Publi

Baritz Sarolta Laura

Örüljünk a béremelésnek? Igen, de óvatosan

/ 2016.12.06., kedd 08:15 /
Örüljünk a béremelésnek? Igen, de óvatosan

A dualitást, vagyis a magyar és a külföldi érdekeltségű cégek közti teljesítménybeli, foglalkoztatottsági és státuszbeli különbséget kifejezetten növeli a vállalati nyereségadó ilyen jellegű csökkentése. Baritz Sarolta Laura írása.

Első látásra felhőtlenül örülhetünk a béremelés hírének, hiszen a munkaerőhiány, a magyar munkavállalók elvándorlása, a mélyszegénységben élők magas száma, rossz versenyképességi mutatóink egy része mind visszavezethető a magyar bérek rendkívül alacsony szintjére – az EU-ban csak Bulgáriában, Romániában és Litvániában rosszabb a helyzet a minimálbéreket tekintve, mint nálunk. A magyar minimálbér kevesebb mint a fele a németnek, a hollandnak, a franciának, s az itthoni átlagbérhez viszonyított szintje is rendkívül alacsony.

A nyomott bérszint visszavezethető többek között az alacsony termelékenységre, az egy főre jutó hozzáadott érték csekély szintjére a hazai kkv-k esetében. Ennek orvoslása a minimálbér emelésén túlmutató, komplex gazdaságpolitikai feladat.

A bérre rakódó terhek köztudottan rendkívül magasak a magyar gazdaságban. A tervezett hatéves kifutású járulékcsökkentés után is még mindig 43 százalék lesz a munkabér után fizetendő adók, járulékok szintje, amely a legmagasabb adat a térségben. Indokolt tehát a kormány járulékcsökkentéssel kompenzált bérszínvonal-növelési akciója, amelyet, javítandó az ország versenyképességét is, a társasági adó jelentős csökkentésével tetéz. Ám ha az intézkedések részletes elemzésébe kezdünk, észrevehetünk némi felhőt a sikerről beszámoló tudósítások által szikrázóan tisztának bemutatott égen.

A munkaadók elsősorban a járulékcsökkentés alacsony mértékét teszik szóvá, féltve a hazai (főleg vidéki) kkv-szektor és a mikrovállalkozások teherbíró képességét, hiszen a megnövekedett minimálbérekre rakódó – még mindig magas – járulékok akár e cégek költségeinek több mint a felét is kitehetik. A Vállalkozók Országos Szövetségének előrejelzése szerint tömegesen mehetnek így tönkre hazai kisvállalatok. A magyar kkv-szektort féltik azok a közgazdászok is, akik a társasági adó csökkentésének elenyésző hatására hívják fel a figyelmet. Alig másfél ezer cég van, amelyik 500 milliónál nagyobb profitot tud kitermelni, s náluk lesz tényleg érdemi, 10 százalékos az adócsökkenés; a többieknek pedig egy százalékkal szűkül a nyereségadójuk – már ha tudnak majd nyereségre szert tenni.

Bár a kormány rendszeresen hangoztatja a munkavállalók 75 százalékát foglalkoztató kkv-k erősítésének szükségességét, a jelen intézkedés ellentmondani látszik ennek a retorikának.

A dualitást, vagyis a magyar és a külföldi érdekeltségű cégek közti teljesítménybeli, foglalkoztatottsági és státuszbeli különbséget kifejezetten növeli a vállalati nyereségadó ilyen jellegű csökkentése, „adóparadicsomot”, offshore területet kreálva a külföldi érdekeltségű nagyvállalatok számára. Ez, meghagyva a kkv-k magas terheit, a dualitást erősíti.

A munkaadók egyes képviselői szerint egy kisebb mértékű tao-csökkentés árán bevezetett magasabb munkaadói járulékcsökkentés nagyobb teljesítményt és így nagyobb valós versenyképességet eredményezne.

Egyes elemzők a költségvetést is féltik az intézkedések terheitől. A már elfogadott 2017-es költségvetési számokat újra kell írni – bár az MNB és a kormány jelentései alapján a büdzsé elbírja az intézkedésekből adódó többletterheket.

Összességében a minimálbér, a garantált bérminimum és hosszú távon a reálbérek emelkedése elengedhetetlen lépés a magyar gazdaság felzárkóztatásában. A siker és a gazdaságbővítő hatás azonban a részletekben rejlik, s abban, hogy a bérprogram mennyire párosul más stratégiai gazdaságpolitikai lépésekkel, valamint integrált, emberközpontú gazdasági szemlélettel.

Az írás a Heti Válasz december 1-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.