valasz.hu/publi/a-chavez-szabaly-126635

http://valasz.hu/publi/a-chavez-szabaly-126635

Publi

Bod Péter Ákos

„Mikor érjük már utol az Uniót?” Itt a válasz az unásig ismételt kérdésre!

/ 2017.07.19., szerda 09:00 /
„Mikor érjük már utol az Uniót?” Itt a válasz az unásig ismételt kérdésre!

„A döbbent közönséggel aztán tudattam, hogy ha vonatra ül, és leszáll Pesten, statisztikai értelemben uniós átlagú régióban találja magát.” Bod Péter Ákos írása

Közéleti korszakomban gyakran beszéltem lakossági fórumokon. Sok fontos ügy került szóba, a kérdések sora viszont mindig így kezdődött: „Mindez szép és jó, de azt mondja meg, hogy mikor érjük utol az Uniót?” Hamar kiderült, hogy valójában valamilyen jó európai jövedelmi szintre, leginkább az osztrákokéra gondol a hallgatóság. Eleinte kifejtettem, hogy jövedelmi utolérés akkor következik be, ha az utolérni szándékozó az átlagosnál tartósan gyorsabban fejlődik. Mivel az átlag is nő, az átlagot folyamatos közeledés esetén is sok évtizedbe kerülne utolérni.

Ezzel az érveléssel nem lesz népszerű az előadó. A hallgatóság mind türelmetlenebbül firtatja, hogy mégis, mennyi idő alatt lehet az uniót utolérni. Egyszer aztán az ország keleti végén azt találtam mondani: „Három óra alatt.” A döbbent közönséggel aztán tudattam, hogy ha vonatra ül, és leszáll Pesten, statisztikai értelemben uniós átlagú régióban találja magát.

Kockázatos a poén, mert megdobálhatják paradicsommal az embert, holott nem tréfadolog. Központi régiónk az egy főre jutó hazai termék (GDP) mércéjén, helyi árak mellett, az EU átlaga körüli. Pozsony és Bécs, sőt egész Ausztria jóval átlag feletti. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye viszont jóval elmarad az átlagtól. Sajnálatos módon hazánk négy térsége is szerepel az EU legszegényebb húsz régiója között.

A GDP keveseket izgat, a fizetések annál inkább. És a bérekben tényleg lemaradunk az uniós átlagtól. De nézzünk megint az előadói poén mögötti valóságra. 2017 első negyedévében a budapesti nettó átlagkereset 235 ezer forint volt, Szabolcsban 131 ezer, ami a fővárosinak 56 százaléka. Micsoda dolog, hogy egyazon országon belül egy keleti megyében ennyivel kevesebbet visz haza az ember? Avagy: miért kap ennyivel többet egy budapesti? És miért nem tódul mindenki Szabolcsból, Békésből Pestre (vagy Győrbe, Sopronba)?

Az okok egyike, hogy a fővárosban, Nyugat-Dunántúlon nemcsak a jövedelmek nagyobbak, hanem némileg a létfenntartási költségek is, főleg a lakhatás drágább. Több a pesti pénz, de a vásárlóereje távolról sem kétszerese a szabolcsinak. Így is tapasztalható országon belüli vándorlás, de sok praktikus ok miatt tartósan léteznek térségi bérszintkülönbségek.

Végezzünk egy gondolatkísérletet: mi lenne, ha egy jó szándékú zsarnok az ország minden megyéjében a munkaadókra kényszerítené a pesti átlagbéreket? Súlyos foglalkoztatási válság és tömeges céghalál. Okkal soványabb a boríték az olyan térségekben, ahol kevesebb a tőkével jól ellátott és versenyképes vállalkozás, fejletlenebb az infrastruktúra, távolabbiak a jól fizető piacok. Néhány munkaadó talán zavarok nélkül képes lenne a mainál ötven százalékkal többet fizetni Szabolcsban, de közel sem mindegyik.

Százharmincezer nettó havonta valóban kevés, szabolcsi árak mellett is. Ám a törvényeket betartó munkaadó bérköltségeit a kiemelkedően magas magyar közterhek is dagasztják; azután még anyagot, gépet is hozzá kell rendelnie a munkahelyhez. Így e mostani szerény bér kifizetéséhez is jóval évi hárommillió feletti új értéket kell kitermelnie az átlagos szabolcsi foglalkoztatottnak.

Lássuk be: nincs bérunió az ország térségein belül (sem a szakmák, sem a nemek között). A földrészen pláne nem: a kínálati és keresleti viszonyokban nagy különbségek mutatkoznak, a nemzeti adórendszerek is különböznek. A vállalkozói jövedelmek, állami fizetések sem azonosak, egy magyar tanár négyszeres nyugati bérekkel példálózhat – a bolgár kolléga a magyarénak a felét kapja, de ez az ő gondja.

Nagy különbség azonban nem maradhat fent sokáig, főleg azonos cégnél azonos munkát végzők közt. Nem véletlen, hogy a multiknál, legutóbb a Volkswagennél dolgozó szlovákok követeltek ki nagy béremelést. Az otthoni politika is mögéjük állt, persze. De Robert Fico kormányfő aligha tudja piacgazdasági keretek közt kikényszeríteni az egyenlősdit. Mellesleg nekünk – sajnos – már a szlovák bérszint is előrelépés lenne.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.