valasz.hu/publi/pont-a-lenyeg-marad-el-46071/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201506

http://valasz.hu/publi/pont-a-lenyeg-marad-el-46071/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201506

Publi

Olvasóink írják

/ 2001.08.17., péntek 07:39 /

Magánkihallgatás a trónörökösnél

Heti Válasz, július 20. (42-44. oldal)

Mezőgazdászként érdekesnek és hitelesnek tartottam a Pusztai Árpád biokémikussal készült interjút. Évtizedek óta a nagyobb hozamok bűvöletében élünk, és mindegy, hogy modern nagyüzemi szervezés, technológia vagy most éppen a génkezelés volt a divat, egy alapvető növénytani tényt mindig kifelejtettek a számításból. A növény a szénatomokat a levegőben lévő szén-dioxidból, a nitrogént és foszfort a talajból veszi fel. Így a nagyobb hozam - mindegy, hogy milyen módon érjük el - mindig több nitrogént és foszfort von ki a talajból, és a nagyobb hozamokhoz elegendőt ezekből akkor oda kell szállítani és ki kell juttatni. Ezért ha a génmanipulált növényekről azt állítják, hogy nagyobb hozamúak, akkor azt is meg kell mondani, hogy több műtrágyát és vizet igényelnek. Hogy ez mivel jár, azt a talajeróziós térképek jól mutatják. Ezért a nagyobb hozamok mindig nagyobb termelési költségeket, így drágább élelmiszert jelentenek. A drágább élelmiszerből pedig kevesebbet lehet eladni. És így kevesebb lesz a fogyasztás is. Ezért nem hiszem, hogy a nagyobb hozamok javítanának az éhezők helyzetén. Azt még meg lehet érteni, hogy a növényvédő szerek gyártói úgy akarják forgalmukat növelni, hogy a növényvédő szereket jobban tűrő fajtákat fejlesztenek ki. Az azonban teljesen érthetetlen, hogy a génmanipulált növények gyártásában és forgalmazásában a gyógyszergyárak járnak az élen. A kérdés többoldalú megvilágítását segítheti a Pusztai által is említett tíz kérdés, amit Károly angol trónörökös hozott nyilvánosságra.

Hejcei Miklós, Bátonyterenye

Kérdések a GM-növényekről

The Daily Mail, 1999. június 1.

Írta: Károly herceg

A múlt év végén létrehoztam egy fórumot a weblapomon a GM-kérdésről. Bátorítani akartam egy széles körű vitát arról, amit alapvetőnek látok, és ami a jövő generációit érinti.

Nagyon sokan válaszoltak - a körülbelül tízezer válasz jelezte, hogy a lakosság aggodalma a GM-technológia használatával kapcsolatban növekszik. Sok élelmiszer-termelő és -kiskereskedő ugyanezt az aggodalmat tapasztalta ügyfelei részéről, akik meg akarják választani, hogy mit esznek. Sokan saját termékeik közül kivették a GM-alkotórészeket.

De a vita folytatódik. Egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy új kísérleti eredmény ne igazolná a GM technológiai kockázatait vagy éppen biztonságosságát. Kevesen vagyunk, akik képesek a rendelkezésre álló tudományos információt értelmezni - és sokszor még a szakértők is vitatkoznak. Nagyon alaposan követve a vitát azt gondolom, maradt néhány megválaszolatlan kérdés, amit jobb feltenni.

1. Szükségünk van-e GM-élelmiszerekre Angliában? Úgy látszik, hogy nincs nagyon szükségünk. Az előnyök, úgy látszik, azokra az emberekre korlátozódnak, akiknek a technológia a tulajdonuk, és akik ipari méretekben folytatnak mezőgazdasági termelést. Állandóan azt halljuk, hogy ennek a technológiának a jövőbeni lehetőségei óriásiak. Elképzelhető. De mindannyian hallottunk már ilyen állításokat korábban, és ezek nem mindig valósultak meg hosszabb távon - elég az antibiotikum-tartalmú hozamfokozókra gondolni.

2. Biztonságosan fogyasztható a GM-élelmiszer? Biztosan nem állítható ennek az ellenkezője. De milyen bizonyítékkal rendelkezünk? A termelésre és eladásra vonatkozó legfontosabb döntések annak alapján születnek meg, amit az eredeti növényről tudunk, amit összehasonlítunk a genetikailag megváltoztatott fajtával, és azután eldöntjük, hogy ezek "lényegében egyenértékűek-e". De elég csak azt venni alapul, amit már tudunk? Nincs esélye annak, hogy az új növények váratlan módon fognak reagálni, és toxikus vagy allergiás tüneteket váltanak ki? Csak független tudományos kutatás - hosszabb idő elteltével - képes erre végső választ adni.

3. Miért van az, hogy sokkal lazábbak a GM-élelmiszerek forgalmazási engedélyezési eljárásai, mint az ugyanilyen technológiával készült gyógyszereké?Mielőtt egy gyógyszert piacra hoznak, a legszigorúbb vizsgálatnak vetik alá - helyesen. De a GM-élelmiszereket ugyanúgy laboratóriumban tervezik meg emberi fogyasztás céljára, bár eltérő körülmények között.

4. Mit tudunk a GM-növények környezeti hatásairól?A laboratóriumi vizsgálatok szerint az USA-ban a monarch lepkék hernyóit károsította a GM-kukorica virágpora, ami elég nagy aggodalomra ad okot. Ha a GM-növények ezt teszik a pillangókkal, akkor milyen károkat okoznak más fajokban?

5. Értelmes-e kísérleti növényeket ültetni szabályozás nélkül?

Ilyen növényeket ültetnek Angliában - egy önkéntesen vállalt szabályzat betartásával. De az English Nature, a kormány hivatalos környezetvédelmi tanácsadója azzal érvel, hogy szigorú, kikényszeríthető szabályozást kell bevezetni. És még ekkor is tényleg lehetséges-e megakadályozni a szomszédos kultúr- vagy vadnövényzet szennyezését, akár biotermesztésű az, akár nem?

Mivel a méhek és a szél nem tartanak be semmilyen szabályt - akár önkéntes, akár kötelező érvényű -, hamarosan azzal a korábban nem tapasztalt és erkölcstelen helyzettel kerülünk szembe, hogy az egyik farmer növényei szennyezni fogják a másikéit.

6. Hogyan őrizhetik meg a fogyasztók a választási lehetőségeiket? A címkézés természetesen fontos. De ha a hagyományos és bionövények szennyeződhetnek a közelben termelt GM-növényekkel, azok, akik teljesen biztosak akarnak lenni abban, hogy abszolút természetes, nem ipari módon előállított, valódi élelmiszert termelnek vagy fogyasztanak, nem dönthetnek ilyen kérdésben. Ez rossz.

7. Ha valami balul üt ki a GM-növényekkel kapcsolatban, ki lesz a felelős? Nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, kit vonnak jogilag felelősségre a kártérítésben. Ki lesz a felelős, a cég, amely eladta a vetőmagot, vagy a farmer, aki elvetette? Vagy ahogy a BSE-ügy mutatta, közös felelősség lesz?

8. Igaz-e, hogy a GM-növény az egyetlen mód a világ növekvő lakosságának élelmezésére? Ez az érvelés gyanús érzelmi zsarolásként hangzik. Van komoly tudományos kutatás, ami alátámaszthatna egy ilyen általánosító véleményt? Azok az országok, amelyek nyerhetnek, nyilván más véleményen vannak. Húsz afrikai ország, közöttük Etiópia, közös közleményt hozott nyilvánosságra, ami tagadja, hogy a géntechnológiák "segítik a farmereket a XXI. században szükséges élelmiszer megtermelésében". Ellenkezőleg, szerintük "ez rombolja a változatosságot, a helyi tudást és a fenntartható mezőgazdasági rendszereket ... és aláássa azt a lehetőséget, hogy önmagunkat élelmiszerrel ellássuk". Mennyivel többet lehetne elérni, ha a divatos GM-technikákra fordított hatalmas összegeket arra fordítanánk, hogy javítsunk az idő próbáját kiállt mezőgazdasági módszerek tökéletesítésén. Ma már tudjuk, hogy nagyon sok hagyományos gazdálkodási rendszerben a hozamok legalább megkétszerezhetők a meglévő természeti erőforrások felhasználásával.

9. Hogyan hatnak a GM-növények a világ legszegényebb országainak lakosságára? A Christian Aid nemrég közölt egy nyomasztó tanulmányt Az öngyilkosság forgalmazása címmel, ami leírja, hogy miért nem valószínű, hogy a GM-növények megoldják a szegénység és éhezés problémáját. Ahol az emberek éheznek, ott legtöbbször nem az élelmiszerhiány az éhezés oka. Sokkal inkább annak a pénznek a hiánya a baj, amin élelmet lehetne vásárolni, vagy forgalmazási, illetve politikai problémák állnak a háttérben. Mindenkinek biztosítani kell a fenntartható megélhetést. Ebben mit segíthetnek a GM-növények? Vagy lehet, hogy még tovább rontják a helyzetet, egyre inkább iparosított mezőgazdaság felé sodorva a világot, nagyobb ütemméretekkel és exportra termeléssel, míg a bennszülött lakosság éhezni fog, és az elbocsátott farmnapszámosok megindulnak a még lepusztultabb városok még nyomorúságosabb, leromlottabb létfeltételei felé?

10. Milyen világban akarunk élni? Ez a legnagyobb kérdés. Azért teszem fel, mert a GM-technológia képessége a világ megváltoztatására egy nagyon fontos útkereszteződéshez vezetett bennünket. Megengedjük az élet iparosítását, átszabatjuk a természetes világot a kényelem kedvéért, és belevágunk egy orwelli jövőbe? És ha igen, mi lesz ennek az ára? Vagy egy mérsékeltebb, megfontoltabb megközelítéssel kezeljük a kérdést, és mindig együttműködünk a természet lényegével, és fenntarthatóbban használjuk azt, amivel rendelkezünk, az emberiség hosszú távú érdekében? A válasz fontos. Sokkal messzebb hat, mint az elfogyasztott élelmiszerünk: ez fogja eldönteni, hogy mi és gyermekeink milyen világban fogunk élni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.