Publi

Bod Péter Ákos

„Mikor érjük már utol az Uniót?” Itt a válasz az unásig ismételt kérdésre!

/ 2017.07.19., szerda 09:00 /
„Mikor érjük már utol az Uniót?” Itt a válasz az unásig ismételt kérdésre!

„A döbbent közönséggel aztán tudattam, hogy ha vonatra ül, és leszáll Pesten, statisztikai értelemben uniós átlagú régióban találja magát.” Bod Péter Ákos írása

Közéleti korszakomban gyakran beszéltem lakossági fórumokon. Sok fontos ügy került szóba, a kérdések sora viszont mindig így kezdődött: „Mindez szép és jó, de azt mondja meg, hogy mikor érjük utol az Uniót?” Hamar kiderült, hogy valójában valamilyen jó európai jövedelmi szintre, leginkább az osztrákokéra gondol a hallgatóság. Eleinte kifejtettem, hogy jövedelmi utolérés akkor következik be, ha az utolérni szándékozó az átlagosnál tartósan gyorsabban fejlődik. Mivel az átlag is nő, az átlagot folyamatos közeledés esetén is sok évtizedbe kerülne utolérni.

Ezzel az érveléssel nem lesz népszerű az előadó. A hallgatóság mind türelmetlenebbül firtatja, hogy mégis, mennyi idő alatt lehet az uniót utolérni. Egyszer aztán az ország keleti végén azt találtam mondani: „Három óra alatt.” A döbbent közönséggel aztán tudattam, hogy ha vonatra ül, és leszáll Pesten, statisztikai értelemben uniós átlagú régióban találja magát.

Kockázatos a poén, mert megdobálhatják paradicsommal az embert, holott nem tréfadolog. Központi régiónk az egy főre jutó hazai termék (GDP) mércéjén, helyi árak mellett, az EU átlaga körüli. Pozsony és Bécs, sőt egész Ausztria jóval átlag feletti. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye viszont jóval elmarad az átlagtól. Sajnálatos módon hazánk négy térsége is szerepel az EU legszegényebb húsz régiója között.

A GDP keveseket izgat, a fizetések annál inkább. És a bérekben tényleg lemaradunk az uniós átlagtól. De nézzünk megint az előadói poén mögötti valóságra. 2017 első negyedévében a budapesti nettó átlagkereset 235 ezer forint volt, Szabolcsban 131 ezer, ami a fővárosinak 56 százaléka. Micsoda dolog, hogy egyazon országon belül egy keleti megyében ennyivel kevesebbet visz haza az ember? Avagy: miért kap ennyivel többet egy budapesti? És miért nem tódul mindenki Szabolcsból, Békésből Pestre (vagy Győrbe, Sopronba)?

Az okok egyike, hogy a fővárosban, Nyugat-Dunántúlon nemcsak a jövedelmek nagyobbak, hanem némileg a létfenntartási költségek is, főleg a lakhatás drágább. Több a pesti pénz, de a vásárlóereje távolról sem kétszerese a szabolcsinak. Így is tapasztalható országon belüli vándorlás, de sok praktikus ok miatt tartósan léteznek térségi bérszintkülönbségek.

Végezzünk egy gondolatkísérletet: mi lenne, ha egy jó szándékú zsarnok az ország minden megyéjében a munkaadókra kényszerítené a pesti átlagbéreket? Súlyos foglalkoztatási válság és tömeges céghalál. Okkal soványabb a boríték az olyan térségekben, ahol kevesebb a tőkével jól ellátott és versenyképes vállalkozás, fejletlenebb az infrastruktúra, távolabbiak a jól fizető piacok. Néhány munkaadó talán zavarok nélkül képes lenne a mainál ötven százalékkal többet fizetni Szabolcsban, de közel sem mindegyik.

Százharmincezer nettó havonta valóban kevés, szabolcsi árak mellett is. Ám a törvényeket betartó munkaadó bérköltségeit a kiemelkedően magas magyar közterhek is dagasztják; azután még anyagot, gépet is hozzá kell rendelnie a munkahelyhez. Így e mostani szerény bér kifizetéséhez is jóval évi hárommillió feletti új értéket kell kitermelnie az átlagos szabolcsi foglalkoztatottnak.

Lássuk be: nincs bérunió az ország térségein belül (sem a szakmák, sem a nemek között). A földrészen pláne nem: a kínálati és keresleti viszonyokban nagy különbségek mutatkoznak, a nemzeti adórendszerek is különböznek. A vállalkozói jövedelmek, állami fizetések sem azonosak, egy magyar tanár négyszeres nyugati bérekkel példálózhat – a bolgár kolléga a magyarénak a felét kapja, de ez az ő gondja.

Nagy különbség azonban nem maradhat fent sokáig, főleg azonos cégnél azonos munkát végzők közt. Nem véletlen, hogy a multiknál, legutóbb a Volkswagennél dolgozó szlovákok követeltek ki nagy béremelést. Az otthoni politika is mögéjük állt, persze. De Robert Fico kormányfő aligha tudja piacgazdasági keretek közt kikényszeríteni az egyenlősdit. Mellesleg nekünk – sajnos – már a szlovák bérszint is előrelépés lenne.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Kínos válások: a Facebook mint koronatanú

Vagyontalanítják magukat, minimálbérről siránkoznak, a mamára íratják a cégeket, környezettanulmány előtt lenullázzák a lakást – hogy ne kelljen gyerektartást fizetni a saját gyermeküknek. Egy valamiről azonban megfeledkeznek: a Facebook ellenük vall.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.