Publi

Olvasóink írják

/ 2001.07.06., péntek 07:51 /

A túlélésért küzd a KDNP

Heti Válasz, június 22.

A Heti Válasz június 22-i számában tiszteletreméltóan objektív és a legtöbb közvetlenül érintettet megszólaltató tájékoztatás jelent meg a KDNP helyzetéről. Az utolsónak idézett Bartók Tivadar nyilatkozata azonban annyi súlyos félretájékoztatást tartalmaz, hogy az eredeti cikk - éppen színvonala miatt - válasz nélkül nem maradhat.

Bartók Tivadar szerint egyetlen jogerős ítélet született a KDNP ellen. Valójában a KDNP-t jogerősen elmarasztalták négy politikai perben, amelyekben megsemmisítették az országos választmány, a Pest megyei választmány, a fővárosi választmány és ezzel együtt több más megyei választmány, valamint a Keresztényszociális Műhely törvénysértő határozatait, alapszabályszerűen megválasztott vezetők törvénysértő leváltását. A KDNP-t ezenfelül jogerősen elmarasztalták több munkaügyi, birtokháborítási és hasonló perben is; ezek pontos számát nem is ismerem.

Ehhez csatlakozik a jelenlegi elnök és a három alelnök közül kettő ellen indított és jogerős végzéssel, illetve ítélettel lezárult per. Bartók Tivadar, a párt úgynevezett elnöke nem riadt vissza az erőszak politikai célokra való ismételt alkalmazásától, és ezt egy esetben a bíróság jogerős végzése is megerősíti. Garbera István és Kalina Lajos, a párt úgynevezett alelnökei nem riadtak vissza az okirat-hamisítás politikai célokra való alkalmazásától, és ezért őket jogerős ítélet marasztalja el.

Talán még a lezárt pereknél is fontosabb az, ami most van folyamatban. A magyar igazságszolgáltatás történetében most fordult elő először, hogy a Legfőbb Ügyészség pert indított egy politikai párt - a KDNP - ellen a törvényes működés helyreállításáért, kérve, hogy a bíróság hívja össze a párt legfelsőbb szervének, az országos választmánynak a legutolsó törvényes, 1997. június 21-22-i helyzetnek megfelelő összetételű ülését. A per a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság kötelező iránymutatásai szerint folyik, és a következő tárgyalási nap július 10-re van kitűzve.

Bartók Tivadar a Legfőbb Ügyészség fenti perbeli kérelmét abszurdnak minősíti azért, mert szerinte "az ott lévőknek ma már mintegy harminc százaléka Fidesz-, tíz százaléka MDF-, jelentős része pedig MKDSZ-tag. A valóság a következő:

  • nem vitatott, hogy az országos választmány 1997. június 22-i létszáma 256 fő volt;
  • ebből 15 választmányi tag vesztette el párt- és választmányi tagságát azért, mert más pártba lépett át, de ezért is a jelenlegi vezetés a felelős, mert elüldözte őket;
  • a 15-ből heten léptek át a Fideszbe, ketten az MDF-be, négyen az FKGP-be és ismét ketten a MIÉP-be.

Így állunk tehát a harminc és tíz százalékokkal. A választmány nagy többsége arra vár, hogy a bíróság ítélete és az ülés összehívása után helyreállítsa a törvényességet.

Még a most leírtaknál is megdöbbentőbb az, amit Bartók a "pártegység újbóli megteremtése" címén ír. A beszámoló eleje azt a kijelentését idézi, hogy a párt egykori tagjait - kilépetteket, kizártakat - egyaránt visszavárják. Ez így szép lenne, de ez annak egyértelmű beismerése, hogy mind a kilépésre kényszerítés, mind pedig a kizárás mind erkölcsileg, mind politikailag, mind pedig jogilag helytelen volt. Ha valakinek a kizárása erkölcsileg, politikailag és jogilag helyes volt, akkor ugyan miért és hogyan lehet visszavárni?

Bartók később, amikor a választmány tagjait próbálja összeszámolni, az MKDSZ-tagokat nem tekinti KDNP-tagoknak. Az MKDSZ azonban kereszténydemokrata szellemiségű társadalmi szervezet, márpedig azt, hogy a KDNP tagjai más, hasonló szellemiségű társadalmi szervezet tagjai is legyenek, semmiféle alapszabály semmiféle rendelkezése sohasem tiltotta és nem is tilthatja. A kilépettek és kizártak visszavárásának szükségképpen az MKDSZ-tagok visszavárását is kell jelentenie, mert enélkül ez a kijelentés nemcsak üres, hanem hazug szólam. Ugyanakkor szoros a szövetségi viszony a Fidesz és az MKDSZ között, hiszen az MKDSZ valamennyi országgyűlési képviselője a Fidesz-frakció tagja. Hogyan képzeli el Bartók, hogy a Fidesz hajlandó tárgyalni vele, ha ellenségnek tekinti az MKDSZ-t?

A legmegdöbbentőbb azonban az utolsó mondat: az, hogy Varga Lászlónak szerepet kívánnak adni a KDNP új vezetésében. Varga László MKDSZ-tag. Voltaképpen mit is akar tehát jelenteni ez az elképzelés? Talán azt, hogy Varga László lépjen ki az MKDSZ-ből, és kellő tisztelettel kérje Bartók Tivadart, hogy szíveskedne hatályon kívül helyezni az ellene hozott - egyébként több okból is érvénytelen - kizáró határozatot, és befogadni őt a vezetése alatt álló pártba?

A végkövetkeztetés egyszerű és nyilvánvaló. Nincs más út, mint a törvényes működés helyreállítása, ennek érdekében a törvényes összetételű országos választmány összehívása és a párt tagjaival szemben elkövetett minden törvénysértő lépés, minden kizárás, felfüggesztés és más módon való eltávolítás érvénytelenségének kimondása minden párttagra vonatkozóan és minden megkülönböztetés nélkül. Ebből az is következik, hogy Giczy, Bartók és társai a párt tagjai, és senki sem akarja megtenni velük azt, amit ők tettek meg másokkal: senki sem akarja őket kizárni. Tisztségre is jelölhetők, mint minden más párttag, de tisztséget csak akkor tölthetnek be, ha alapszabályszerű ülésen jogérvényesen megválasztják őket.

Szakolczai György


Ismerjük-e a romákat?

Heti Válasz, június 22.

Érdeklődéssel olvastam az Ismerjük-e a romákat? című interjúcikket. Különösen megragadta a figyelmemet Mendi Rózsa azon megállapítása, hogy "a pszichológia ismeretei a roma identitás terén korlátozottak, meglehetősen nagy a szerepe a hipotézisnek és az analógiáknak". Megállapítása az egészségkultúra területére éppúgy érvényes. Itt folytatunk jelenleg tudományos kutatásokat az Egészségügyi Minisztérium támogatásával, ami rövidesen tudományosan megalapozott adatokhoz segíthet bennünket. Ezek bevilágítanak olyan, eddig nem ismert területekre is, mint a szexuális szokásaik (amiről Mendi Rózsa szerint keveset tudunk és elképzeléseink többnyire tévesek) vagy a dohányzási jellemzők. A vizsgálatban a kompetens hazai szakembergárda prominens képviselői vesznek részt (orvosok, szexuálpszichológusok, népegészségügyi szakember stb.).

Dr. Gara Imre c. egyetemi docens,
az orvostudományok kandidátusa, a kutatócsoport vezetője

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.