Publi

Baritz Sarolta Laura

Örüljünk a béremelésnek? Igen, de óvatosan

/ 2016.12.06., kedd 08:15 /
Örüljünk a béremelésnek? Igen, de óvatosan

A dualitást, vagyis a magyar és a külföldi érdekeltségű cégek közti teljesítménybeli, foglalkoztatottsági és státuszbeli különbséget kifejezetten növeli a vállalati nyereségadó ilyen jellegű csökkentése. Baritz Sarolta Laura írása.

Első látásra felhőtlenül örülhetünk a béremelés hírének, hiszen a munkaerőhiány, a magyar munkavállalók elvándorlása, a mélyszegénységben élők magas száma, rossz versenyképességi mutatóink egy része mind visszavezethető a magyar bérek rendkívül alacsony szintjére – az EU-ban csak Bulgáriában, Romániában és Litvániában rosszabb a helyzet a minimálbéreket tekintve, mint nálunk. A magyar minimálbér kevesebb mint a fele a németnek, a hollandnak, a franciának, s az itthoni átlagbérhez viszonyított szintje is rendkívül alacsony.

A nyomott bérszint visszavezethető többek között az alacsony termelékenységre, az egy főre jutó hozzáadott érték csekély szintjére a hazai kkv-k esetében. Ennek orvoslása a minimálbér emelésén túlmutató, komplex gazdaságpolitikai feladat.

A bérre rakódó terhek köztudottan rendkívül magasak a magyar gazdaságban. A tervezett hatéves kifutású járulékcsökkentés után is még mindig 43 százalék lesz a munkabér után fizetendő adók, járulékok szintje, amely a legmagasabb adat a térségben. Indokolt tehát a kormány járulékcsökkentéssel kompenzált bérszínvonal-növelési akciója, amelyet, javítandó az ország versenyképességét is, a társasági adó jelentős csökkentésével tetéz. Ám ha az intézkedések részletes elemzésébe kezdünk, észrevehetünk némi felhőt a sikerről beszámoló tudósítások által szikrázóan tisztának bemutatott égen.

A munkaadók elsősorban a járulékcsökkentés alacsony mértékét teszik szóvá, féltve a hazai (főleg vidéki) kkv-szektor és a mikrovállalkozások teherbíró képességét, hiszen a megnövekedett minimálbérekre rakódó – még mindig magas – járulékok akár e cégek költségeinek több mint a felét is kitehetik. A Vállalkozók Országos Szövetségének előrejelzése szerint tömegesen mehetnek így tönkre hazai kisvállalatok. A magyar kkv-szektort féltik azok a közgazdászok is, akik a társasági adó csökkentésének elenyésző hatására hívják fel a figyelmet. Alig másfél ezer cég van, amelyik 500 milliónál nagyobb profitot tud kitermelni, s náluk lesz tényleg érdemi, 10 százalékos az adócsökkenés; a többieknek pedig egy százalékkal szűkül a nyereségadójuk – már ha tudnak majd nyereségre szert tenni.

Bár a kormány rendszeresen hangoztatja a munkavállalók 75 százalékát foglalkoztató kkv-k erősítésének szükségességét, a jelen intézkedés ellentmondani látszik ennek a retorikának.

A dualitást, vagyis a magyar és a külföldi érdekeltségű cégek közti teljesítménybeli, foglalkoztatottsági és státuszbeli különbséget kifejezetten növeli a vállalati nyereségadó ilyen jellegű csökkentése, „adóparadicsomot”, offshore területet kreálva a külföldi érdekeltségű nagyvállalatok számára. Ez, meghagyva a kkv-k magas terheit, a dualitást erősíti.

A munkaadók egyes képviselői szerint egy kisebb mértékű tao-csökkentés árán bevezetett magasabb munkaadói járulékcsökkentés nagyobb teljesítményt és így nagyobb valós versenyképességet eredményezne.

Egyes elemzők a költségvetést is féltik az intézkedések terheitől. A már elfogadott 2017-es költségvetési számokat újra kell írni – bár az MNB és a kormány jelentései alapján a büdzsé elbírja az intézkedésekből adódó többletterheket.

Összességében a minimálbér, a garantált bérminimum és hosszú távon a reálbérek emelkedése elengedhetetlen lépés a magyar gazdaság felzárkóztatásában. A siker és a gazdaságbővítő hatás azonban a részletekben rejlik, s abban, hogy a bérprogram mennyire párosul más stratégiai gazdaságpolitikai lépésekkel, valamint integrált, emberközpontú gazdasági szemlélettel.

Az írás a Heti Válasz december 1-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most már Lázár–Tiborcz-ügy

Minél több részlet derül ki, annál érthetőbb, miért próbálta eldugni a kormány az Elios csalásgyanús közvilágítás-korszerűsítési beruházásairól szóló OLAF-jelentést.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.