valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

http://valasz.hu/publi/kina-okozhatja-a-focivebe-tortenelem-kovetkezo-meglepeteset-129009

Publi

Papnő lábbilincsben (visszhang)

/ 2010.11.10., szerda 16:49 /

Heti Válasz, 2010. október 28. (21-23. oldal) - Elég régóta élek Magyarországon ahhoz, hogy fel tudjam idézni, ahogy a 80-as évek derekán a Népszabadságban név nélküli cikkek olyanokat támadtak, akik másként gondolkoznak.

A szarkazmusnak és a rosszul értesültségnek egyfajta egyvelege keveredett némi valódi statisztikával, a nemzeti érdekek védelmében. Élő Anita cikke ugyanennek az újságírói iskolának a terméke.

Geréb Ágnes legkevésbé papnő. A papnők ugyanazt a szertartást végzik újra és újra a hívőknek. Ennek megvan a jelentősége egy templomban, de nem egy kórházban vagy otthon. Amitől egy otthon szülés annyira különlegessé válhat, az az, hogy minden szülő nő és születés egyedi és megismételhetetlen. Geréb Ágnes semmi más, mint egy keményen dolgozó, jól képzett szakember, és egy olyan hagyomány követője, amelyik valaha nagyon erős volt ebben az országban. Máshol még a nevét sem ismernék, hiszen csak csendben tenné a dolgát. A XXI. század Magyarországában viszont eretnekként kezeli egy középkori inkvizíció.

Mi, akik a tervezett otthon szülés támogatói vagyunk, nem tartozunk semmiféle szektába. Csupán egy jól működő szülésznői szolgáltatást szeretnénk, olyan szülésznőkkel, akik arra emlékeztetnek, hogy a nők tudják, hogyan kell szülni - akár kórházban, akár otthon. És akik ebben segítenek. Jobb kórházi szülészeti gyakorlatot szeretnénk, amelyik lehetőséget ad az otthon szülésre is.

Élő Anita cikke bővelkedik téves és rosszul értelmezett információkban.

Nem esik említés arról a 6494 babáról, akik 2000 és 2009 között kórházi szülés közben haltak meg, sem arról, hogy 2008-ban 121 baba halt meg szülés közben, azaz minden harmadik napon egy. Miért szentel a magyar média ekkora figyelmet a rendkívül ritkán bekövetkező, otthon szüléssel kapcsolatos tragédiáknak? Ez alatt a kilenc év alatt 478 jelentés született a médiákban a kórházi magzati elhalálozásokról. ugyanebben az időszakban 158 617 jelentés szólt az otthon szüléseknél felmerült problémákról.

Ilyen közhangulatban van-e arra Geréb Ágnesnek lehetősége, hogy igazságos megítélésben részesüljön a magyar bíróság előtt?

Elengedhetetlenül fontos tudni, hogy a szakma vezető testülete, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium következetesen ellenzi az otthon szülést. Geréb doktornőn és a néhány vele dolgozó bábán kívül nincs szaktekintély, akinek tapasztalata lenne az otthon szülésről. Ilyen helyzetben kihez is fordulhatna egy magyar bíró, mint ugyanahhoz a testülethez, amely húsz éve fáradhatatlanul támadja az otthon szülést?

A 2007-es üggyel kapcsolatban Élő Anita idézi a szakértőket, miszerint Geréb Ágnes "semmi olyat nem tett, amit kellett volna". 2010-ben a bíróságon Geréb Ágnes elmagyarázta azokat a módszereket, amelyeket végigpróbált, amikor a baba válla elakadt. A 35 éves tapasztalattal bíró doktornő azt is elmondta, hogy praxisa alatt több vállelakadást sikeresen megoldott. Ez olyan komplikáció, amely váratlanul lép fel, és az egész világon fél tőle a szakma. Hány baba hal meg így évente a magyar kórházakban? A szám titkos, mint sok más egészségügyi mutató. Óvatos becslés szerint évente 4-5.

A legfontosabb kérdés most: mikor engedik ki Geréb Ágnest, és mikor praktizálhat szabadon? Mikor fogják Magyarországon az otthon szülést szabályozni a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően? És mikor fogják az újságírók venni a fáradságot, hogy előítéleteik helyett megfelelő kutatást végezzenek?

Nick Thorpe, a BBC kelet-közép-európai tudósítója

*

Élő Anita cikkének alapdogmájával szemben a tudomány mai állása szerint a tervezett, szaksegítséggel kísért otthon szülés ugyanolyan biztonságos, mint a kórházi szülés, amennyiben a várandósság alacsony kockázatú. A szerző tévedése onnan származhat, hogy csak szülészorvosok véleményét hallgatta meg. Pedig ennek megítélése elsősorban nem az ő dolguk, hanem olyan szakembereké, akik képesek a tudományos eredményeket elfogulatlanul elemezni, vagyis epidemiológusoké, népegészségügyi szakembereké.

A szülészorvos jelenléte a normál szülésnél fölösleges, ezért káros. Nemcsak azért, mert igazolhatatlan költséget jelent az állam és a páciens számára, hanem azért is, mert fölösleges és veszélyes beavatkozások tömegét generálja. Magyarországon a császármetszések fele fölösleges, csakúgy, mint a gátmetszések 90 százaléka vagy a szülésindítások jelentős része. Ezek a beavatkozások megszüntetik annak lehetőségét is, hogy a családok a szülést, s első szülésnél a családdá válást háborítatlanul átéljék. S ki akar több gyereket vállalni, ha szülése életre szóló traumát jelentett?

Élő Anita ítélete téves. Például amikor összehasonlítja a 40 kórházi szülés közben elvesztett magzatot az otthon szülés során meghalt, illetve sérülést szenvedett három babával - akik közül kettő több hónappal a szülés után halt meg. Mivel Geréb Ágnes tevékenysége az állam jogalkotói kötelezettségének késlekedése miatt nem volt soha hivatalos, azzal kapcsolatos hivatalos adatok sem állnak rendelkezésre. Az Élő Anita által megítélt esetek alapján Geréb Ágnes minőségi mutatói nagyjából megegyeznek a fejlett országokra vonatkozó mutatókkal.

Az életben előfordulnak váratlan események, amelyeket nem mindig lehet kezelni. Ilyen a hirtelen csecsemőhalál vagy a vállelakadás - utóbbi komplikáció túlélési esélye otthon és kórházban lényegében megegyezik, és megoldására végső esetben brutálisnak tűnő műfogásokat kell alkalmazni.

Élő Anitának egy dologban mégis igaza lehet. Elképzelhető, hogy ha másik vezetője lett volna az otthon szülés ügyének Magyarországon, akkor sok minden másképpen lenne. De úgy látszik, meg vagyunk áldva az ilyen honfitársakkal. Volt nekünk egy másik is úgy másfél évszázada, aki szintén nem hallgatott az "okos" szóra, pedig ha megteszi, lehet, hogy nagy karriert fut be, és nem elmeosztályon végzi. Az már más kérdés, hogy a klórmeszes kézmosást hajlékonyabb személyiséggel egyáltalán felfedezte volna-e Semmelweis Ignác, az anyák megmentője.

Dr. Lobmayer Péter orvos, epidemiológus (Anglia)

*

Élő Anita átfogóan és objektíven értékelte az otthon szülés helyzetét. Nyilvánvalóan az a szándék, amely legális kereteket kíván adni ennek a folyamatnak, az elmúlt évek mulasztását pótolja. Ezt üdvözlendőnek tartom abban az esetben, ha egyértelműen tisztázza majd azt, miért felelős az orvos, a bába, és nem utolsósorban a döntést meghozó kismama és a leendő édesapa. Ha a szülés különösebb nehézségek nélkül zajlik le, az öröm ünnep mindenkinek. Ám a saját gyakorlatunk azt mutatja, ha komplikáció lép fel, megindul a bűnbakkeresés. Sajnos a jelenlegi ügyvédi és bírósági gyakorlat azokban az esetekben is a kórház, illetve az orvos felelősségét állapítja meg, ahol bizony ez felettébb megkérdőjelezhető, s ez túlzott defenzívát eredményez az orvosi gyakorlatban.

Tévedés Élő Anita azon megállapítása, miszerint azért kívánnak a fővárosi, főként a budai oldalon élő nők az Alternatal Alapítványnál szülni, mert a Margit kórház szülészetét bezárták, míg a Kútvölgyi kórház magánklinikaként folytatja tevékenységét, és ez azt jelzi, hogy gond van a kórházi ellátással.

Tény, hogy a Margit kórház szülészetét bezárták, de többirányú próbálkozásaink után, 2008 elején ismét megnyitottuk a Szent János kórház szülészeti osztályának részlegeként. A két kórház közös szülészetén évente 3500 körüli szülés történik, öt, illetve négy egyágyas, saját fürdőszobával rendelkező szülőszobában. Zsúfoltságról szó nincs. A Jánosban létrehozott, új tizenkét ágyas neonatológiai intenzív osztály is a szülő nők és a kisbabák biztonságát szolgálja (ez a volt Schöpf-Merei Perinatális Intenzív Centrum).
A Kútvölgyi kórház privátklinikai hasznosításáról azoknak kellene nyilatkozniuk, akik 2006-ban megakadályozták a két egymás melletti kórház egyesítését mondvacsinált okokkal, de mostanra már látszik, miért.

Dr. Nyulasi Tibor szülész-nőgyógyász

*

Érintettként - három egészséges gyermekem született Geréb Ági segédletével, kórházon kívül, erőszakos beavatkozástól mentesen, háborítatlanul - felháborít már a cím is: szó sincs semmiféle papnőről, ez csak a média hatásvadászata.

A háborítatlan szülésről szól minden, ezt kell(ene) hangsúlyozni és előtérbe helyezni. (Ez a cikkben azért benne volt.) De sajnos kevés szó esik a 15 éve létező Alternatal Alapítványról, céljairól. Ugyancsak hiányzik a cikkből a nemzetközi összehasonlítás, melyből kiderülne elmaradottságunk.

Várkonyi Csaba

*

Sajnálom, hogy nem kérték ki az otthon szülés mellett kiálló orvosok, értelmiségiek véleményét. Tényközlőnek álcázott, buta véleménycikket közöltek. Néhány példa: 1. A középpontban az a kérdés áll: van-e az anyának joga arra, hogy a magzat életét veszélyeztesse? Geréb Ágnesék és a TASZ szerint igen, az orvosok szerint nem. - Ez nettó rágalmazás. Önök komolyan azt gondolják, hogy azért küzdünk, hogy veszélyeztessük a babánk életét, és nem azért, hogy nagyobb biztonságban legyen? Nem értenek semmit a vitából, ha ezt a kérdést képesek voltak így feltenni. 2. Geréb Ágnes az elmúlt öt évben rosszabb statisztikát mutat, mint a kórházi átlag. - Ezzel az erővel miért nem azt írják, hogy egy adott napon, pl. amikor meghalt a vállelakadásos kisbaba, akkor Geréb Ágnes statisztikája 100% halál? A valóság az, hogy éppen nagy szerencséje az otthon szülésnek, hogy egy Geréb Ágnes-kaliberű ember és szaktekintély vezeti, aki 17 éve kísér otthon szüléseket, és akinek a statisztikáit bármelyik kórházi orvos megirigyelné! 3. Az pedig, hogy a vád (magyar orvosokból álló) szakértőinek állítását tényként közlik, miközben a védelem által idézett, a WHO nők és gyerek egészségével foglalkozó szervezete volt igazgatójának véleményét nem is ismertetik, a legalapvetőbb sajtóetikai kérdéseket veti fel. És egyúttal szégyen a HV-re nézve, sikerült a Blikk szintjén elkapni a problémát. Láthatóan Élő Anita nem nyitott a háborítatlan születés koncepciójára, nem sikerült neki meghallania a valódi kérdéseket, viszont nagy magabiztossággal ítél meg másokat.

Feczkó Tivadar

*

Reméltem, hogy a cikkem nagy hullámokat kavar, hiszen azt állítottam, hogy a legtöbb otthon szülő nő nem önként választja ezt a módot, hanem a hálapénzes rendszer miatt reked kívül a szülőszobákon. Ám erre egyetlen reakció sem érkezett. Heves támadásokat kaptam viszont a háborítatlan szülés híveitől, akik kifogásolták, hogy a "bábaháborúban" nem álltam egyértelműen melléjük, és ebben igazuk van. Komplikációmentes, háborítatlan szülést, ám bonyodalmak esetén biztonságos hátteret, erről szólt a cikkem. Az általam nagyra becsült Nick Thorpe igaztalanul vádol ezért inkvizíciós hevülettel. Az írásomban ugyanis benne vannak az általa hiányolt adatok: "Magyarországon évente 550-600, többnyire kis súlyú koraszülött hal meg egyéves kora előtt. [...] negyven időben és normál súllyal született magzatot is elveszítenek, vagyis minden 2400. babára jut egy tragédia. Geréb Ágnes viszont 2000 és 2007 között három gyermeket veszített el, pedig a legnagyvonalúbb becslések szerint sem kísér többet évente 200 szülésnél, tehát minden ötszázadiknál történik valamilyen végzetes szövődmény."

Élő Anita

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.