valasz.hu/publi/tiltsuk-be-az-abortuszt-5-erv-hogy-miert-nem-ez-a-jo-megoldas-128857

http://valasz.hu/publi/tiltsuk-be-az-abortuszt-5-erv-hogy-miert-nem-ez-a-jo-megoldas-128857

Publi

Pogátsa Zoltán

Négyszeres bérek a határ túloldalán: mit tud a „bunkó” Burgenland?

/ 2017.09.19., kedd 16:50 /
Négyszeres bérek a határ túloldalán: mit tud a „bunkó” Burgenland?

„Az EU-ban Nyugat-Magyarország és Burgenland között legnagyobb a szakadék. Erről valahogy nem szoktunk tudni.”

Az uniós fejlesztéspolitikában ismert jelenség, hogy a tagországokon belül fejlettségi lejtő rajzolódik ki a régiók, tartományok mutatói között. Államhatárhoz érkezve azonban lejtő helyett szakadékot találunk; az országok egymással határos térségei többnyire jóval nagyobb fejlettségbeli ugrást mutatnak, mint országon belül. Ennek ugyanúgy vannak történelmi okai, mint az országon belüli újraelosztáshoz kötődők.

Tudja a kedves olvasó, hogy melyik a teljes Európai Unió legnagyobb ilyen szakadéka két tagország közös határán? Nos, ezt a negatív rekordot holtversenyben mi tartjuk: Nyugat-Magyarország az EU-átlag 42 százalékán áll GDP/fő tekintetében, a szomszédos Burgenland pedig 95 százalékon.

Hasonlóan nagy különbség az EU-n belül csak az osztrák–cseh határon tapasztalható. Szlovákiának virágzó fővárosa, Lengyelországnak a legfejlettebb vidéki régiói fekszenek nyugaton, ráadásul utóbbi esetében a legfejletlenebb német régiókkal találkozva. A bolgár déli régiók az egész EU legelmaradottabbjai közé tartoznak ugyan, ám az amúgy is történelmi válságban lévő Görögország legleszakadtabb térségeivel határosak.

Egyszóval az EU-ban Nyugat-Magyarország és Burgenland között legnagyobb a szakadék. Erről valahogy nem szoktunk tudni. Nyugat-Magyarországot már-már valamifajta szegényebb osztrák tartományként szokták emlegetni, főképp Kelet-Magyarországról nézve. Tévesen, mert messze nem az. A sokszor lesajnált, „bunkónak” tartott Burgenland éves kibocsátása több mint kétszerese a leggazdagabb magyar vidéki térségének.

Akad érdekesség akkor is, ha a két szomszédos térség gazdaságának és társadalmának szerkezetét hasonlítjuk össze. A határ magyar oldalán ugyanis sokkal képzettebb emberek élnek, legalábbis az iskolázottsági statisztikát nézve. Ennek ellenére a túloldalon közel négyszeresek a bérek. Ellentmond ez ugyebár a sokszor hallott demagóg érvnek, hogy az alacsony magyar bérek a magyarok alacsony képzettségéből adódnának.

Szintén sokatmondó az iparosodási mutató. Burgenland gazdaságának csupán 18 százalékát adja az ipar, ez a szerény adat azonban nem lehetetleníti el a magyarnál jelentősen magasabb életszínvonalat sem. Rácáfol mindez azokra, akik a fejlesztéspolitika kulcsát az újraiparosításban látják.

Végezetül egy érdekes megjegyzés megyei szintre zoomolva. A viszonylag alacsony nyugat-dunántúli adathoz (42 százalék) képest Győr-Moson-Sopron megye kiemelten magas mutatókkal büszkélkedhet, amelyek a régiós adatot felfelé húzzák. Budapesten kívül ez az ország egyetlen megyéje, amely az uniós átlag 75 százaléka felett van. Ami viszont talán még fontosabb: mindennek ellenére ebben a megyében sincs osztrák életszínvonal. A győr-moson-soproni bérek sokkal közelebb vannak a Vas megyei szinthez, mint a négyszeres osztrákhoz!

Mi mindebből a tanulság? Burgenland a legszegényebb tartomány volt, kiemelt uniós támogatottságú régió. A keleti bővítés idejére gyakorlatilag felzárkózott Ausztria átlagos szintjére, és megszűnt a fejletlenség okán kiemelten támogatott terület lenni. Különösebb gazdaságszerkezeti reform nem következett be, ám egy jóléti államban csodát tud tenni az újraelosztás. A burgenlandi munkavállalók harmada a szomszédos Bécsbe és Graz környékére jár be dolgozni. A fennmaradók nagy része pedig azért él meg a magyarnál jobb szinten, mert az állami és önkormányzati bérek, a nyugdíjak és egyéb szociális jövedelmek magasak.

Ezek az újraelosztásból származó jövedelmek aztán megpörögnek a burgenlandi gazdaságban, munkát adva a helyi péknek és kávézónak. Azaz egy fejlett nyugati jóléti államban a fejletlen vidéki térségek magas életszínvonalának kulcsa az újraelosztás. Ez a keleti tagállamokban, így Magyarországon is hiányzik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.