Publi

Sztankóczy András

Nem várt jobboldali segítség a bevándorlóknak

/ 2015.08.19., szerda 11:50 /

Végre Gyurcsány Ferenc után egy másik volt kormányfő is nekilátott, hogy segítsen a Magyarországra érkező menekülteken. Boross Péternek hosszú interjúban sikerült remekül idézhető mondatokat adnia azoknak, akik szerint mindenki bigott és szűklátókörű rasszista, aki nem várja kis EU-s zászlókat lengetve a kezében a schengeni zöldhatáron Európába érkezőket.

A legtöbbször idézett rész nyilván az lesz, amelyben az orvostudósi kvalitásairól korábban nem ismert Boross azt fejtegeti, hogy

a bevándorlás nem csak kulturális és civilizációs kérdés, mert az érkezők „ösztönrendszere, biológiai, genetikai adottságai is mások”.

 

Interjú a mai Magyar Hírlapban

Interjú a mai Magyar Hírlapban

 

Ez egyrészt azért ostobaság, mert ennyi közéletben eltöltött idő után tudhatná, hogy a genetikai szó alkalmazása, ha az nem orvosi szaklapban történik, biztos módja a saját álláspont teljes hiteltelenítésének. A világ jobboldali, bevándorlásellenes politikusai nem is próbálkoznak ilyesmivel, bőven elegendő nekik a civilizációs, kulturális különbségek sorolása. Főleg, hogy a genetikai érvelés már első hallásra is ostobaságnak tűnik. Mennyiben magyarázná meg, hogy például a Libanonból a világba menekült keresztények sokkal könnyebben illeszkednek be, mint muszlim honfitársaik? Hogy az Egyesült Államokban a nigériai bevándorlók sokkal sikeresebbek, mint az őslakosok, Európa nagy részében viszont inkább arról ismertek, hogy kábítószerrel, prostituáltakkal vagy hamis Gucci táskákkal kereskednek?

Mint ahogy genetikailag azt is nehéz lenne megmagyarázni, miért volt és van annyi gond Európában a néhai Jugoszlávia területéről bevándoroltakkal, akik genetikailag és biológiailag (akármit is jelentsen ez, meg az „ösztönrendszer”) teljesen európaiak. És így tovább.

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.