new.valasz.hu/publi/olvasoink-irjak-5597

http://new.valasz.hu/publi/olvasoink-irjak-5597

Publi

Sztankóczy András

Mi a közös Lázár bécsi filmjében és a Kósa-féle örökségmilliárdokban?

/ 2018.03.14., szerda 14:10 /

Az ember csak kapkodja a fejét a Kósa Lajosra bízott álszázmilliárdok láttán, nem is beszélve az olyan remek miniszteri nyilatkozatokról, mint hogy a papírok „valósnak tűntek, de németül voltak”.

Nem is a Magyar Nemzet, hanem maga Kósa Lajos mondja, hogy 2012 őszén egy csengeri háztartásbeli nő komolyan elhitette vele, hogy akkora öröklött vagyonhoz jutott, mint az amerikai elnök vagyona másfélszer. Már ez is számtalan kérdést vetett fel, aztán ma reggelre megjelent az újabb cikk, ami szerint a Kósával furcsa ügyletbe keveredett nő nem másnak, mint Kósa Lajosnénak, a miniszter édesanyjának kívánt több száz millió forintos ajándékot utalni saját bankszámlájáról. Aztán kiderült, hogy egy debreceni közintézményben működik a Kósát átverő nő és a Kósa-bizalmasok közös cége.

Várhatóan az lesz az egész vége, hogy Kósa nem lett beljebb egy forinttal sem, mégis árad ebből a bizarr ügyből, hogy szemmel láthatóan az ország vezetői semmi különbséget nem éreznek magánemberi érdekeik és közfunkciójuk között.

Különben hogyan írhatna valaki magánemberként alá szerződést egy ekkora vagyon kezeléséről, miközben éppen azért esett rá a választás, mert nem magánember, hanem a második legnagyobb magyar város vezetője, az országot irányító párt fontos embere? És itt nem is csak a politikát átszövő korrupcióról van szó, bár persze elsősorban arról.

A magánember és közember közötti különbségtétel elmaradása ugyanis olyan mélyen a rendszer része lett, hogy nemcsak szarvasvadászatokban érhető tetten, hanem akkor is, ha egyáltalán nincs pénz a dologban.

Amire Lázár János múlt heti bécsi videója is tökéletes példa. Nem a tartalmával van igazán baj, hiszen Lázár kritikusai ugyan gúnyolódhatnak azon, hogy egy budapesti külvárosból nézve a bécsi külváros még mindig mennyivel gazdagabb és jómódúbb, vagy hogy ott bizony mi magyarok is bevándorlók vagyunk, nem csak a fejkendős nők, de ettől függetlenül azt azért jól érzi Lázár, hogy valami nagyon nincs rendben a nyugat-európai külvárosok utcaképével. Vagy azzal, hogy a jelek szerint sokan Bécsben is csak annyira beszélnek németül, mint a debreceni városházán.

Egy gazdag és európai városban még a külvárosnak sem így kellene kinéznie, amiről nyilván lehet kiváló dokumentumfilmecskét készíteni, vagy éppen riportot írni. Ám nem Lázárnak, ő ugyanis nem újságíró, és hiába védekezik azzal, bizony nem is magánember, hanem Magyarország egyik legfontosabb vezetője.

Hogy mekkora a különbség? Képzeljük el egy pillanatra, hogy egy osztrák újságíró elmegy egy borsodi zsákfaluba és a látottak alapján leírja, hogy Magyarország micsoda nyomorult hely. Amin persze lehet, hogy fölháborodunk, és elmondjuk vérmérséklet szerint, hogy mekkora beképzelt tahó az illető, vagy éppen, hogy mennyire igaza van. Ez után pedig képzeljük el ugyanezt egy nyugati vezetővel, aki elmegy ugyanebbe a faluba és arról beszél, hogy Magyarország maga a harmadik világ. Óriási botrány lenne belőle. De persze egy osztrák kormánytag soha nem tenne ilyet.

Ausztriában a polgárok még migránsostul is elvárják a politikusoktól, hogy tisztában legyenek vele: vezetők, nem pedig magánemberek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.