valasz.hu/publi/ez-a-dilemma-osztja-kette-ma-a-nemzetet-60477?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201712

http://valasz.hu/publi/ez-a-dilemma-osztja-kette-ma-a-nemzetet-60477?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201712

Publi

Olvasóink írják

/ 2001.08.10., péntek 07:39 /

X úr Pécsről

(Heti Válasz, 2001. július 20.)

A Heti Válasz 2001. július 20-i számában, a 45. oldalon több valótlan tényállítás jelent meg a Habeas Corpus munkacsoportra és rám, Juhász Gézára vonatkozóan.

1. A cikk a Habeas Corpus munkacsoportra utalva azt közli: "A közhasznú szervezet tehát a pedofília elleni harcot, melyben ma Magyarországon konszenzus van, nyugati mintára összekötötte a 'szexuális másság', mindenekelőtt a homoszexuálisok érdekeinek képviseletével".

A valóság ezzel szemben az, hogy a Habeas Corpus munkacsoport nem foglalkozik a "szexuális másság" és a homoszexuálisok "érdekeinek" képviseletével. Ilyet nem nyilatkoztunk az önök lapjának sem. A Habeas Corpus munkacsoport fellép ugyanakkor a szexuális kisebbségek ellen elkövetett jogsértésekkel szemben. A pedofil erőszak áldozatainak való segítségnyújtást és a szexuális kisebbségek jogainak védelmét a Habeas Corpus munkacsoport nem kötötte össze és ez nincs is szándékában. A jogsegélyszolgálatunk minden egyes ügyfélnek külön-külön nyújt segítséget, az egyes ügyeket nem kötjük össze.

Megjegyzem továbbá - a helyreigazítási kérelmen kívül -, hogy a cikk eme mondata zavaros, több ponton hamis:

- A "pedofília elleni harc" terén nincs konszenzus Magyarországon. Ha lenne, akkor a gyermekek elleni szexuális erőszak ügyeket a hatóságok alaposan kivizsgálnák, s szervezetünk fellépésére nem volna szükség.

- Nem is világos, mit ért a szerző az alatt, hogy mi "összekötöttük" a két dolgot.

- Nincs is valamiféle egységes "nyugati minta" erre a nehezen értelmezhető összekötésre. -

Tevékenységünk során semmiféle nyugati mintát nem is próbáltunk követni. Munkánkat Magyarországon kialakított elveink és Magyarországon szerzett tapasztalataink alapján folytatjuk.

2. A cikk ezután azt közli, hogy "A Habeas Corpus munkacsoport legújabb, pécsi 'antipedofil' kampányának hitelén sok múlik: amennyiben a szervezet vádjai igazak, az nemcsak a magyar rendőrséget járatja le súlyosan, de igazolja a szervezet fellépését a 'melegek negatív diszkriminációja' ellen."

A valóság ezzel szemben az, hogy jogvédő szervezetünk nem folytat 'antipedofil' kampányt Pécsett, ennek során nem törekszünk az egész magyar rendőrség súlyos lejáratására, és a cikkben taglalt ügynek semmiféle összefüggése nincs a szexuális kisebbségek jogainak terén végzett munkánkkal.

3. A cikk szerint több tízezres példányban adtunk ki egy röplapot. A valóság ezzel szemben az, hogy a röplapból nyolcezer példányt készítettünk és terjesztettünk.

4. A cikk helytelenül idézi a röplapunkat, azon ugyanis nem neveztük X-et "úrnak".

5. A cikk hamisan állítja azt, hogy a röpcédulán azt közöltük volna, mintha a gyermek bántalmazását X az anya "tudtával és beleegyezésével" folytatná. Ilyet nem állítottunk.

6. A cikk szerint azt nyilatkoztam, hogy "Azért vettük most végre elő [az ügyet], hogy kimozdítsuk a nyomozást a holtpontról". Ez nem igaz, és ilyet nem is nyilatkoztam. Egy nem létező nyomozást nem lehet a holtpontról kimozdítani. A valóság az, hogy azért foglalkozunk az üggyel, hogy egyáltalán folyjék végre nyomozás.

7. A cikk szerint azt nyilatkoztam, hogy "vélelmezhető ..., hogy az elkövetőt a rendőrség védelmébe vette". Ilyet nem nyilatkoztam, a szerző tévesen adta ezt a szájamba. Ez a kijelentés egyébként sem értelmezhető.

8. A cikk szerint azt nyilatkoztam, hogy "... ezért döntöttünk úgy, hogy a röplapunkon leírjuk az ügyet, az elkövető nevének feltüntetése nélkül, de úgy, hogy felismerhető legyen, s felháborítsa a város lakóit". A valóság ezzel szemben az, hogy a röplapot szándékosan úgy készítettük, hogy az elkövető személyi adatai ne legyenek rajta, hogy ne ismerhessék fel az elkövetőt azok, akik nem ismerik tetteit.

9. A cikk szerint azt nyilatkoztam, hogy "a nagymamával és annak férjével álltam kapcsolatban". A valóság ezzel szemben az, hogy a nagymamán túl nem a nagymama férjével állottunk a röpcédula kibocsátása előtt kapcsolatban, hanem az ügy egy másik tanújával, akit a nyilatkozat adásakor nem neveztem meg és nem is írtam körül.

Juhász Géza, Habeas Corpus munkacsoport, igazgató


A pódiumról a nagyvilágba

(Heti Válasz, augusztus 3.)

Meglepve olvastam a A Pódiumról a nagyvilágba című írást. Szelke László - a szöveg logikáját sem követve - azt írja, "Békeffi egyébként Jugoszlávia lerohanásáig Budapesten él, Külföldi Hírek néven újságot ad ki, ezzel ellensúlyozandó az egyre nyomasztóbb cenzúrát, de az angol kapcsolat erősítésére létrehoz egy hírszerzőcsoportot is, amely a szigetország számára információkat gyűjt." Az említett személy nem Békeffi, hanem a cikkben korábban már említett Davidson hadnagy, az angol titkosszolgálat tisztje, míg előbbi e tekintetben csupán, Xavér fedőnéven, a hírszerzőcsoport egyszerű tagjának számított.

Mányai Csaba, Budapest


Felelőtlen vezetők, fedezetlen váltók

(Heti Válasz, július 13.)

Tizennegyedik számukban Muszbek Mihály úr nyilatkozott Molnár Lászlónak a magyar labdarúgás helyzetéről. Huszonöt évig edzőként dolgoztam, így a cikket olvasva sok minden eszembe jutott arról, mi lenne a nemzetközi sportsikerek előfeltétele. Nos, lenne néhány kérdésem, amelyek talán túlmutatnak önmagukon.

Mennyit edzenek a játékosok? Ha elfáradnak, pihenőt kapnak-e, vagy az edzők el tudják hitetni a játékosokkal, hogy több munka kell a jobb eredményhez? Milyen színvonalúak az edzések? Mennyit futnak a játékosok? Aki nem tudja megfutni a szintidőt, kimarad-e a csapatból? Korszerűek-e az edzésmódszereink, vagy a gyakorlatok fele az általános iskolások cicajátékából áll? A vezetőedzők elég magasan képzett, műveltségükben kifogástalan, jó pedagógusok-e?

Az utánpótlásedzőknek van-e olyan erkölcsi-anyagi elismertségük, hogy örömmel, lelkesen foglalkozzanak a gyerekkel, és közben bújják a szakirodalmat, keressék az új megoldásokat? Ezekről a kérdésekről bizony nem esett szó a lapjukban közölt beszélgetésben.

Magyarországon pedig a válaszokért nem kell nagyon messzire menni. Miért világszínvonalú a kézilabda, a vízilabda, a kajak-kenu, miért Európa egyik legjobbja a Pécsi MiZo női kosárcsapata? Egy biztos választ tudok: a nagyon kemény, odaadó, több és jobb munkának köszönhetően. Az edzőik igen magas fokon mesterei annak, amit csinálnak, és olyan emberek, akikre a sportolók hallgatnak.

Örülnék, ha ezekre a kérdéseimre is választ kaphatnék a magyar labdarúgás valamelyik illetékesétől.

Török Katalin, Budapest

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.