valasz.hu/publi/igy-gerjesztik-az-orban-ellenes-hiszteriat-34620?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201610

http://valasz.hu/publi/igy-gerjesztik-az-orban-ellenes-hiszteriat-34620?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201610

Publi

Olvasóink írják

/ 2001.05.04., péntek 07:41 /

Örömmel látjuk, hogy nem csupán olvasói leveleket kapunk egyre nagyobb számban, hanem az internetes honlapunkon (www.hetivalasz.hu) található vendégkönyvben is egyre több véleményt, hozzászólást, kommentárt találunk. Az alábbiakban ebből a vendégkönyvből adunk ízelítőt, jórészt a cikkeinkhez kapcsolódó konkrét megjegyzések közül válogatva. A számítógépes világhálón használt könnyed, szertelen hangvételt néhány esetben - a nyomtatott sajtó közegében szokásos hanghordozás egységességének megőrzése végett - enyhén átalakítottuk.

Kereszttűzben a szigorítás

Heti Válasz, április 27.

Mint az egyetlen hazai fegyverszaklap, a Kaliber szerkesztője, örültem annak, hogy a legfrissebb Heti Válaszban a fegyvertartás új szabályozásával kapcsolatos cikket találtam...

A cikkben leírt vélemények közt a politikai pártoké és az erőszakellenes szervezeteké megjelenik, de a szerző nem ismertette az érintettek, a fegyvertartókat képviselő szakmai szervezetek álláspontját. Pedig akkor talán felmerülhettek volna olyan kényes kérdések, mint az alábbiak:

A kormány eredeti előterjesztése miért akarja elvenni a saját tulajdonú önvédelmi fegyver tartásának lehetőségét a fegyveres erők tagjaitól? Miért jelent például a közbiztonságra veszélyt pisztolyával az a katonatiszt, aki egyébként az ország légterét védi vadászrepülőgéppel?

Miért kell tovább nyomorítani a hazai sportlövészet helyzetét? A jelenlegi szabályozás sportot tönkretevő mivoltát megmutatja az a tény, hogy jelenleg hazánkban mindössze kb. 7 ezer sport célú lőfegyvert tartanak a versenyzők, míg a hazánknál csak nyolcszor nagyobb lakosságú Németországban 1,6 millió sportlövő rendelkezik engedéllyel.

Miért került ki a lőfegyvertartás indokai közül az eredeti tervezetben szereplő gyűjteményi célú tartás, mely Európában elismert módja a kulturális örökség részét képező műszaki emlékek megőrzésének?

Milyen indokok alapján kell engedélyhez kötni a jelenleg szabadon tartható, muzeális jellegű, elöltöltős díszfegyvereket? Talán attól fél a kormányzat, hogy maffiózóink kovás puskával mennek bankot rabolni?

Miért van az, hogy a tervezet a magyar polgárokat szigorúan korlátozza fegyvertartás tekintetében, míg az Európai Unió lakosainak fegyverbehozatalával szemben igencsak engedékeny?

Természetesen a kérdéseket még hosszan lehetne sorolni. Elmondható, hogy már most is a magyar fegyverjogszabály tekinthető a brit után a második legszigorúbbnak Európában.

A kormányzatnak nem kellene figyelmen kívül hagynia a brit példát, ahol a maroklőfegyverek betiltása után évi kb. 10 százalékkal, tehát drasztikusan nőtt az erőszakos bűncselekmények száma. Nem véletlen, hogy a konzervatív brit ellenzék hatalomra kerülése esetén kilátásba helyezte a tilalom felülvizsgálatát.

Értelmetlen tehát, hogy a jobbközép magyar kormány a konzervatív elvektől miért tér el ilyen mértékben, hiszen külföldi párttársaik általában nem a polgári fegyvertartás ellen lépnek fel.

Sokkal jobb lenne, hogy a sehova sem vezető látszatintézkedések, tiltások helyett azt az utat választanák, ami valóban európai: kiszámítható, egyértelmű szabályozás, melynek értelmében az egyébként feddhetetlen, nagykorú, egészségügyileg, pszichológiailag alkalmas polgár a megfelelő szigorú vizsgák letétele után tarthasson fegyvert, ha úgy dönt, hogy erre valamiért szüksége van.

Egy ilyen típusú, szigorúan ellenőrzött, de mégis polgárbarát fegyvertörvény megszületését a fegyvertartók szakmai szervezetei is örömmel támogatnák.

Vass Gábor


Nehéz győri győzelem

Heti Válasz, április 27.

A második szám érezhetően jobb lett, de a gazdasági témákkal még mindig gondok vannak.

Itt van pl a Danone-cikk. A főszövegben a tüntetők nem különösebben informált véleményeit idézgetik, tele irreális és logikátlan elképzelésekkel. Kis antiglobalizációs hangulatkeltés, érvek nélkül.

A privatizációs garanciák intézménye ésszerű, de a Treuhand sem kötött 10 éves szerződéseket, így a mostani sztorit bármilyen szinten kapcsolatba hozni a privatizációval vagy hangulatkeltés, vagy hülyeség.

Berke Barnának nagyon szívesen elhiszem, hogy a versenyszabályozáson változtatni kellene, de akkor miért nem ezt a vonalat vitték tovább? Pont a legérdekesebb résznél maradt abba a cikk.

krz


Mérlegen a szereplési túlsúly

Heti Válasz, április 20.

Szerintem nem lenne rossz, ha pár hét múlva újra írnának a hazai média helyzetéről (Kecskés J.: Mérlegen a szereplési túlsúly), kiegészítve a kereskedelmi televíziók és az újságok beállítottságának az elemzésével. (Jólesik hallani, amikor Kovács László megkéri a médiát, hogy egy picit többet foglalkozzanak az MSZP-vel és a programjukkal.)

Nagyon jó volt még, hogy írtak a Magyarországra betelepült magyarokról (Íme, hát megleltem hazámat...), s így talán többen fogják majd megérteni az erdélyiek, felvidékiek valós helyzetét és a státustörvény fontosságát.

Bondai Nikolett


Íme, hát megleltem hazámat

Heti Válasz, április 20.

Örülök, hogy végre megjelent egy bal- és jobboldali ocsmányságoktól függetlennek tűnő - bár kormánypénzen indított - színvonalas hetilap.

Különösen örültem annak, hogy riportot is olvashattam, hiszen - bár azt mondják, hogy ez az újságírás csúcsa - nagyon hiányzik a mai magyar sajtóból.

Különösen tetszett Magyari Zselyke riportja az országunkban élő határon túli magyarokról.

Néhány javaslat: hiányolom a sport (elemzés, háttér, riport) témájú írásokat (sportnagyhatalom vagyunk, vagy csak voltunk?), és feltétlenül növelni kellene a gazdasági témájú cikkeket.

T. J. Hovanyecz


Íme, hát megleltem hazámat

Heti Válasz, április 20.

Gratulálok Magyari Zselyke cikkéhez. Végre olyan szociológiai probléma került felszínre, amely történelmi síkon elemezhető. A mai magyarság egyfajta történelmi tudathasadásban él, még nem dolgozta fel a huszadik század eseményeit, elvesztette vagy nincs egységes nemzettudata. Ez érvényes a határon túli magyar nemzetrészekre és az anyaországban élőkre is.

Egy tíz éve a szülőföldjéről a hazájába települt magyar


A londonban élő Határ Győző kérésére közöljük, hogy szatírája (HV, I. szám, 55. oldal) a világhálón a www.irodalmiakadémia.hu vagy www.neumann-haz.hu weblapon olvasható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.