valasz.hu/publi/a-fidesz-cenzura-elso-napja-34503/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201708

http://valasz.hu/publi/a-fidesz-cenzura-elso-napja-34503/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201708

Publi

Pogátsa Zoltán

Négyszeres bérek a határ túloldalán: mit tud a „bunkó” Burgenland?

/ 2017.09.19., kedd 16:50 /
Négyszeres bérek a határ túloldalán: mit tud a „bunkó” Burgenland?

„Az EU-ban Nyugat-Magyarország és Burgenland között legnagyobb a szakadék. Erről valahogy nem szoktunk tudni.”

Az uniós fejlesztéspolitikában ismert jelenség, hogy a tagországokon belül fejlettségi lejtő rajzolódik ki a régiók, tartományok mutatói között. Államhatárhoz érkezve azonban lejtő helyett szakadékot találunk; az országok egymással határos térségei többnyire jóval nagyobb fejlettségbeli ugrást mutatnak, mint országon belül. Ennek ugyanúgy vannak történelmi okai, mint az országon belüli újraelosztáshoz kötődők.

Tudja a kedves olvasó, hogy melyik a teljes Európai Unió legnagyobb ilyen szakadéka két tagország közös határán? Nos, ezt a negatív rekordot holtversenyben mi tartjuk: Nyugat-Magyarország az EU-átlag 42 százalékán áll GDP/fő tekintetében, a szomszédos Burgenland pedig 95 százalékon.

Hasonlóan nagy különbség az EU-n belül csak az osztrák–cseh határon tapasztalható. Szlovákiának virágzó fővárosa, Lengyelországnak a legfejlettebb vidéki régiói fekszenek nyugaton, ráadásul utóbbi esetében a legfejletlenebb német régiókkal találkozva. A bolgár déli régiók az egész EU legelmaradottabbjai közé tartoznak ugyan, ám az amúgy is történelmi válságban lévő Görögország legleszakadtabb térségeivel határosak.

Egyszóval az EU-ban Nyugat-Magyarország és Burgenland között legnagyobb a szakadék. Erről valahogy nem szoktunk tudni. Nyugat-Magyarországot már-már valamifajta szegényebb osztrák tartományként szokták emlegetni, főképp Kelet-Magyarországról nézve. Tévesen, mert messze nem az. A sokszor lesajnált, „bunkónak” tartott Burgenland éves kibocsátása több mint kétszerese a leggazdagabb magyar vidéki térségének.

Akad érdekesség akkor is, ha a két szomszédos térség gazdaságának és társadalmának szerkezetét hasonlítjuk össze. A határ magyar oldalán ugyanis sokkal képzettebb emberek élnek, legalábbis az iskolázottsági statisztikát nézve. Ennek ellenére a túloldalon közel négyszeresek a bérek. Ellentmond ez ugyebár a sokszor hallott demagóg érvnek, hogy az alacsony magyar bérek a magyarok alacsony képzettségéből adódnának.

Szintén sokatmondó az iparosodási mutató. Burgenland gazdaságának csupán 18 százalékát adja az ipar, ez a szerény adat azonban nem lehetetleníti el a magyarnál jelentősen magasabb életszínvonalat sem. Rácáfol mindez azokra, akik a fejlesztéspolitika kulcsát az újraiparosításban látják.

Végezetül egy érdekes megjegyzés megyei szintre zoomolva. A viszonylag alacsony nyugat-dunántúli adathoz (42 százalék) képest Győr-Moson-Sopron megye kiemelten magas mutatókkal büszkélkedhet, amelyek a régiós adatot felfelé húzzák. Budapesten kívül ez az ország egyetlen megyéje, amely az uniós átlag 75 százaléka felett van. Ami viszont talán még fontosabb: mindennek ellenére ebben a megyében sincs osztrák életszínvonal. A győr-moson-soproni bérek sokkal közelebb vannak a Vas megyei szinthez, mint a négyszeres osztrákhoz!

Mi mindebből a tanulság? Burgenland a legszegényebb tartomány volt, kiemelt uniós támogatottságú régió. A keleti bővítés idejére gyakorlatilag felzárkózott Ausztria átlagos szintjére, és megszűnt a fejletlenség okán kiemelten támogatott terület lenni. Különösebb gazdaságszerkezeti reform nem következett be, ám egy jóléti államban csodát tud tenni az újraelosztás. A burgenlandi munkavállalók harmada a szomszédos Bécsbe és Graz környékére jár be dolgozni. A fennmaradók nagy része pedig azért él meg a magyarnál jobb szinten, mert az állami és önkormányzati bérek, a nyugdíjak és egyéb szociális jövedelmek magasak.

Ezek az újraelosztásból származó jövedelmek aztán megpörögnek a burgenlandi gazdaságban, munkát adva a helyi péknek és kávézónak. Azaz egy fejlett nyugati jóléti államban a fejletlen vidéki térségek magas életszínvonalának kulcsa az újraelosztás. Ez a keleti tagállamokban, így Magyarországon is hiányzik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.