Publi

Stumpf András

Orbán ellentmond önmagának?

/ 2010.07.28., szerda 08:05 /
Orbán ellentmond önmagának?

Ha Gyurcsány népszavaztatna, csak hajrá! Gyűjtsön aláírásokat!

Nézem a tévét múlt pénteken, figyelem, ki győz az amúgy mindig izgalmas Kálmán Olga-Orbán Viktor meccs legújabb fordulóján, amikor a régi-új miniszterelnök a következőket találja mondani: "A parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon.

Ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én ezt nem szeretném. Azért választják meg a parlamenti képviselőket, hogy a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek, szerinte ezért csak kivételes esetekben kell népszavazást tartani."

Paff. Állam a padlón. Szinte fáj (az állam én vagyok). Nem csak az, hogy Kálmán Olga nem kérdez vissza: mégis miért indulnánk meg az elnöki rendszer felé egy népszavazással? Azóta sem értem, pedig eltelt négy nap a műsor óta. Hanem tényleg óriásinak tűnik a kontraszt a között az Orbán között, aki két éve még az alkotmányos szabadságharc csodás eszközeként éltette a népszavazás intézményét, most meg azt mondja: azért választják a parlamenti képviselőket, hogy döntsenek.

Amikor ellenzékben vagyunk, fontos a nép szava, amikor kormányon, akkor mi magunk vagyunk a nép? Jaj.

Amint az államat összeszedtem, némi gondolkodás után viszont az esett le, hogy az elvek puhasága és az ellentmondás látványosnak tetszik ugyan, valójában azonban látszólagos, s nagyjából annak köszönhető, hogy a Fidesz rögtön a választások után előjött a kenetteljességen túl totálisan definiálatlan nemzeti együttműködés rendszerével, meg látványkonzultációkkal, s azt sugallta, itt most majd mindenről közösen. De erről később.

A téma ugyanis úgy került napirendre, hogy a jó öreg blogger-exminiszterelnök leírta: senki sem hatalmazta föl a Fideszt alkotmányozásra, úgyhogy népszavaztatni kellene a témában.

Ez persze irgalmatlan ökörség. Az új Alkotmányt ugyanis nem a Fidesz szavazza meg valami pártkongresszuson, hanem a parlament. Ja, hogy ott kétharmados többsége van a pártnak? Igen, az van. Ezt a fajta többséget meg más néven alkotmányozó többségnek is mondják, nem véletlenül.

A nagy vizek miniszterelnökének (Balatonőszöd-Sukoró) pártja pedig végig a kétharmaddal igyekezett riogatni tavasszal, a választópolgár meg ennek ellenére, vagy épp ezért szavazott a Fideszre - a felhatalmazás tehát kétség kívül megvan. Nem csak jogi, de morális értelemben is: Orbán már tavaly novemberben közölte véleményét a jelenlegi alkotmányról. Azt mondta akkor, hogy "egy technokrata szabályhalmaznak" tartja, amiben szerinte semmi tisztelnivaló nincs. A választók ennek tudatában adtak neki az alkotmányt is újraírni képes parlamenti többséget.

Az is kiderülhet persze, hogy nincs igazam. Hogy a nép mégsem adott felhatalmazást. Ez esetben Gyurcsánynak nincs is más dolga, mint elkezdeni gyűjteni az aláírásokat. Ha megvan a kétszázezer, ki is lehet írni a referendumot a kérdésről: „Egyetért-e azzal, hogy a 2014-ig ülésező parlament új alkotmányt adjon az országnak?" Ha aztán be tud izzítani néhány millió embert, hogy elmenjenek és nemmel szavazzanak, lesz neki egy naugyéja, nekünk meg marad a jelenlegi Alkotmány (amivel szerintem egyébként semmi gond nincs - de ez mellékszál).

Valahogy mégis úgy érzem, nem lesz itt népszavazás. A bukott figura is tudja szerintem, hogy nem lenne sikere vele. Orbán szavai ugyanis stimmelnek. Kivételes esetekben kell (és lehet) népszavazást tartani - mondta.

Az pedig remélhetőleg kivételes, de mindenképpen vérlázító eset volt, hogy 2006-ban egy miniszterelnök-jelölt azt vágta a másik szemébe négymillió néző előtt: aljas rágalom, hogy vizitdíjat és tandíjat akarna bevezetni. Aztán nyert. Aztán meg jól bevezette (volna).

Éppen az ellenkezőjét tette tehát annak, amire felhatalmazást kapott. Demokráciában ez alighanem kivételes helyzet. Ezt érezték a választók is, ezért voltak hajlandók a vasárnapjukat ikszelgetéssel tölteni. Orbán viszont nem állította, hogy nem akar alkotmányt íratni, sőt, mindenki tudhatta, akit érdekelt a dolog, hogy de, bizony akar. Épp ezért nem is lenne sikeres egy efféle ellen-népszavazás. Nincs benne dzsúsz.

Még. Mert ha nagy mozgalmat szerveznek köré, általános kormányellenes akcióvá is dagadhat az ilyesmi, amely független a konkrét kérdéstől. Épp ezért nagyon kellene vigyáznia a Fidesznek, hogy más területeken is hű maradjon az ígéreteihez. Korrupciófelszámolás-ügyben, például. Amikor mondjuk az állam tulajdonában álló Magyar Fejlesztési Bank leszerződik a jelenlegi belügyminiszter által néhány hónapja még birtokolt Civil Biztonsági Szolgálattal (ahogy történt az a minap), az állami bank a cég érdekeire hivatkozva ne titkolózzon azzal kapcsolatban, hogy a biztonsági cég mennyiért, mit vállalt.

Ez az infó minden magyar állampolgárt megillet. Már csak a vonatkozó törvény értelmében is, nemhogy még a nemzeti együttműködés pitymallatánál. Az MFB sajtóosztálya tehát szépen működjön együtt a nemzettel és lője át e-mailen a szerződést minden érdeklődő újságírónak. Még ma. Ezért tartjuk ugyanis. Már persze ha tényleg vége az oligarchikus kormányzás rendszerének.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.