valasz.hu/publi/forradalom-es-konszolidacio-30391?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201906

http://valasz.hu/publi/forradalom-es-konszolidacio-30391?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201906

Publi

Olvasóink írják

/ 2001.05.25., péntek 07:45 /

Jusztfrei

(Heti Válasz, május 18.)

Új fogalom született a magyar újságírásban: jusztfrei. A szóalkotást ugyan Csontos János jegyzi, de a két sztárriporter tevékenysége nélkül ez nem jöhetett volna létre. Úgy vélem, hogy a jusztfrei kitörölhetetlenül bevonul az újságírói szakmai zsargonba a "leiterjakab" mellé.

Csakhogy míg egy leiterjakab általában mosolyogni való baki, és többnyire a nyomda ördöge közreműködésével is magyarázható, addig a jusztfrei a médiaarcátlanság szinonimája lett, kerüljön főnévként vagy jelzőként, de még gyűjtőfogalomként is alkalmazásra a jövőben.

Az, hogy engem - a nézőt, az olvasót - kisemmiznek az írott szóba (képbe, hangba) vetett hitemből, semmi ahhoz a károkozáshoz képest, amit a jusztfreies szenzációhajhászás és a liberális álarcba bújt médiapolitizálás jelent a fiatal újságíró nemzedék számára.

Mikó Sándor, Budapest


Füstbe ment a nem dohányzók védelmének terve

(Heti Válasz, május 11.)

Örömmel olvastam összeállításukat a nem dohányzók védelmében született törvény betartásáról. A szerző szerint nem írja elő jogszabály a fiatalkorúak dohánytermékkel való kiszolgálásának tilalmát. Szerencsére az 1999. évi XLII. törvény a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól rendelkezik erről. Az 5. paragrafus 2. bekezdése szerint "dohánytermék kereskedelmi forgalomban 18. életévét be nem töltött személy számára nem szolgálható ki". A jogszabály szerint "...a forgalmazó feladatkörében eljáró személy kétség esetén ... életkorának hitelt érdemlő igazolására hívhatja fel a dohányterméket vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a forgalmazónak a dohánytermék kiszolgálását meg kell tagadni".

A Magyar Dohányipari Szövetség tagjai helyeslik e szabály létrejöttét. Mi nem akarjuk, hogy a 18 éven aluliak dohányozzanak, kizárólag azoknak a felnőtteknek gyártjuk és forgalmazzuk termékeinket, akik a dohányzás kockázatainak ismeretében szabad akaratukból úgy döntöttek, hogy dohányoznak. Ezért pártoljuk a fiatalkorúak cigarettához jutásának megakadályozását. A törvény életbelépésének napján elindítottuk a Felelősségteljes kereskedő elnevezésű programot, amelyben az Országos Kereskedelmi Szövetség is partnerünk, támogatónk az Ifjúsági és Sportminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. Az ország egész területén 25 ezer eladási hely kereskedőit kértük meg: ne adjanak el cigarettát gyerekeknek. A törvénytisztelő magatartás ösztönzése és megkönnyítése végett éppen e program keretében juttattuk el az üzletekbe a "Mi nem adunk el dohányárut fiatalkorúaknak" feliratú matricát. Tapasztalataink szerint a kereskedők értik, mit vár el tőlük a törvényhozó és a magyar dohányipar, és többségük betartja a tilalmat. A program folytatódik, aminek hamarosan az egész országban újabb jelét láthatják majd lapjuk olvasói.

Dávid Péter sajtófőnök,
Philip Morris Magyarország Kft.


A Mikola-affér háttere

(Heti Válasz, május 18.)

Akár az átlagpolgár, akár az autentikus szakmai körök véleményéből indulunk ki - az egészségügy megérett a gyökeres átalakításra. A politika sötét lóként kezelte mindvégig a problémát, érdemi javulást eredményező változást nem tudtak (nem akartak) elérni. Ehelyett a lobbicsoportok inkább a még meglévő erőforrások kicsemegezésére tették meg előkészületeiket. A privilegizált helyzetben lévő egészségügyi vezetők megkezdték a hidak építését, a kapcsolati tőke materializálását befolyásuk bebetonozására.

Ebbe az idilli ügyködésbe robbant be két frenetikus hatású bomba. Első bombaként értelmezném azt a kormányfői felismerést, ami a ciklus elején még nem látszott evidensnek, s amelynek eredménye az lett, hogy az egészségügy - hátrányos helyzetéből adódóan a beteg (az állampolgár), ideértve a legszélesebb néptömegeket - szenvedő alanya, veszélyeztetettje lett az egészségügyi hiányállapotokból fakadó működészavaroknak. A konkrétan beteg emberek létükben kerültek veszélybe olykor, a még nem betegek pedig - felismerve saját és hozzátartozóik egészségügyi jövőképét és látva prioritásai ilyen mértékű háttérbe szorulását - politikai ügyként kezdték felfogni az egészségügy problémájával szembeni kormányfői közömbösséget, még akkor is, ha az "ebbe a rendszerbe nem érdemes invesztálni, mert a pénz eltűnik a működés javulásának bármilyen jele nélkül" körülbelüli tartalmú megállapításnak kétségtelenül voltak és vannak racionális elemei.

Ahhoz, hogy az előzőekben említett kormányfői felismerés megszülessen, több dolognak is meg kellett történnie. Egyrészt le kellett hogy hulljon a kormányfő szeméről a hályog. Ki kellett alakulnia a várakozásteli, jelenleg is érzékelhető politikai közhangulatnak, meg kellett szűnnie a kormányfő szakmai izoláltságának, ki kellett alakuljon benne az egészségügy problémái iránti alapvető ismeretrendszer és az érzékelésnek egy olyan szintje, amely elvezetett a felismeréshez: az egészségügyi mutatók alakulása, az emberektől jövő jelzések arra utalnak, hogy a dolgok nem jó irányba mennek. A felismerés okán kialakult változás igénye hozta a második bombát, akit úgy hívnak: Mikola István.

Ahogy a miniszter színre lépett, beindult a változásban nem érdekelt, a megígért tiszta viszonyoktól ódzkodó mögöttes és nem mögöttes erők igyekezete arra, hogy - az egészségügyi dolgozók nagy részében - a becsületes munka prioritásain alapuló, tisztességes egzisztencia reményét keltő vezetőt bedarálják.

A dolog nem Mikola miniszter úr székéről szól, hanem arról, hogy sikerül-e tiszta viszonyokat teremteni az egészségügyben. Megszüntethető-e a pénzek elszivárgása és főleg az egészségügyi munka társadalmi és anyagi elismertségének jelenlegi alacsony szintje, amely nélkül az egészségügyi dolgozó szuverenitása csak merő ábránd lehet. S itt érhető tetten a töméntelen megvásárolt privilégium (szakmailag megalapozatlan, a beteg által vásárolt vizsgálatok és leletek - az ezekből eredeztethető nyugdíjak, juttatások), amely mind-mind megannyi metódus, hogy elsőrendű (pénzes, gazdag) és másodrendű (fizetni nem tudó, szegény) állampolgárokká osztályoztassanak a betegek az egészségügyi dolgozó által. A dolog mindannyiunkat érint, a benne feszülő igazságtalanságok ápoló és ápolt lelkét egyaránt kikezdik, s végül megjelenik a gesztusainkban, döntéseinkben.

Innentől kezdve a dolog politikum - az emberek életének fontos része. Rendbetétele megkerülhetetlen társadalmi igény, óriási feladat. Jelentősége messze túlmutat a banki konszolidáción, az ellene feszülő érdekek hatalmas erőket tudnak mozgósítani: Mikola miniszter úr ennek új áldozata lehet...?

Dr. Csibi Zoltán, Baja

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.