valasz.hu/publi/jeszenszky-meghalt-a-nato-eljen-a-nato-124722

http://valasz.hu/publi/jeszenszky-meghalt-a-nato-eljen-a-nato-124722

Publi

Baritz Sarolta Laura

Örüljünk a béremelésnek? Igen, de óvatosan

/ 2016.12.06., kedd 08:15 /
Örüljünk a béremelésnek? Igen, de óvatosan

A dualitást, vagyis a magyar és a külföldi érdekeltségű cégek közti teljesítménybeli, foglalkoztatottsági és státuszbeli különbséget kifejezetten növeli a vállalati nyereségadó ilyen jellegű csökkentése. Baritz Sarolta Laura írása.

Első látásra felhőtlenül örülhetünk a béremelés hírének, hiszen a munkaerőhiány, a magyar munkavállalók elvándorlása, a mélyszegénységben élők magas száma, rossz versenyképességi mutatóink egy része mind visszavezethető a magyar bérek rendkívül alacsony szintjére – az EU-ban csak Bulgáriában, Romániában és Litvániában rosszabb a helyzet a minimálbéreket tekintve, mint nálunk. A magyar minimálbér kevesebb mint a fele a németnek, a hollandnak, a franciának, s az itthoni átlagbérhez viszonyított szintje is rendkívül alacsony.

A nyomott bérszint visszavezethető többek között az alacsony termelékenységre, az egy főre jutó hozzáadott érték csekély szintjére a hazai kkv-k esetében. Ennek orvoslása a minimálbér emelésén túlmutató, komplex gazdaságpolitikai feladat.

A bérre rakódó terhek köztudottan rendkívül magasak a magyar gazdaságban. A tervezett hatéves kifutású járulékcsökkentés után is még mindig 43 százalék lesz a munkabér után fizetendő adók, járulékok szintje, amely a legmagasabb adat a térségben. Indokolt tehát a kormány járulékcsökkentéssel kompenzált bérszínvonal-növelési akciója, amelyet, javítandó az ország versenyképességét is, a társasági adó jelentős csökkentésével tetéz. Ám ha az intézkedések részletes elemzésébe kezdünk, észrevehetünk némi felhőt a sikerről beszámoló tudósítások által szikrázóan tisztának bemutatott égen.

A munkaadók elsősorban a járulékcsökkentés alacsony mértékét teszik szóvá, féltve a hazai (főleg vidéki) kkv-szektor és a mikrovállalkozások teherbíró képességét, hiszen a megnövekedett minimálbérekre rakódó – még mindig magas – járulékok akár e cégek költségeinek több mint a felét is kitehetik. A Vállalkozók Országos Szövetségének előrejelzése szerint tömegesen mehetnek így tönkre hazai kisvállalatok. A magyar kkv-szektort féltik azok a közgazdászok is, akik a társasági adó csökkentésének elenyésző hatására hívják fel a figyelmet. Alig másfél ezer cég van, amelyik 500 milliónál nagyobb profitot tud kitermelni, s náluk lesz tényleg érdemi, 10 százalékos az adócsökkenés; a többieknek pedig egy százalékkal szűkül a nyereségadójuk – már ha tudnak majd nyereségre szert tenni.

Bár a kormány rendszeresen hangoztatja a munkavállalók 75 százalékát foglalkoztató kkv-k erősítésének szükségességét, a jelen intézkedés ellentmondani látszik ennek a retorikának.

A dualitást, vagyis a magyar és a külföldi érdekeltségű cégek közti teljesítménybeli, foglalkoztatottsági és státuszbeli különbséget kifejezetten növeli a vállalati nyereségadó ilyen jellegű csökkentése, „adóparadicsomot”, offshore területet kreálva a külföldi érdekeltségű nagyvállalatok számára. Ez, meghagyva a kkv-k magas terheit, a dualitást erősíti.

A munkaadók egyes képviselői szerint egy kisebb mértékű tao-csökkentés árán bevezetett magasabb munkaadói járulékcsökkentés nagyobb teljesítményt és így nagyobb valós versenyképességet eredményezne.

Egyes elemzők a költségvetést is féltik az intézkedések terheitől. A már elfogadott 2017-es költségvetési számokat újra kell írni – bár az MNB és a kormány jelentései alapján a büdzsé elbírja az intézkedésekből adódó többletterheket.

Összességében a minimálbér, a garantált bérminimum és hosszú távon a reálbérek emelkedése elengedhetetlen lépés a magyar gazdaság felzárkóztatásában. A siker és a gazdaságbővítő hatás azonban a részletekben rejlik, s abban, hogy a bérprogram mennyire párosul más stratégiai gazdaságpolitikai lépésekkel, valamint integrált, emberközpontú gazdasági szemlélettel.

Az írás a Heti Válasz december 1-i lapszámában is megjelent

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Pécs a tönk szélén – hogyan „csúszott be” a város Nyíregyháza alá?

Két évvel azután, hogy a kormány átvállalta az egykori kulturális főváros intézményeinek működtetését, Pécs ismét csődveszélybe került. Tízezrével veszíti el lakóit, gazdasága pedig gyengébb, mint Nyíregyházáé, mégis az ország egyik legerősebb városaként költekezik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Nyír a vasút, vág a MÁV!

A „székely intercity” azonnali megcsonkításától visszalépett a MÁV, decemberben azonban így is sor kerülhet a háló- és étkezőkocsik kivonására. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.