Publi

Heim Péter

Mit okoz a menekültválság a gazdaságnak?

/ 2015.09.14., hétfő 12:15 /
Mit okoz a menekültválság a gazdaságnak?

„Rövid távon az uniónak az úgynevezett frontországok számára sürgős és nagymértékű pénzügyi segítséget kell nyújtania. Véleményem szerint havonta migránsonként 300 euróra lenne szükség, ami több mint tízszerese annak, amit az unió erre a célra szán.” Heim Péter írása

Hetek óta lehet érezni, hogy komoly probléma van a világgazdaságban. Korábbi cikkemben a kínai lassulásról és annak globális hatásairól beszéltem. A világgazdasági növekedés a korábbi 3,5 százalékról akár két százalékra is csökkenhet, ha Kínának nem sikerül hat százalék felett tartania a gazdasági növekedést 2016-ban. Ehhez a lassuláshoz jön hozzá a migrációs probléma és a közel-keleti térség pattanásig feszült állapota.

Az alacsony olajárak miatt a térség – Közel-Kelet, Észak-Afrika – olajországai egyre kisebb mértékben képesek a társadalmi stabilitást fenntartani, ami folyamatos háborúkhoz és emiatt a népesség kivándorlásához vezet.

A térségből az elkövetkező években akár 6-10 millió ember is megindulhat Európa irányába, és ehhez adódhat az afgán, illetve pakisztáni, valamint észak-afrikai kivándorlás. A legrosszabb esetben, ha nem sikerül stabilizálni a teljes térség gazdasági helyzetét, az elkövetkező öt évben akár 30-40 millió ember is célpontjának tekintheti Európát, aminek gazdasági hatásai beláthatatlanok, ráadásul a jelenség következtében súlyos kulturális és társadalmi sokk érheti földrészünket.

Ekkora embertömeg integrálása akár dollárszázmilliárdokba is kerülhet, amit az Európai Unió jelen állapotában képtelen lesz finanszírozni. Éppen ezért az öreg kontinens számára létfontosságú a forrongó térség gazdasági stabilizálása, hiszen ellenkező esetben beláthatatlan következményekkel kell szembesülnie. Az állandó politikai feszültséget a befektetők sem szeretik, ezért a folyamat a beruházási ráta további csökkenéséhez és a potenciális gazdasági növekedés visszaeséséhez vezethet.

A migráció egyetlen pozitív hatása az unió rendkívül kedvezőtlen demográfiai helyzetének javítása, ez azonban csak nagyon hosszú távon hat, és a rövid, illetve középtávú hatásai katasztrofálisak. A határok lezárása csak időlegesen segít, hiszen a problémát ezzel csak elodázzuk, a feszültséget pedig még növeljük is. A probléma kezelése lehetetlen nemzetállami kereteken belül. Rövid távon az uniónak az úgynevezett frontországok számára sürgős és nagymértékű pénzügyi segítséget kell nyújtania. Véleményem szerint havonta migránsonként 300 euróra lenne szükség, ami több mint tízszerese annak, amit az unió erre a célra szán.

Nem véletlen, hogy a magyar kormány kerítést épít, hiszen pénzügyileg az ország képtelen emberi körülmények között eltartani évi 200-300 ezer menekültet; márpedig jelenleg erre kell felkészülni, és ennek költsége évi egymilliárd euró körül van. A migránsprobléma megjelenése az összeurópai gazdasági növekedést szélsőséges esetben akár 0,5 százalékponttal is visszavetheti, sőt hazánk esetében pénzügyi segítség nélkül akár egyszázalékos negatív hatást sem lehet kizárni. Éppen ezért érthető a magyar kormány idegessége. Lehet, hogy a menekültkérdés korábban politikai haszonszerzést is szolgált, de mára már egyértelmű gazdasági kérdés lett.

Az Európai Központi Bank – részben ennek köszönhetően – várhatóan hosszabb ideig fogja fenntartani az alacsony alapkamatra vonatkozó politikáját, így kamatemelésre Európában 2017 tavaszáig nemigen kell számítani. Ez hazánk esetében is azt jelenti, hogy jövő év végéig nyugodtan maradhat az alacsony kamatláb.

Az infláció a világszerte alacsony nyersanyagárak és a kínai defláció miatt továbbra sem fog két százalék közelébe emelkedni, sőt akár tartósan egy százalék alatt maradhat. Az alacsonyabb növekedés és az állandó defláció keltette félelmek miatt a részvénypiacokon nagy áremelkedésre hosszabb ideig nem lehet számítani, sőt akár további jelentősebb áreséseket sem lehet kizárni, hiszen az értékelési szintek jelenleg elfogadhatatlanul magasak.

 

Az írás a Heti Válasz szeptember 10-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.