valasz.hu/publi/hideghullam-le-a-kalappal-magyarorszag-122000

http://valasz.hu/publi/hideghullam-le-a-kalappal-magyarorszag-122000

Publi

Balázs Zoltán

Ne tagadjuk meg a politizálás jogát!

/ 2018.05.07., hétfő 08:07 /
Ne tagadjuk meg a politizálás jogát!

Az Országgyűlés nemsokára törvényt fog hozni arról, hogy mi a politika. Ez így furán hangzik, a megfejtés azonban nem nehéz: bizonyos civil szervezetek meg lesznek különböztetve másoktól, mondván, senki által meg nem választva beleszólnak a politikába. Az Alkotmánybíróság idővel majd megtalálja ehhez a megfelelő Alaptörvény-paragrafust, bár az sincs kizárva, hogy előbb, a fölösleges körök megtakarítása végett, az Alaptörvényt is célszerű lesz módosítani.

A közönséges ész számára az indoklás magától értetődő: a horgászklub, a természetjáró egyesület, a krónikus betegségekben szenvedőket támogató alapítványok nyilvánvalóan nem politizálnak, velük tehát semmi baj. Annál több azokkal, amelyek állandóan szerepelnek a sajtóban, beleszólnak a kormány dolgaiba, vitatkoznak a politikusokkal, anélkül, hogy a választásokon indultak volna. Ráadásul külföldről pénzelik őket. Helyes tehát, ha tevékenységüket korlátozzák.

A korlátozás viszont azt jelenti, hogy a törvényhozás dönt arról, mit tekint politikai tevékenységnek. Ezt a közönséges ész is beláthatja. Helyeselheti persze, mondván, azért vannak a politikusok, hogy ők politizáljanak, s hát mi más a politizálás, mint annak megmondása, mi a politizálás. De akkor miért bízzuk a politizálásról döntő politikusok kiválasztását nem politikusokra? Tudjuk, hogy a választójogot sokáig olyan fontos jognak tartották, amellyel csak a politikához értőket kívánták fölruházni. De a történelem ezen túllépett. Az általános választójogból következik, hogy minden polgár politikus, hiszen tőle származik az a felhatalmazás, amellyel a politizálásról szóló döntést meghozzák.

Az is vitatható, hogy egy ilyen döntésre egyáltalán adható-e felhatalmazás. De itt és most elég annyit belátni, hogy még ha egy ilyen felhatalmazás létezne is, a felhatalmazó – a polgár és a polgárok társulása – politikai értelemben előbb létezik, mint a felhatalmazott. Ennélfogva megilleti őt/őket a politizálás joga, vagyis minden olyan jog, ami a véleményformáláshoz, a meggyőzéshez, a nyilvánossághoz fűződik. Nemcsak egyénekként, hanem egyének társulásaiként is.

Természetesen semmi akadálya, hogy a politikai jogok mellett politikai kötelességekről is beszéljünk. Az alkotmányos rend és a törvények betartása, a nyílt és tisztességes beszéd ilyen. Ezek a kötelességek a polgárokat is terhelik; más kérdés, hogy megszegésük szankcionálása nehézkes, ráadásul kisebb a kötőerejük, mint a jogi kötelezettségeknek. A bírói, sőt alkotmánybírói gyakorlat köztudomásúlag politikai véleményként sok olyan beszédmódot is véd, amit az erkölcs vagy a magánjog tilt. Vagyis maga a jog tekint úgy a politikára, mint amelynek a határai szinte mindent magukba foglalnak, ami egy politikai közösségben témaként, véleményként, értékítéletként fölvetődhet.

Bármit gondolunk egy polgárról vagy civil szervezetről, nem zárhatjuk ki őket a politikából. Azzal ugyanis önmagunk kizárására is javaslatot tettünk.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.