Publi

Borbás Barna

Mi köze van a pornográfiának a szexuális bűncselekményekhez?

/ 2014.10.08., szerda 11:45 /

Inspirálhatta-e a pornó a gólyatábori erőszakot elkövetőket? Miért káros, hogy a marketing majd' mindent a szexualitással akar eladni? Hogyan reklámozza az amúgy nőjogi kérdésekre érzékeny Index a szexuális erőszakot?

2011 őszén eljárás indult a 41 éves lakelandi (Florida) Danny Parker tanító ellen, mivel kiskorú lányokat fotózott le, majd a fényképekről kivágta az arcukat, hogy utána pornóképekre montírozza azokat. Parker így szerzett kielégülést.

2010 októberében az angliai Manchesterben különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság miatt lakásában vették őrizetbe John Maden 37 éves munkanélküli helyi lakost. Maden szobájában saját unokahúgát találták meg holtan, meztelenül, hátrakötött kezekkel. Az elsődleges vizsgálatok szerint a férfi megerőszakolta és megkínozta a lányt. A helyszínen lefoglalt számítógép tele volt pornográf anyagokkal; később már úgy kezelték Madent, mint aki függött a pornótól, annak is kifejezetten az erőszakos, szélsőséges változatától.

Felkavaró esetek. Rögzítsük is: utóbbit nem azért hoztam ide, mintha egy súlycsoportban lenne a magyar közvéleményt az utóbbi hetekben foglalkoztató történetekkel (mert nincs, távolról sem), hanem hogy belássuk: a szexuális erőszak műfajában képes az ember az aljasság és a brutalitás legszörnyűbb kombinációira. Illetve még egy: a közvetlen bántalmazással nem járó perverzió, a bántalmazás és a halálig tartó bántalmazás, sajnos, valahol egy tőről fakadnak.

A fonyódligeti gólyatábori erőszakból rendőrségi ügy, majd országos botrány lett, a másik történetet – mely arról szól, hogy az ELTE ÁJK 2013-as gólyatáborában szintén történt hasonló, de szépen eltussolták – már ennek hatására mondta el az Indexnek a névtelenséget kérő áldozat. A Bors című „szórakoztató” lap aztán pénteken így tálalta a sztorit:

A Bors pénteki címlapja

A Bors pénteki címlapja

Persze aki már látott közelről bulvárlapot, csak fenntartásokkal tekinti igazodási pontnak, amit a Bors ír, de ebben az esetben a lap lényeglátó volt. Cikkükben még szakértő pszichológus is megszólal, aki elmondja, hogy az Index-cikkben megírt jelenetek akár egy pornófilm forgatókönyvéből is származhatnának.

Miután az erkölcsi ítéletekben megegyezés van (a fonyódligeti K. S. Szilárd és az ismeretlen ELTE-s is utolsó rohadékok), fontos kibeszélni a miérteket. És ebben szerintem a Bors-címlap rávilágít az egyik fontos, ha nem is kizárólagos magyarázatra. (Már ha nem hisszük, hogy a gólyatábori erőszakoskodók natural born bűnelkövetők.)

A pornográfia és a nők ellen elkövetett szexuális erőszak közötti kapcsolatról számtalan tanulmány szól. Ahogy olvastam, a pszichológusok és bűnügyi szakértők között nincs egyetértés, ám beszédes, hogy az egyik könyvben leírt, 100 bántalmazott feleségről szóló kutatás szerint 15 százaléknál mutatták ki, hogy az elkövetést közvetlenül megelőzte valami ilyen típusú film megnézése. Pauline Bart, az Illionis Egyetem témát kutató tanára szerint „az erőszakos pornó reklám a valódi erőszaknak”, mivel szerinte a férfiaknál nem „veleszületett igény”, hogy kínlódó nőkön élvezkedjenek, azt filmekből tanulják. (Bart amúgy feminista.) Neil Malamuth, a UCLA College pszichológusa, a Pornography and Sexual Agression című kötet társszerzője szerint mai nyugati civilizációnk egyenesen ünnepli az erőszakot, ezért nincs mit csodálkozni a durva bűncselekményeken sem.

Felhívtam egy pszichológus ismerősömet, aki mesélt egy kutatásról, ami szerint a hetvenes évek óta 200 százalékkal nőtt az egy átlagos amerikai városi férfit naponta érő szexuális ingerek száma: valószerűtlenre photoshopolt bikinis fotók mindenhol az óriásplakátoktól a sörös dobozokig, a mainstream híroldalakon megjelenő pornográf tartalom, mely már teljesen kommersznek számít. Ezerszám történnek közlekedési balesetek évente Nagy-Britanniában amiatt, hogy autóvezetők számukra vonzó külsejű plakátokon, reklámmodelleken felejtik a szemüket – derült ki brit biztosítótársaságok 2012-es adatelemzéséből.

Egy megyjegyzés erejéig térjünk vissza az Indexhez. A portál régóta nagyon erős mindenféle emancipációs és nőjogi tartalom közvetítésében, ugyanakkor a nagy hírsite-ok közül az egyetlen, mely rendszeresen hoz keménypornót a címlapján. Hogy azt Velvetnek hívják? Mindegy. Ott van a címlapon, néhány centire a gazdasági hírekről. Wayback machine-nal tallóztam kicsit a közelmúlt Velvet-hírketreceiben, nem nehéz erőszakos szexuális tartalomba botlani.

Nőjogi aktivisták álma? Korábbi Index-címlap egy részlete

Nőjogi aktivisták álma? Korábbi Index-címlap egy részlete

 

Nőjogi aktivisták álma? 2. rész

Nőjogi aktivisták álma? 2. rész

A félreértések elkerülése miatt: a gólyatábori erőszakoskodásokat feltáró cikksorozatot – a mögötte húzódó szándékkal együtt – tisztességesnek, fontosnak tartom. Ám amikor a magyarázatokról kell beszélni, nem lehet elmenni a szexuális frusztrációt, az erőszakos kielégülést hajhászó magatartást okozó egyik, szerintem fontos jelenség mellett. Ez a jelenség pedig pont a fentiekhez hasonló tartalmak lelkes közreadása.

Szomorú, de biztosak lehetünk benne, hogy lesznek még nagyon csúnya ügyek, amikről beszélni kell. Ahogy a Sipos-ügy, a gólyatábori botrányok is alkalmasak arra, hogy felvessük a gyerekekkel, nőkkel szembeni erőszak és a gyenge emberek személyiségét nap mint nap torzító káros ingerek alapkérdéseit.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.