valasz.hu/publi/forradalom-es-konszolidacio-30391?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201906

http://valasz.hu/publi/forradalom-es-konszolidacio-30391?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201906

Publi

Olvasóink írják

/ 2001.08.24., péntek 07:39 /

Új dokumentumok

(Heti Válasz, április 13.-május 11.)

Nagy érdeklődéssel olvastam Fenyvesi Károly lapjuk első számaiban megjelent, ötrészes cikksorozatát. Az igazság előbb-utóbb kiderül! Ez esetben az igazságnak csak apró morzsái, sajnos, ezek is igen későn. De még mindig vannak államok, melyek kormányai jobbnak vélik eltitkolni azt, amit a II. világháború során tettek, illetve tenni elmulasztottak, mintsem hogy politikai játszmáikra fény derüljön.

Hajózástörténeti kutatásaim során sok apró adatot találtam magam is, melyek arra a következtetésre késztettek, hogy néhány, akkor még élő idős tengerészre, illetve volt folyamőrtisztre rákérdezzek a fegyverszüneti tapogatózások és a kiugrási kísérlet dolgait illetően. Egyenes választ csak két személytől kaptam, mégpedig Petneházy Zalán és Thierry Gaszton volt folyamőrtisztektől. Zalán bátyám Hardy keze alatt szolgált a folyamőrség által megszállt Bácskában, s gyakran látta a fegyvernemi parancsnokot egyik vagy másik őrnaszáddal Titelből belgrádi úti céllal kifutni. Ilyenkor mindig érkezett valaki Budapestről, s őt kellett továbbítani biztonságos körülmények között. Ottani szolgálatukról úgy nyilatkozott, hogy ők, a folyamőrség, biztosították Magyarországnak a lélegzethez jutást a megszállást követő nehéz időkben. Itt járhattak ki azok a titkos futárok, akik a cikksorozatban szerepelnek különböző álneveken.

Thierry Gaszton pedig trieszti látogatásomkor, 1990 őszén mesélte el, hogy két alkalommal is meglátogatta az isztambuli főkonzulátuson - 1939 és 1946 között - szolgáló Herribert bátyját, s mindkét alkalommal különleges megbízatást is teljesített. Az egyik látogatáson egy amerikai hadihajón is járt. Ugyanitt, a főkonzulátuson szolgált Wampetich Ödön hosszújáratú tengerészkapitány, kinek haza-, illetve 1942. október 15-i visszautazását a Kereskedelmi Tengerészet című lap a társasági hírekben közölte, vélhetően nem ok nélkül. Ez ugyanis nem volt szokásban. Ezek az emberek Horthy legszűkebb bizalmi köréhez tartoztak. Hardy családi kapcsolata miatt, Thierryék úgyszintén békási Békássy Elemér, Wampetich pedig Nándor bátyja révén, ki haditengerésztiszt volt.

Meg kell emlékeznem még a Szeged motorosról, amely a németek erős nyomása ellenére sem került hadiszolgálatba, hanem Isztambulban állomásozott egészen az 1944. év végi nagyjavításáig Földes kapitány, majd annak halála után - 1943 elejétől 1944 végéig - Potzner kapitány parancsnoksága alatt. Mindketten igen erős angolbarát szelleműek voltak. Potzner 1940. augusztus közepéig brit bérletben hajózott az akkor még magyar lobogójú Kelet gőzössel, melyet végül az Atlanti-óceánon süllyesztettek el a németek augusztus 19-én. Őt az ’50-es években "isztambuli kémként" kezelték, s emiatt évekig nem hajózhatott be. Nem sokkal később viszont Kossuth-díjat kapott. E hajó - a Szeged - ottléte is indokolhatta egy-egy személy esetenkénti oda-, illetve visszautazását, mintegy szolgálati célból.

Még két személy nevét kell megemlítenem az üggyel kapcsolatban, akik ebben az időben igen sokat utaztak, részben Stockholmba, részben délre, hivatalosan romániai úti céllal. Ők Bornemissza Félix, a csepeli kikötő és Roediger Miklós, a DTRT igazgatója. Roediger a román kiugrás során is Bukarestben tartózkodott, s hazamentése csak sok nehézség árán sikerült. Nem volt véletlen, hogy az ifjabb Horthyval együtt Bornemisszát is elhurcolták a németek, s hogy ugyanakkor Hardyt is letartóztatták a Fiume szállóbeli parancsnokságán.

Ezek az apró kis morzsák érzésem szerint összefüggenek a fegyverszüneti tapogatózásokkal, s csak azért nincs bizonyíték a hazai levéltárakban, sőt még a családi emlékek között sem, mert érthetően, saját érdekükben igyekeztek elkerülni az érdekeltek valamennyien, hogy nyom maradhasson tevékenységükről. Nickl Béla 1945 eleji öngyilkossága is arra vezethető vissza, hogy a fentiekről sokat tudhatott. Ő mint folyamőr alezredes, az I-es őrnaszádosztály parancsnoka volt.

A cikksorozatban egyedül Lothar Kövess van nevesítve, mint a Jakarandafa álnév tulajdonosa. Igen, ő kövesházi Kövess Lothár hosszújáratú tengerészkapitány, aki még az ötvenes években is működtette szállítmányozó- és hajóügynöki irodáját, s szintén Horthy bizalmi emberei közül való volt. Valamelyik álnév esetleges tulajdonosa lehet kerekréti Kerekréthy Iván alexandriai DTRT-ügyvivő, majd a brit hadüzenet után szállítmányozó, volt tengerész. Vállay Gyula, a Magyar Vöröskereszt igazgatója, hosszújáratú tengerészkapitány, aki Horthy menye és a zsidó vezetők között több esetben közvetített.

Horváth József, Budapest


Vasárnapi hajnalhasadás

(Heti Válasz, augusztus 10.)

Olvastam Lakatos Pál ügyével kapcsolatos tárgyilagos cikküket. Az merül fel bennem, hogy miért csak és kizárólag Lakatost vádolják meg elfogadhatatlan hangvétellel, demagógiával. Ugyanis - és ez a kérdés lényege - a baloldal tovább gyűlölködhet, fröcsöghet, uszíthat, csúsztathat. Ilyen a 16 óra minden szombat délután. Hogyhogy csak Lakatosnak nem szabad sarkított véleményt mondania? Bolgár György mindent megpróbál, hogy az őt telefonon felhívók szidják, elmarasztalják, gyalázzák a kormányt. Ezt a "Beszéljük meg"-et olykor nem kívánt mazochizmusból meghallgatom, és kiábrándító a telefonálók színvonala. Tehát a jobboldal legyen csak csendben, csak "polgári" (?) stílusú, éltelen és saroktalan legyen, ne fricskázhasson senkit, de bezzeg balról kapjuk a magyar nemzetet kigúnyoló fricskákat.

Ribár János, Budapest


Szeretnék a Vasárnapi Újságról szóló cikkükhöz néhány megjegyzést fűzni:

Idézet: "...többen arra számítanak, hogy - Lakatos lefokozásával - a műsor hangvétele is megváltozik majd, az ORTT ugyanis már két hónapja felszólította a közrádió vezetését, hogy lépjen fel a rendszeres jogsértőnek bélyegzett Vasárnapi Újság műsorszerkesztési elvei ellen." Későbbiekben: "Az ORTT szerint a műsor időnként olyan kommunikációs helyzetet teremt, amelynek logikai felépítése a hallgatót nagy eséllyel viszi a műsorvezető véleményének elfogadása irányába. A műsorvezetők kommentárjai, értelmezései által objektív tények, megtörtént események a műsorvezető által szándékolt szubjektív többletértéket kapnak, amelyek ellenkeznek a médiatörvény hivatkozott szakaszaival." Más helyen: "Bízunk benne, hogy a tényfeltáró és a visszásságokra rámutató riportok mellett a jövőben nagyobb teret kap ezeréves kultúránk bemutatása s a magyar nép eredményeinek méltatása." Figyelemre méltónak tartom ezeket a szövegrészeket. Furcsa és nagy kár azonban, hogy mindezt csak a Vasárnapi Újság vonatkozásában hozta fel. Sajnos van számos olyan rádió- és tévéműsor, amelyekre szó szerint ráolvashatók a fenti idézetek. Csak példaképpen említem a közszolgálati rádió Beszéljük meg című műsorát. Továbbá felhívnám a figyelmet az RTL Klub Heti hetes című műsorára, amelyben jobb sorsra érdemes színészek, újságírók, humoristák a legalpáribb, trágárságokkal teletűzdelt szövegekkel gyalázzák a kormányt. Olyan érzésem van, hogy ezek - és a hasonló szellemű - műsorok szerkesztői nem olvasták el az idézett sorokat, sem a médiatörvény hivatkozott szakaszait. Még kevésbé dolgoznak azok szerint. A manapság annyit hangoztatott jogegyenlőség és tárgyilagos újságírás pedig megkívánná ezt.

Hoós Kázmér, Budapest

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.