Publi

Olvasóink írják

/ 2001.07.13., péntek 07:52 /

A nagy győzelem ára

(Heti Válasz, június 22.)

Megrökönyödéssel olvastam Johnathan Sunley A nagy győzelem ára című írását. A több mint kétszáz éves demokratikus múlttal rendelkező Nagy-Britannia politikai életét nehéz összehasonlítani a kontinens bármelyik országáéval. A gyanútlan szemlélő azt hiszi, hogy a konzervatívokkal szemben a baloldalon elhelyezkedő angol Munkáspárt olyan radikális, meghatározó, elkötelezett híve és követője a baloldali eszméknek (és téveszméknek), mint a kontinens hasonlóan nagy országainak munkáspártjai. Még a legszélsőségesebb jobboldalról sem lehet ilyen összehasonlítást tenni. Gondosan áttanulmányozva és összehasonlítva a két párt választási programját, arra a következtetésre jutottam, hogy alig van köztük különbség, és gondatlan kommentátorok akár össze is téveszthetik őket. Az alapvető politikai különbségek maradtak, de például az egészségügy, az oktatás ügye, az adórendszer alig különbözik a két párt programjában. Azt viszont ne feledjük, hogy a győztes pártnak joga van a fontossági sorrendet saját szája íze és a rendelkezésre álló pénzforrások szerint meghatározni. Ebből a szempontból nézve is alig lehet eltérést találni.

Azon megjegyzés, hogy a helyhatósági választásokon több helyük van a konzervatívoknak, mint a kormányalakító Munkáspártnak, nem perdöntő. Ez rendszerint így van Angliában. Egyetértés a királyi család mély gyászával, Diana hercegnő tragikus halála alkalmával, a Millennium Dome felépítése, de elsősorban az IRA-val való tárgyalás nem politikai fogás, de még a Lordok Házának átalakítása sem az. Mindkét oldal törekedett ezen problémák megoldására, az általuk megítélt fontossági sorrendben. Nem volt még Angliában olyan kormány, amely az IRA-val ne próbált volna meg tárgyalásos úton megegyezésre jutni.

Félrevezető azt mondani, de csak hinni is, hogy a Blair vezette Munkáspárt segítő kezet nyújt abban, hogy Koszovó az ember- és drogcsempészet középpontjává válik.

Mielőtt az a vád érne, hogy baloldali vagyok, és onnan szemlélem Anglia (és a világ) politikai és gazdasági eseményeit, nyomatékosan ki kell jelentenem, hogy elkötelezett jobboldali vagyok. 1956-ban menekültem Angliába, és az országnak ma is állampolgára vagyok. Hihetetlennek tartom, hogy a konzervatívokétól alig eltérő munkáspárti programot annyira félre lehet magyarázni, hogy a jobboldalnak undorral kell elfordulnia és elhúzni az orrát még akkor is, ha a politikai paletta két ellenkező oldalán elhelyezkedő pártok egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Sátory János, Tata


Az SZDSZ a balszélen

(Heti Válasz, június 29.)

Debreczeni József kitűnő elemzést közöl az SZDSZ történetéről, kiválóan jellemzi elveit, teljesen reális magyarázatát adja annak, hogy jelenleg a Tárki közvélemény-kutatása szerint a biztosan szavazó pártválasztók 4 százaléka, a Szonda-Ipsos felmérése alapján 3 százaléka sorakozna fel mögötte. Hozzám - a laikushoz - képest teljesen igaza van abban, hogy a pártpalettán sok szempontból az MSZP után helyezkedik el, tehát a balszélen. Mégis mintha ellentmondást érzékelnék. Két okból is. Először: hol van akkor a Munkáspárt? Másrészt: minden előzőnél kevesebb baloldali értéket hordoznak. Mert miféle hagyományosan vett baloldali érték például a megemlített egyénközpontúság a baloldal által becsületesen vagy csalárd módon hangoztatott szolidaritási elvvel, a kisemberek támogatásával szemben? A legvadabb globalizációs kapitalizmus híveit egyszerűen nem lehet baloldali jelzővel illetni. Filozófiájuk alapja ugyanis a felső tízezer meggazdagodási szabadságának deklarálása, amiről kormányzásuk négy éve megdönthetetlenül tanúskodott. Egyetlen ellenségük a vagyonadó és barátjuk a Bokros-csomag, illetve a neoliberális gazdaságpolitika, amit jelenlegi kormányunk hála istennek - a Nyugattal is dacolva - elutasít. A kisebbségek és a másságok tisztelete sem feltétlenül baloldali érték, nem beszélve arról, hogy "a bizonyos devianciák iránti türelem" sem a jobb-, sem a baloldalon nem volt szokásos. A mai jobb- és baloldal sok helyen szerepet cserél. Laikus véleményemet (az SZDSZ ultraliberális párt) megerősíti Zágoni Miklós (fizikus, filozófus) Magyar Hírlap-beli két vitairata is (06. 15., 06. 27.). Szerintünk az európai államokban a szociális, liberális, nemzeti értékek valamilyen százalékos megoszlásban minden pártban jelen vannak. Ő jellemzi a mi SZDSZ-ünket ezen téren a 0-100-0 százalékos aránnyal a fenti sorrend szerint.

Dobos Zsolt, Miskolc


Üzletszerű térítés

(Heti Válasz, június 8.)

A Heti Válasz 2001. június 8-i számában megjelent, Hubbardi eszmék a Giro Rt.-ben című keretes cikkben sajnálatos módon több szálon is kapcsolatba hozzák a Giro Elszámolásforgalmi Rt.-t a szcientológia egyházzal. Anélkül, hogy a magunk részéről értékítéletet fogalmaznánk meg a szcientológia egyház tevékenységével kapcsolatban, meg kell állapítanunk, hogy a cikk megalapozatlan állításai és feltételezései alkalmasak lehetnek arra, hogy csökkentsék a bizalmat, amely cégünk és közvetve az egész magyar bankrendszer működésének alapfeltétele. Ezért az alábbi szöveg közzétételét kérjük:

"A hatályos jogszabályok alapján, mivel a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a vallás szabad megválasztása, továbbá mert a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között vallásuk miatt, ezért egy gazdálkodó szervezet, annak vezetője nem jogosult a dolgozók vallási elkötelezettségét vizsgálni.

Ugyanakkor felelősséget érezve a Giro Elszámolásforgalmi Rt. jó hírnevéért és az egész magyar bankrendszerről kialakult pozitív kép fenntartásáért, a további megalapozatlan feltételezéseket megelőzendő a Giro Rt. vezető beosztású munkatársai saját elhatározásukból aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy nem álltak és nem állnak kapcsolatban a szcientológia egyházzal."

Fontosnak tartjuk továbbá annak ismételt hangsúlyozását, hogy a bankközi elszámolásforgalmi ügyleteket lebonyolító bankközi klíringrendszer, a rendszeres külső és belső ellenőrzések tanúsága szerint, magas szintű biztonsági követelményeknek felel meg, a nemzetközi összehasonlítást is kiállja.

Szamosi László Kolozsvári János
vezérigazgató vezérigazgató-helyettes


Habkönnyű habverés

(Heti Válasz, június 29.)

Egyik barátom hívta föl rá a figyelmem, hogy június 29-i számukban, annak is a 82. oldalán megemlítik a nevemet. A Habkönnyű habverés című írásban megtisztelő módon régi rádiós rókának nevez a cikkíró, csak amit leírt, az nem igaz! Én ugyanis pénteken semmilyen délutáni műsort nem vezettem a Petőfi rádióban. Ha vette volna a fáradságot a kolléga, és egy RTV-részletest a kezébe vesz, könnyen megtudhatta volna, hogy aznap este a vízilabda Európa-bajnokságról közvetítettem.

Török László

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.