Publi

Olvasóink írják

/ 2001.06.15., péntek 07:50 /

A fogorvosok úgy érzik, fúrják őket (is)

(Heti Válasz, május 25.)

A fogorvosok úgy érzik, megfúrják őket című, Élő Anita által összeállított elemzésre szeretnék reflektálni mint a Fog- és Szájbetegségek Országos Intézetének igazgatója. A cikk a problémakör megoldására tervezett intézkedéseket csak egy nézőpontból elemezte, s szeretném a fogászat helyzetét szélesebb körűen ismertetni.

Az 1995-ös év közepén a Bokros-csomagnak nevezett gazdasági intézkedések a biztosítási alapon igénybe vehető fogászati szolgáltatásokat nagymértékben csökkentették. Megszűnt a fogorvosi beavatkozások teljes körű ingyenessége, ami elsősorban a munkaképes korú (18-60) lakosságot érintette. Az intézkedéseknek volt néhány pozitív és több negatív következménye. Kedvező hatásként említhetjük, hogy megindította a fogászatban a funkcionális, később valódi privatizációt, és a lakosságnak felmutatta, hogy az egészségügyi ellátás valójában igen költséges szolgáltatás.

Sajnálatos módon azonban az intézkedések negatív hatásai voltak a jelentősebbek. Melyek voltak ezek? Az alapvető problémát az okozta, hogy a Bokros-csomag alapkoncepciója nem a fogorvosi ellátóhálózat működőképességének javítása, hanem a társadalombiztosítási támogatások lefaragása volt. Ennek következtében az intézkedéseket előkészítés nélkül hozták meg. Az eredmény: néhány hónapos roham a fogászati rendelőkben, utána pangás, a praxisok biztosítási támogatásának csökkenése, a lakossági ellenérzések, a kezelési struktúra torzulása a térítésköteles szolgáltatások kárára, a lakosság szájegészségi mutatóinak romlása stb.

Az intézkedéscsomag valóban jelentős változást eredményezett a fogorvosi ellátásban, de természetesen még azt az alapvető közgazdasági elvet is figyelmen kívül hagyták, hogy az átalakítás, átszervezés plusz erőforrások felhasználását feltételezi.

Hogyan lehetett volna a valóban korszerűtlen fogászati ellátási struktúra működőképességét javítani? Fokozatosságra kellett volna törekedni. Nem egy lépésben, hanem több évre elosztva, az időpontokat előre meghatározva lehetett volna a térítéskötelezettséget bevezetni. Másodsorban a bevezetés időpontja előtti időszakban a prevenciós tevékenységet fokozottan kellett volna támogatni, annak érdekében, hogy az új viszonyok a lakosság lényegesen jobb szájegészségi állapota mellett kezdődjenek. A jogszabályokat emellett egymással harmonizálva és egyszerűbben kellett volna kialakítani. Elgondolkodtató az is, hogy a szolgáltatás szűkítés, járulékcsökkentés nélkül következett be. A szociálisan hátrányos helyzetűek részére célszerű lett volna kompenzációs intézkedéseket is bevezetni.

Végül a háziorvosi rendszer 1992-es indulásához hasonló szerkezetátalakítás és finanszírozási volumenemelés valóban kedvező népegészségi hatást eredményezett volna.

Miért tekinthető kissé egyoldalúnak a május 25-i elemzés? Azért, mert a várható változásoknak csak egyes fogorvosokat érintő hatásaival foglalkozik. A biztosítási alapú fogorvosi ellátóhálózat a lakosság (biztosítottak) ellátására szerveződött, s bármilyen fontos az egyes fogorvosok érdeke, a hangsúly mégis a lakosság jobb fogászati ellátásán és a hozzáférhetőség javításán van.

Mi lehet a célja a kormány tervezett intézkedéseinek? Az előzetes nyilatkozatból és a már elfogadott intézkedési tervből az derül ki, hogy az 1995 után kialakult helyzetet olyan módon óhajtják javítani, hogy a 18 és 60 év közötti lakosság számára ismét lehetővé tennék a fogmegtartó kezelések (tömés, gyökértömés) térítésmentes igénybevételét, s ezzel párhuzamosan a fogászati ellátóhálózat kieső bevételeit visszapótolnák, s a helyzet javítására a régóta megoldatlan amortizációs visszapótlás is rendeződne.

Kinek előnyös és kinek lesz hátrányos a változtatás? A biztosítottak (lakosság) számára fontos szolgáltatások újbóli térítésmentessége egyértelműen kedvező fogadtatásra számíthat. A biztosítási rendszerben dolgozó fogászati praxisoknak az amortizáció rendezése egyértelműen előnyös, amint a gyéren látogatott rendelők esetében a páciensszám emelkedése is. Kedvező, hogy a tömés, gyökértömés készítésében részt nem vevő szakellátások (pl. szájsebészet, fogszabályozás) az intézkedések másodlagos hatásaként szintén kedvezőbb támogatási helyzetbe kerülnek.

Valóban kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek a társadalombiztosítóval szerződéses jogviszonyban nem álló fogorvosi rendelők és a jelenleg is túlterhelt praxisok (a betegellátás azonban programozható) és a korábban tömésekből, gyökértömésekből nagy bevételre szert tevő fogorvosok.

Ha a tervezett módosítások összhatását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a lakosság a kedvezményezett, s a fogorvosi praxisok többsége is előnyösebb helyzetbe kerül. Üdvözlendő a tartósan és nagymértékben alulfinanszírozott fogorvosi ellátóhálózat működőképességét javító szándék is.

Ennek fényében megkérdezhetjük, kinek állhat érdekében a döntő többséget kedvezően érintő intézkedési terv "fúrása". Erre a kérdésre azonban nem tudok válaszolni. Nem kívánok reagálni az eredeti cikkben tévesen megjelent adatokra sem.

Dr. Vágó Péter igazgató
Fog- és Szájbetegségek Országos Intézete


Kamerák kereszttüzében

(Heti Válasz, május 18.)

A videós megfigyeléssel foglalkozó összeállításuk bal alsó keretében arról tudósítanak, hogy a titkos megfigyelés eszközeit leginkább cégvezetők vásárolják, akik az alkalmazottaikat óhajtják ily módon is ellenőrizni. Ez tilos. Akár onnan is tudhatnám, hogy elolvasom a jobb felső keretben lévő szöveget, mely szerint a külön törvényi felhatalmazás nélkül végzett titkos megfigyelés személyiségi jogot sért. A munkavállalótól írásos beleegyezés (tudomásulvétel) szükséges az adatvédelmi biztos ajánlása szerint! Még fontosabb, hogy öltözőbe, vécébe így sem telepíthető kamera, mert az visszaélés a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetével.

A videoeszközök "a Sony és a no-name" kategorizálása távol áll a valóságtól. (Önök pont egy Sony-forgalmazót kérdeztek meg.)

A rejtett kamerák nem egy centiméter, hanem egy milliméter átmérőjű lyukat igényelnek.

Az analóg videorendszerek árelőnye a digitálisokkal szemben 16 kamerán felül már kevesebb, mint 10 százalék.

Rátkai László főszerkesztő
Magyar Biztonságtechnika


Magyar Hírlap - MÚOSZ

(Heti Válasz, május 25.)

Nagyon egyet tudok érteni Fricz Tamás politológus véleményével. És jómagamat személy szerint megbántott a MÚOSZ elnöke. Én igenis olvasom a lapot, és talán vagyok is valaki, még akkor is, ha Wisinger István nem így gondolja.

Balogh Gábor, Budapest

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.