Publi

Heim Péter

Növekedési csapda

/ 2012.11.06., kedd 11:02 /
Növekedési csapda

„Sajnálatos módon az Európai Bizottság hibás jövő évi deficit-előrejelzésére adott kormányzati válasz felülírja az eddigi viszonylag optimista előrejelzésemet.”

Két héttel ezelőttig optimistán álltam a 2013-as magyar növekedéshez, hiszen azzal lehetett számolni, hogy a bankrendszer hitelleépítése lassul, a beruházási aktivitás kicsit magához tér a jövő év második felétől. Sajnálatos módon az Európai Bizottság hibás jövő évi deficit-előrejelzésére adott kormányzati válasz felülírja az eddigi viszonylag optimista előrejelzésemet. A Bizottság az első Matolcsy-csomag után – érthetetlenül – 3,8 százalék körüli, nem hivatalos deficit-előrejelzéssel állt elő. Szerintem a hiány a legrosszabb esetben sem haladta volna meg a 3,3 százalékot, ami azt jelenti, hogy a Bizottság a szükségesnél 150 milliárd forinttal több megtakarítást várt el. Az erre adott kormányzati válasz emocionálisan érthető volt, de szakmailag nem. A pénzintézeti rendszert terhelő bankadó további egy évvel való meghosszabbítása és a tranzakciós illeték megduplázása az amúgy sem jó állapotban lévő bankrendszeren ejtett további lyukakat. Így ma már nem lehet számítani arra, hogy 2013-ban a hitelállomány leépítésével le fognak állni a bankok.

Október elején 3-4 milliárd eurónyi banki tőkekivonással lehetett számolni, az új helyzetben nem kizárt a 6-7 milliárdos kivonás sem, ami ellensúlyozni fogja a tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg jövőre várható jelentős többletét. Korábban azzal lehetett kalkulálni, hogy a forinton inkább felértékelődési nyomás lesz, s azt csak nehezen fogja kiegyenlíteni az unió átlagánál lényegesen magasabb infláció. Felértékelődési nyomás már nem valószínűsíthető, sőt a forint árfolyama 2013 folyamán a július-október közti időszakhoz képest akár 10-15 forinttal is gyengébb lehet. A részben a kormányzati intézkedések által megugró infláció miatt a kamatok alsó határa 5-5,5 között van, ennél alacsonyabb kamatok a forint destabilizálódását vonhatják maguk után. Veszélyesnek mondható, hogy az elmúlt két évben közel 2500 milliárd forinttal megnövekedett a külföldiek tulajdonában lévő állampapír-állomány. Ezek mellett november elejére Európában fel kell számolni a spekulatív CDS-pozíciókat. Mindez azt jelenti, hogy a forintot és a magyar állampapírpiacot támogató hatások közül kettő el fog tűnni. 2013-ban ezért lényegesen gyengébb lehet a forint a mostani 280-as szintnél, de összeomlására továbbra sem kell számítani. Inkább csak arra, hogy az árfolyama a mostani 280-as szintekről 300 közelébe fog csúszni.

Az állampapírhozamok csökkenése várhatóan megáll, és 5,25-7,25 százalék között fognak szóródni a hozamgörbe különböző pontjain. A bankrendszer problémái miatt 2013-ban a gazdasági növekedés a korábban várt egy százalékot valamivel meghaladó szinttel szemben akár negatív is lehet. Ez nem túlzottan kedvező a kormánypárt számára a választások előtti utolsó évben. A növekedési kockázatok miatt érdemes lenne megfontolni, hogy a banki különadók helyett máshol keressünk további megtakarítási lehetőségeket. Emellett meg kell győzni az Európai Bizottságot arról, hogy deficit-előrejelzése téves és felülvizsgálatra szorul. A pénzügyi rendszer további adókkal való terhelése a növekedés lassításán keresztül az államháztartási deficitet indirekt módon emeli, ezért kontraproduktív. Remélhetően a kormány rájön arra, hogy a pénzügyi rendszerben már nincsenek további tartalékok, és minden egyes forintnyi addicionális direkt adó legalább ugyanennyivel csökkenti az indirekt adóbevételeket, ezért további megszorításokhoz vezet.

Igen, az Európai Bizottság előrejelzése hibás, és méltánytalanul vár el az országtól további megszorításokat. Ezt okos tárgyalással talán jobban lehetett volna kezelni, mint az éppen kialakulni látszó újabb háborús helyzetet. Ilyenkor talán jobb leülni és hátradőlve átgondolni az eseményeket, mintsem azonnal cselekedni. A Bizottság okos érvekkel még mindig meggyőzhető, főként akkor, ha nem megyünk bele gyerekes durcáskodásba. Az erő és a cselekvés helyett néha jobb lenne először átgondolni, hogy mit teszünk. Attól, hogy jórészt igazunk van, még nem biztos, hogy ezt a másik fél szemébe is kell kiáltanunk. Főleg, ha az sokkal erősebb.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.