valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

http://valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

Publi

Mi a baj a gazdaságpolitikával?

/ 2013.01.08., kedd 10:34 /
Mi a baj a gazdaságpolitikával?

Milyen állapotban van most a magyar gazdaság?

A kis és nyitott országok esetében, mint amilyen hazánk is, a gazdasági teljesítményt alapvetően befolyásolja a külső piacok alakulása. Így általában az abszolút számok elemzésének nem sok értelme van, mivel ezek nem feltétlenül a tényleges teljesítménynek, hanem sok esetben csak a szerencsének a mutatószámai. Ez akkor is így van, ha a gazdasági szereplőket és a választókat inkább a saját tényleges és nem az ország relatív helyzete izgatja. Ha méltányos értékelését szeretnénk adni a gazdasági és gazdaságpolitikai teljesítménynek, érdemes a hozzánk hasonló közép- és kelet-európai országok átlagos teljesítményéhez viszonyítani.

Egy ilyen vizsgálat meglepő következtetésekre vezetne, mivel azt látjuk, hogy a radikálisnak mondott gazdaságpolitikai fordulat ellenére az elmúlt évek alaptendenciái változatlanok maradtak: a belföldi kereslet továbbra is a régió egyik leggyengébbje, az exportértékesítéseink a régió átlagán felüliek, s e két tényező eredőjeként a régió legkomolyabb kereskedelmi többletét halmozzuk fel a külvilággal szemben. A belföldi keresleten belül mind a fogyasztás, mind a beruházás gyenge a régiós összevetésben, de a különbség döntő részét az évek óta extrém kismértékű beruházási tevékenység adja. Azok, akiknek tőkéjükkel valóban hosszú távon kellene bízniuk az országban, a kormányváltás ellenére is szkeptikusak az ország jövőbeli kilátásait illetően. Kérdés, miért van ez így és mit lehet ez ellen tenni.

Ha a vállalati szereplőket kérdezzük, mint tette azt a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, azt a választ kapjuk, hogy ma Magyarországon az első számú megoldandó probléma a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a második a jogbizonytalanság. Ezek a válaszok teljes összhangban vannak a beruházások csekély mennyiségével, hiszen egy ilyen helyzetértékelés esetén nem várható hosszú távú elköteleződés, akármilyenek is a rövid távú gazdasági ösztönzők. Gazdaságpolitikai értelemben a kormány egy rossz és megnyerhetetlen háborút vív, még ha társadalompolitikailag ügyét helyesnek és igazságosnak is gondolja. Egy ilyen környezetben a gazdaságpolitika szokásos eszközei - mint például a fiskális és monetáris politika - hatástalanok maradnak. Az adók és kamatok hatása sok esetben eltörpül a Keynes által "állati ösztönnek" nevezett vállalkozói várakozások hatása mellett, amelyek általában is a legnagyobb hatást gyakorolják a jövőre irányuló gazdasági tevékenységek esetén. Ebben a világban a siker hite sikert szülhet, míg a kudarc szele önbeteljesítő jóslatként okozhatja a kudarcot. A kormány kevés figyelmet fordít erre, miközben a klasszikus gazdaságpolitikai eszközök hatókörét mindenáron bővíteni szeretné. Pedig a fiskális politikának ma már amúgy sincs igazi mozgástere, a 2011-es nagy lazítás hatástalansága - amit a nyugdíjvagyon visszaállamosítása tett lehetővé - e tekintetben intő példa lehet.

A kamatok csökkentése, amennyiben nem jár a forint jelentős gyengülésével, segíthet valamennyit, de ennek nem lehet akkora hatása, hogy pótolni tudja a meg nem valósuló beruházásokat. Ráadásul ez az eszköz könnyen fordítva is elsülhet, ha a forint esetleges leértékelődése miatt a monetáris politika tényleges hatása a kamatcsökkentés ellenére is megszorítóba válthat át. A meglóduló infláció ugyanis értéktelenné teszi a jövedelmeket, s így ez tovább veti vissza a fogyasztást. Mit lehet ilyenkor tenni? A görcsös akarás helyet kellene hogy adjon a bizalomnak. Csak a gazdaság szereplői azok, akik képesek a gazdasági folyamatokat alakítani, a kormányzat csak segítője lehet a folyamatnak, nem pedig az irányítója. Egyszerű, kiszámítható, átlátható szabályokra és jogbiztonságra van szükség. Mint ahogy Rejtő Jenő írja: "Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani." Ugyanígy nem lehet minden gazdaságpolitikai lépéshez külön értelmező kéziszótárt mellékelni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.