Publi

Mozgólépcső a pokolba

/ 2001.04.20., péntek 07:39 /

Vezet-e mozgólépcső a pokolba? - kérdezi váratlanul négyéves kisfiam. A gyermeki világképben a pokol magától értetődően a föld alatt van, bizonyosan a metróállomásnál mélyebben. Az óvodás a tapasztalatából indul ki: a megálló és a földfelszín között nem találhatók ördögök, tehát még mélyebben vannak. Ehhez sokféle gondolattársítás kapcsolható. A bevásárlóközpontok elterjedéséig minden bizonnyal a metróállomásokon volt a legtöbb mozgólépcső, ám a plázák és shoping centerek elszaporodásával a helyzet megváltozott. Hogy jön ide a pokol? Íme a gondolatsor: természetes állapot - civilizáció - önmaguktól mozgó gépek - a mozgólépcsőn haladó mozdulatlan fogyasztók milliárdjai - a természetes állapot katasztrofális pusztulása, ami maga a pokol.

Tavaly év elején megrázta az országot a ciánszennyezés, majd sokkolta a nehézfémek elszabadulása. A szappanoperák hősei mellett a szőke Tiszát is megkönnyezték az emberek. Megrendülten figyelték, amikor a Greenpeace tagjai Romániában odaláncolták magukat a nagybányai cég kapujához. Majd eltelt valamivel több mint egy év, és jelentőségét nem érzékelve kezeli a társadalom a közelmúltban alakult környezetvédő szervezet, a Védegylet javaslatát: létre kell hozni egy új intézményt, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát. A jogintézményről szóló tervezetet Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke elkészítette. Közöny fogadta a javaslatot. A Védegylet nem maradt tétlen, más zöldmozgalmakkal közösen életre hívott egy új társadalmi testületet, a Jövő Nemzedékek Képviseletét. A testület április 20-ára időzítette első bejelentését a környezet vészhelyzetéről.

A jövőbe mutató kezdeményezés jogalkotói felkarolása új megvilágításba helyezné hazánkat a nemzetközi színtéren. Az EU-csatlakozáshoz készített uniós országjelentés a környezetvédelemben látja a legtöbb pótolnivalót. Igyekszünk megfelelni Európa elvárásainak, harmonizáljuk jogrendszerünket, átvesszük a nyugati mintákat. A példa másolásának idején mintha szem elől vesztenék a döntéshozók: az unió értékeli ugyan majd, ha azt produkáljuk, ami a nemzetközi közösségben elterjedt, de még inkább megbecsülnék, ha előttük járva - például a jövőért tett felelős döntésekben - Magyarország eredményt mutatna fel. Hitetlennek pedig nem szabad lennünk a tekintetben, hogy az unió a kis ország, kis figyelem módszerét alkalmazná velünk, hiszen van biztató előzmény. Amikor például az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a környezetvédelem már elért szintjéből engedő jogszabályok alkotmányellenesek, a hír bejárta a világot.

Zágoni Miklós fizikus javaslattal él az új ombudsmani jogintézmény szemléletmódjával összefüggésben: az országgyűlési biztos a bíróságokétól eltérő jogalapon működjön. Ugyanis a bíróságok szükségszerűen az ártatlanság vélelmének elvét követik: mindenki ártatlan, amíg be nem bizonyosodott róla, hogy bűnös. Márpedig a mi esetünkben éppen az ellenkező elvet kell követni: minden emberi tevékenységet, minden terméket bűnösnek vagy legalábbis gyanúsnak kell tekinteni a jövő nemzedék veszélyeztetésében mindaddig, amíg be nem bizonyosodik róla, hogy ártatlan.

Néhány hónap múlva Magyarországon elkezdődhet egy multinacionális cég új számítógépes játékának a gyártása. A rövidesen felépülő gyárból kikerülő termékek adják majd Magyarország exportjának tíz százalékát. Nyilván ez is jó pont lesz majd az EU-csatlakozás mérlegelésekor. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal, hogy a szellemi elsivatagosodást leginkább előmozdító szerkezet műhelyének adunk otthont. A számítógépjátékok drogszerű hatásának közvetett következménye félelmetesebb, mint a pillanatnyi szellemrombolás: a virtualitás az élet helyébe lép, és számtalan fiatal nem tud mit kezdeni a valóságban létező, élő erdővel, amely nem a kommandósok elrejtésére szolgál, hanem a tápláléklánc része és otthona, az oxigén forrása és nem utolsósorban az emberi lélek gazdagítója. Mindez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak nem kellene befogadnia az ötezer embernek munkát adó vállalkozást. Ugyanakkor azt követelni kell, hogy az emberiséget ne csak szellemi kábítószerrel "gazdagítsuk", hanem ha van hozzá szellemi muníció, értékekkel is.

Vajon újabb katasztrófa kell-e ahhoz, hogy az emberek a magukénak érezzék közeli és tágabb környezetüket, netán egész bolygónkat? Isten óvjon attól, hogy a pusztulás miatt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának intézménye okafogyottá váljon. Hogy a kétségbeesett Karinthy Frigyessel mondhassuk: állítsátok meg a Földet, ki akarok szállni.

Végül is kisfiam kérdésére - vezet-e mozgólépcső a pokolba - adható felnőtteknek szóló válasz: bizonyos szempontból igen. Arról azonban meg vagyunk győződve, hogy a mennyországba nem juthatunk el mozgólépcsőn.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.