálva a biztonságát. Washington azonban nemigen hajlandó közvetlenül szóba állni az ilyen páriaállamokkal. A hidegháború vége óta az állandó fenyegetőzés fő célja tehát az, hogy Amerikát tárgyalóasztalhoz ültessék. Ebből a szempontból Phenjan politikája részben sikeres, hiszen Washington kénytelen időről időre foglalkozni vele, pedig nyilván lenne jobb dolga is.

A mostani hiszti időzítése nem véletlen. Dél-Koreában nemrég iktatták be az új államfőt, s a keménykedés részben az ő tesztelését szolgálja. Kína a tízévenkénti nemzedékváltással van elfoglalva, így kevésbé tud a kistesó körmére nézni. Japánban szintén kormányváltás volt, és a szigetországot lekötik gazdasági problémái. Obama elnök második adminisztrációjának kimondott célja, hogy többet törődjön az ázsiai-csendes-óceáni térséggel, így Phenjan nagyobb eséllyel hívhatja fel a figyelmet saját fontosságára. A KNDK-n belül pedig a fiatal Kim Dzsong Unnak van szüksége arra, hogy rátermettségét bizonyítsa népének és hadseregének.

Tulajdonképpen egyik félnek sem érdeke, hogy a konfliktus még jobban elmérgesedjék. Szöul olyan közel van a határhoz, hogy egyszerű tüzérséggel rommá lehet lőni, így egy hagyományos fegyverekkel vívott háborút se tudna ép bőrrel megúszni. Kínának úgy hiányzik egy amerikai részvétellel zajló háború, mint púp a hátára, a koreai veszély ürügyén újrafegyverkező Japán pedig mint két vagy három púp. Japán, érthető okokból, nagyon nem szeretne atombombát kapni a nyakába, az Egyesült Államok pedig nem kívánja a fél haderejét megint lekötni távoli, nehezen megjegyezhető nevű országokban.

Mindezt tudják Phenjanban is, ezért is merik még egy kicsit tovább feszíteni a húrt. Vigyázó szemünket egyébként Keszongra érdemes vetni: a határ északi oldalán működő ipari parkban tíz éve déli cégek működtetnek gyárakat, 42 ezer északi munkásnak megélhetést, Északnak pedig jelentős valutabevételt biztosítva.

Ha itt leállna a termelés, az tényleg komoly gondokat jelezne, de ameddig Keszongban zavartalanul folyik a biznisz – márpedig jelenleg zavartalanul folyik –, addig máshol eldördülhet ugyan egy-egy ágyú, nagyobb bajra nem kell számítani.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.