Publi

Borbás Barna

Öt állítás 1848-ról, forradalomról és szabadságharcról

/ 2017.03.15., szerda 08:31 /

1. Pest szép, Pestet szeretjük – de a történelmi tettek Pozsonyban születtek! Tudom, szélmalomharc ez, de mondjuk el ismét, mondjuk el minden március 15-én: ebben a mi tavaszi forradalmunkban az a történelmi, az a „Das ist ein Unicum!”, hogy követeléseit és vívmányait (évenkénti országgyűlés, felelős kormány, sajtószabadság stb.) törvényebe iktatták, és ezeket a törvényeket „der Gütige”, a sajátos szellemi képességekkel megáldott Habsburg V. Ferdinánd király április 11-én szentesítette is! Így megszületett a törvényes forradalom, mely kifejezés normális esetben akkora oximoron, mint két ház, de ez itt Magyarország, itt még a forradalom is lehet törvényes. A pozsonyi államférfiak – és a már '47 óta folyamatosan ülésező, programalkotó országgyűlés – nélkül azonban nem sikerült volna.

2. Példa arra, hogy a legendák szívósak: ez a Pilvax nem az a Pilvax! „Budapest nevezetessége a belvárosban található Pilvax” – hirdeti magáról a kávéház. (Pontosabban ma már: „bisztró”.) Pedig ez a nevezetesség nem az a nevezetesség: az eredeti Libasinszky-házat 1911-ben elbontották, a mai Pilvax hetven évvel Petőfi halála után épült. Ajánlott médiatartalom a „Petőfiék lószaros csizmában ugráltak az asztalon” című kisfilm.

3. Kárpát-medencei nemzetek: lenne kikkel közösen emlékezni! „A magyar ember három dolog miatt haragszik: ha a pipáját bántják, ha pénzt kérnek tőle és ha tótnak mondják” – írja Fehér Béla a Kossuthkifli című, nyelvi leleményekben gazdag regényében. Igen ám, de 1848-49-ben, a magyar kormány honvédseregében a szlovákok aránya nagyobb volt, mint az országos lakosságban. Az 1849. februári branyiszkói győzelem után a fiúk nem azt énekelték, hogy „Kossuth Lajos azt üzente / elfogyott a regimentje”, hanem azt, hogy „Lajos Kossuth odkazuje / regimentov mu chybuje”, egyszerűen azért, mert nem tudtak magyarul. Szép történet. Tény, hogy a nacionalista szlovákoknak nehéz ezt elfogadni.

4. Petőfi findzsapárti volt, nem meszelypárti. Vagyis: a kávét szerette, nem az alkoholt. A legtöbb félreértés mámoros borverseiből adódik, mivel sokan képtelenek felfogni, hogy a zseni józanul is tud mámoros borverset írni, nem kell ahhoz kiüríteni az egész hordót, hogy megkóstoljuk az évjáratot. Részletek Vinkó Józsefnél.

5. „Nincs hiába!” – szól a 80 éves Buda Ferenc költő március idusáról szóló versében. Ember ilyen tömören jót még nem szólt a sáros-véres magyar történelemről: nem volt hiába, hiszen a szabadságfogalmunk fabatkát sem ér az elfojtott forradalmaink nélkül. Kiegyezés sincs szabadságharc nélkül. 1848-49-ben, abban a másfél évben annyi minden történt velünk, hogy szerencsésebb nemzetek abból évszázadokig élnek (copyright Ablonczy Balázs, 2009.). Nem volt hiába. Ezt sose feledjük!

 

Címlapkép: Hypeandhyper 

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.