Publi

Olvasóink írják

/ 2001.08.03., péntek 07:38 /

Értékközvetítés vagy alkotmánysértés?

Heti Válasz, július 20. (54-55. oldal)

Megdöbbenéssel olvastam a hitoktatásról szóló cikket, benne Ravasz Levente főosztályvezető úr nyilatkozatát. Úgy tűnik, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nem kísérte figyelemmel az Oktatási Minisztérium munkáját a kérdéskört illetően. Négy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet.

"Szerepel a tervek között az etikai ismeretek oktatása, alapvetően viselkedésre vonatkozó tudnivalók közlése" - mondja Ravasz Levente. Másutt pedig "... a majdan választható etikaoktatásról" szól.

Ezzel szemben az Oktatási Minisztérium 1999-2000-ben működtetett egy etikabizottságot, amely elkészítette az iskolai etikaoktatás tanterveit. A bizottság munkájában számos szakember mellett aktívan részt vett a három történelmi egyház képviselője. A kerettanterv a 7. és a 11. évfolyamon heti egy órát ad kötelezően az etikaoktatás számára. Az elkészült tantervek színes, színvonalas, igen értékes anyagok. Nem egyszerűen viselkedésre vonatkozó tudnivalók közléséről van szó, hanem ahogy a 7. évfolyamos anyag a célt megfogalmazza: "A belépő új tantárgy az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy egybeötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. Ez a tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az értékrend alakítását, az önismereti és az erkölcsi, valamint a kapcsolatkultúrára és közéleti szerepre nevelést, és megfelelő keretet és lehetőséget biztosít az értékek közveítésére és a képességek fejlesztésére. Hozzájárul a tanulók magasabb rendű szükségleteinek kialakulásához, tehetségük felismeréséhez, az értékek iránti pozitív viszonyuláshoz, a reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európa-kép és világkép kialakításához, a kommunikáció, az alkotás, a vállalkozás, a tolerancia, az empátia és a humánus életvezetés képességeinek erősítéséhez."

Sajnálom, hogy erről a cikkben nincs szó, hiszen úgy tűnik, mintha semmiféle pozitív lépés nem történt volna az erkölcsi nevelés érdekében. Vita tárgyát képezte a 2000 nyaráig működő etikabizottságban az is, hogy alternatívaként jelenjen-e meg az etika a hittan mellett, vagy ne legyen ilyenfajta szembeállítás. Mert ha választani kell a kettő között, akkor nagyon nehéz helyzet áll elő. Igen gyorsan döntött a bizottság amellett, hogy az önkormányzati iskolákban maradjon meg az etika tantárgy, akkor is, ha mellette órarenden kívül folyik hitoktatás. Az egyházi iskolákban viszont nem szükséges külön etikaórát tartani, hiszen a hitoktatás magába foglalja az etika oktatását.

"Általános műveltséget nyújtó ismeretek átadása történik majd a választható hittanoktatás keretében... a gyerekek tanulnak majd vallástörténetet, amely témához kapcsolódva nem csak a keresztény vallásfilozófiával ismerkedhetnek meg" - hangsúlyozta Ravasz Levente. Azt hiszem, egy jó ötlet rejtőzik ebben a mondatban. Legyen az iskolákban választható vallásismeret-óra. De azt senki ne gondolja, hogy az egyházak hitoktatói által tartott hittanórákon kívül rekeszthető a hit meggyőződése!

Éppen ezért nincs értelme arról sem beszélni, hogy "Az egyházakon belül folytatott tevékenységet, például a konfirmációra vagy bérmálásra való előkészítést, illetve a hitbeli meggyőződéssel összefüggő szakrális cselekedeteket senki nem kívánja bevinni az iskolába." A hívő ember meggyőződése nem elsősorban ezekben a cselekedetekben nyilvánul meg, hanem élete mindennapjaiban. Ezt pedig nem lehet a falakon kívül hagyni.

Igazat adok Ravasz Leventének abban, az egyházak által felvállalt értékközvetítés csak magas színvonalon történhet. A reális helyzet azonban az, hogy az egyházak hitoktatói kapacitása véges. Már a rendszerváltás óta megnövekedett lehetőségeket sem tudjuk mindenütt mindig kihasználni. Az pedig kizárt dolog, hogy minden önkormányzati iskolába minden felekezet el tudja küldeni a hitoktatóját. Már egy falusi iskolában is előfordul, hogy egy osztályba járnak katolikus, evangélikus, baptista és nem keresztény gyermekek. Akkor a hittanórára négy csoportra kell bontani az osztályt? Vagy a baptista gyereket küldjük a katolikus hittanra, vagy éppen fordítva, vagy "büntetésből" etikára, mert a saját egyház nem tudott hitoktatót küldeni?

Azt hiszem, nem rossz az az út, amelyen a hitoktatás és etikaoktatás ma jár. Az etika tehát kötelező a 7. és a 11. évfolyamon, született javaslat arra is, hogy alsó tagozaton az osztályfőnöki órák egy részét töltsük meg hasonló tartalommal. Ezen túl pedig valóban sokat számít a példamutatás, iskolán belül, de azon kívül is! A hitoktatás legyen az önkormányzati iskolákban továbbra is órarenden kívül szívesen látott foglalkozás, amit az állam továbbra is támogat anyagilag. Így minden felekezet ott szervezi meg a hittanóráit, ahol arra igény és lehetőség van. A fővárosban például a saját gyülekezeti helyiségekben, ahová 5-10 különböző iskolából jönnek el a gyerekek.

Sólyom Anikó, Budapest


Még van esély a Fidesz-MDF megegyezésre

Heti Válasz, július 27. (7. oldal)

Az MDF-fel való "egyezkedés" kezd kontrollálhatatlanná és nevetségessé válni. Egy halódó párt intézze és rendezze saját agóniáját szája íze szerint, és ne álljon elő újabb és újabb követelésekkel. Az MDF halott, és még a Fidesz sem tudná életre tángálni. Elég az Orbán-kormány őszinte törekvése ahhoz, hogy Antall József szellemiségéből és politikai hagyatékából életben tartsa azt, ami jó volt. A többit jó lenne mielőbb elfelejteni és megmagyarázni a hatalomra vágyóknak, hogy az ország érdeke egy jobboldali tömörülés megerősítése, és nem aprócska, támogatás nélkül levegő után kapkodó pártocskák maradékainak mesterséges életben tartása. A párt kivételezettjei ma is a helyükön vannak.

Sátory János, Tata


Kell két csapat

Heti Válasz, július 27. (8-10. oldal)

Lehet, hogy a Fotex nélkül csődbe ment volna a Fradi, mint írják (sok adattal és meggyőzően), de a Fotexnek nem illett volna mentőövet dobni. Nem mint vállalatbirodalomnak, hanem mint az MTK tulajdonosának. Valószínű, az Ifjúsági és Sportminisztérium vezetői túlságosan fiatalok ahhoz, hogy megértsék: a Fradi sokkal több, mint egy sportegyesület. A Fradi az elmúlt száz év történelmének része. Ezt pontosan értette Torgyán József, amikor Szabadi Bélán keresztül különféle tranzakciókkal pénzt juttatott a klubnak. Sajnos a régi gyakorlatnak megfelelően minisztériumi cégeken keresztül.

Lehet, hogy Várszegi Gábor jó üzletember, de azt nem mérte fel, hogy el kell adnia az MTK-t, hogy a ferencvárosi szurkolók elfogadják. Remélem, erre az illetékesek is felhívják a figyelmét.

Novák András, Budapest

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.