Publi

Stumpf Anna

Ezért nincs amerikai nagykövet Budapesten

/ 2017.10.09., hétfő 08:20 /
Ezért nincs amerikai nagykövet Budapesten

A 28 uniós tagállam közül 17 még várja az új misszióvezető megnevezését. Térségünkben csak Észtország, Horvátország és Csehország kapott újonnan kinevezett nagykövetet. Miért?

„Amerikának több nagykövetre van szüksége, márpedig azonnal” – ezzel az egyértelmű című véleménycikkel hívta fel a figyelmet a minap Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövet (2001–2003) arra az egyre égetőbb problémára, amely jelentősen nehezíti a Trump-adminisztráció külpolitikai stratégiájának végrehajtását. Világszerte hiányoznak ugyanis az új amerikai misszióvezetők. Konkrétan több mint száz országban.

„A jelenlegi nagykövethiány hátráltatja szövetségesi kapcsolatainkat, veszélyezteti gazdasági növekedésünket, és aláássa a nemzetbiztonságunkat” – érvelt a volt diplomata, sürgetve az adminisztrációt és mindkét politikai oldalt, hogy pörgessék fel a kinevezési folyamatokat. Ahogy Budapesten, az amerikai nagyköveti poszt betöltetlensége mindenhol a világon politikai vákuumot képez. Hosszú hónapokon keresztül elmaradnak a legmagasabb szintű találkozók, korlátozott az információcsere, a nagykövetség természetszerűen takaréklángon működik, és ez – ha szövetségesekről van szó – sem Amerikának, sem a fogadó országnak, sem a kétoldalú kapcsolatoknak nem használ.

Mi kis ország lévén hozzá vagyunk szokva a nagyobb kihagyásokhoz (Kounalakis nagykövet nyolc átmeneti hónap után érkezett Barack Obama elnök megválasztása után, nem beszélve a majd’ másfél éves átmeneti André Goodfriend-korszakról), de a jelenlegi állás szerint nehezen elképzelhető, hogy az év vége előtt új főnöke lesz a több mint háromszáz fős, Szabadság téri amerikai külképviseletnek.

A problémával nem vagyunk egyedül. A 28 uniós tagállam közül 17 még várja az új misszióvezető megnevezését. Térségünkben csak Észtország, Horvátország és Csehország kapott újonnan kinevezett nagykövetet.

Olyan, kevésbé békés, kulcsfontosságú helyekre sem tudható, kit küldenének, mint Kijev, Caracas, Bagdad, Ankara vagy Rijád. Emellett 11, ENSZ-hez rendelt nagyköveti posztból még csak kettőt sikerült betöltenie Rex Tillerson külügyminiszternek – nincs se új OECD-, se új EBESZ-nagykövet, pedig utóbbi az ukrán kérdés rendezése miatt nem elhanyagolható jelentőségű.

Az amerikai külügyminisztérium és a Pentagon kétségkívül sokkal több politikai kinevezett jóváhagyását igényli, mint a többi minisztérium, de a Tillerson által kezdeményezett átszervezések és esetenként a Fehér Ház által túl liberálisnak vagy nem elég megbízhatónak tartott jelöltek miatti belső huzavona és az emberhiány is jelentősen hátráltatja a folyamatot.

A külügyben ma még a belső, felső vezetői szinten is alig vannak feltöltött politikai pozíciók. A hat államtitkári posztra még csak hármat sikerült megnevezni, de a szenátus még egyet sem hagyott jóvá, a 22 helyettes államtitkárból pedig kettőt helyét tudták eddig betölteni. Szerencsés, hogy egyik a térségünkért felelős helyettes államtitkár, Wess Mitchell, akinek kinevezését a múlt héten szavazta meg a szenátus.

A kritikákkal szemben az adminisztráció azzal védekezik, hogy a kinevezések többsége nem a Fehér Háznál akadt el, hanem a szenátusi demokraták obstruálnak – ami tény és való. Trump jelöltjeinek átlagosan hatvan nap kell, hogy átverekedjék magukat az egyébként republikánus többségű szenátuson; ez Obama esetében 44, Clinton és George W. Bush esetében 32 nap volt.

Több mint kétszáz elnöki kinevezett, köztük harminc nagykövet vár kongresszusi jóváhagyásra, s ha a demokraták kihasználják a belső procedurális kiskapukat, akkor Tillersonnak több évébe telik, mire feláll a teljes nagyköveti és minisztériumi stáb.

Egyelőre, ha tetszik, ha nem, a legtöbb helyen marad a robotpilóta üzemmód, a nagyköveti találkozók helyett pedig Trump Twitter-üzeneteinek tanulságai.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.