valasz.hu/publi/putyin-elnok-budapesten-miert-asszisztalunk-a-nagyhatalmi-goghoz-122334?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2017_02_01

http://valasz.hu/publi/putyin-elnok-budapesten-miert-asszisztalunk-a-nagyhatalmi-goghoz-122334?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2017_02_01

Publi

Laky Zoltán

Miért tétlen a kormány? Így lehetne megmenteni a magyar könyvpiacot

/ 2017.02.09., csütörtök 17:45 /
Miért tétlen a kormány? Így lehetne megmenteni a magyar könyvpiacot

Miközben sok iparágban nem félt megregulázni vagy egyszerűen csak megszüntetni a piaci működést, a kultúrában az indokolt beavatkozástól is óvakodik a kormány.

Évek óta a csőd szélén táncol, és most végleg bedőlni látszik az Alexandra-birodalom. Ami önmagában nem lenne tragédia, de ránthatja magával a kiadókat, a szerzőket, a fordítókat, a szerkesztőket, a nyomdákat is, komoly károkat okozva a magyar írott kultúrkincsben. És bár a helyzetet egy cégcsoport  felelőtlen gazdálkodása okozta, a más iparágakba oly szívesen beavatkozó állam is tehetne többet a megoldásért.

Először azonban rögzítsük, hogy az Alexandra és alapítója, Matyi Dezső főleg magának köszönheti, hogy ide jutott. A bolthálózat 3-4 milliárd forinttal tartozik a kiadóknak, de épp ma derült ki, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. Ezeket a tartozásokat ugyanis két olyan cég halmozta fel, amelybe eleve azért játszotta át Matyi a hálózat üzemeltetését két éve , mert eredeti vállalkozása, a Pécsi Direkt befuccsolt. A felszámoló ma közölte, hogy a cég több mint 9 milliárd forintos tartozást hagyott hátra 102 hitelezővel, köztük könyvkiadókkal, önkormányzatokkal és az adóhatósággal szemben.

A felszámoló szerint a 2014-es vagyonátjátszás törvénytelenül zajlott, ezért kezdeményezték Matyi felelősségre vonását, és feljelentést is tettek csődbűncselekmény, sikkasztás, csalás, költségvetési csalás, hűtlen kezelés és tartozás fedezetének elvonása miatt. Az ügyben a NAV jelenleg is nyomozást folytat. Az csupán pikáns adalék, hogy azok az üzleti partnerek, akikkel Matyi a Pécsi Direkt kiürítését végrehajtotta, most a jelek szerint hátba támadták őt.

Az államnak kétségkívül nem feladata megmenteni egy olyan cégbirodalmat, amelynek tulajdonosa impozáns könyvesboltokkal építi be az országot, amiket aztán a válság után nem tud fenntartani, miközben bevételéből focicsapatát és borászatát finanszírozza. Az Alexandra ügye mégis tünete a magyar könyvágazatot évek óta emésztő betegségeknek. Piaci kudarc, ami a legpiacpártibb közgazdászok szerint is indokolná az állami beavatkozást.

Amikor 1998 és 2008 között megduplázódott a magyar könyvforgalom, a bolthálózatok teleszórták a plázákat könyvesbolttal.

Ma Budapesten másfélszer annyi a könyvesbolti négyzetméter, mint Bécsben, amit a fizetőképes kereslet finoman szólva sem indokolna. A leggyorsabban az Alexandra nőtt, ezért is került a legnagyobb bajba, amikor beütött a válság.

Hogy a megtorpanó piacon visszahozzák beruházásaik költségét, a láncok elkezdték növelni az árrést. A Libri a könyvár átlagosan 53 százalékát tartja meg magának, de cserébe korrekt módon mindig időben fizet a kiadóknak. Eddig 45 nap után utaltak, most, hogy mentőövet dobjanak az Alexandra miatt szorult helyzetbe került kiadóknak, ezt 30 napra csökkentették. Az Alexandra néhány százalékponttal alacsonyabb árréssel dolgozott, de jó esetben is 90 napos határidővel fizetett. A harmadik nagy lánc, a Líra pedig 60 napossal.

A másik ág, ami a független kiadókat húzza, hogy a magyar versenytörvények megengedik a kereskedőláncoknak, hogy saját kiadóik legyenek. Bár sokan úgy tesznek, mintha a Libri kezdte volna ezt a trendet, ők csak harmadikként, 2011-ben szálltak be ebben a versenybe, a Líra és az Alexandra már a ’90-es évek derekán kiadókat vásárolt és alapított. A boltok pedig érhető okokból saját kiadóik köteteit igyekeznek a leginkább reklámozni. Ami racionális viselkedés, csak épp versenytorzító, piackorlátozó hatása van. Nem véletlen, hogy sok országban a versenytörvények fellépnek az ilyen vertikális összefonódások ellen.

De mit tehetne az állam, hogy élénkebb és tisztább legyen a verseny? Három javaslatunk van.

1) Versenyjogi törvénymódosításokkal érje el, hogy a Gazdasági Versenyhivatal bontassa fel a könyvkiadók és könyvterjesztők vertikális összefonódását! Emellett ösztönözze, hogy a kiadók és a terjesztők tömörüljenek külön-külön érdekvédelmi szervezetbe a jelenlegi összevont, ezért valós érdekvédelemre jóformán képtelen MKKE helyett.

2) Ha a Nemzeti Kulturális Alapon vagy más állami forrásból támogatja egy könyv megszületését, írjon elő egy minimális példányszámot, és azt, hogy a kiadó fordítson energiát a kötet marketingjére! Túltermelés van a néhány száz példányban ki- és eladott könyvekből, legyen kevesebb cím, de azt próbálják is eladni.

3) Az Alexandra romjain segítse akár tulajdonosi szerepvállalással egy független, üzleti alapon működő, a független kiadókat előnyben részesítő terjesztőhálózat felépülését! Így nem szűkülne két szereplősre a piac, és élénkülhet a verseny, csökkenhetnek az árrések.

Az Orbán János Dénes-féle Előretolt Helyőrség Íróakadémia képében a kormány már bizonyította, hogy képes innovatív, működő kezdeményezést életre hívni azért, hogy megszülessenek az új magyar irodalmi művek. Ám a könyves világba még így is csak alig egymilliárd forintnyi közpénz érkezik, ami a 45 milliárd forintos forgalom alig három százaléka. Vagyis az egyik legkevésbé támogatott kulturális ágazatról beszélünk.

A piaci siker erény, a vadhajtásokat azonban érdemes lecsípni, és az értelmes állami szerepvállalás sem ördögtől való, hiszen Európában a kultúra sehol sem működik kizárólag piaci alapon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a lúgos orvos megsemmisített ítéletének háttere

Sorozatban helyeznek hatályon kívül ítéleteket a bíróságok ahelyett, hogy pontot tennének az ügyek végére. Lúgos orvos, a röszkei terrorper és egy kegyvesztett milliárdos. Rendszerhiba? A csütörtöki Heti Válasz feltárja az okokat.

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.

Ezért nem fogad el állami pénzt a magyar magánszínház alapítója

A magyar színházi élet megkerülhetetlen szereplője lett az idén tízéves Orlai Produkciós Iroda. Ahogy a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Orlai Tibor a színházi világ csapkodó villámai között megy előre, s az általános panaszkodás közepette még a pénzt is előteremti.