Publi

V. Nagy Viktória

Pont a határon

/ 2001.07.20., péntek 07:38 /

Újságok? Ugyan! Internet? Minek! A felvételizők idén akár nyaralás közben, a Balaton partján is megtudhatják: szeptembertől elkezdhetnek-e tanulni az általuk megjelölt egyetemek vagy főiskolák valamelyikén. Kérésükre mobiltelefonjukra SMS-ben, rövid szöveges üzenetben is értesítést kapnak arról, hogy a kiválasztott felsőoktatási intézmények adott szakjain hány pontban állapították meg a határt. A jelentkezők tetszőleges számú szak ponthatáráról kérhetnek értesítést, amely várhatóan július 20-án érkezik meg a mobiltelefonokra.

Ennek a felettébb praktikus szolgáltatásnak a legnagyobb előnye a gyorsaság. A XXI. században - és még inkább az egyre erőteljesebben tomboló nyárban - ugyan kinek van kedve, ideje és türelme kivárni azt (ami a lapok hasábjain napokba telik), hogy az összes kar, szak és képzési forma aktuális-punktuális adatai megjelenjenek. Akkor, amikor ilyen egyszerűen - nem kell hozzá más, csak egy "maroknyi" telefon - célba érhetnek a várva várt (?) hírek. Ami biztos: az ez évi száznegyvenkilencezer jelentkezőből ötvenötezren (ennyi diáknak jut hely az államilag finanszírozott képzésben) kapnak "igen"-t. Ők azok közé tartoznak, akiknek sikerült megérteniük a felvételi (nem túl egyszerű) mechanizmusát - már ami a megjelölhető szakok és helyek számát illeti -, majd megtakarítottak egy kisebb vagyont (az eljárás díja jelentkezésenként 2500 forint), végül pedig felállítottak egy bizonyos - tegyük fel, fontossági - sorrendet. Bár elgondolkodtató megoldások is születtek: például amikor valaki nyolc-tíz helyet és szakot jelölt meg. Szegény felvételiztető meg döntse el, hogy vajon miért is tehetett így a jelölt. Ennyire nem tudja, hogy mit akar? Netán ennyi minden érdekli? Esetleg mindegy neki, hogy jogászként, közgazdászként, irodalomtanárként, fizikusként, erdészként vagy mérnökként jegyzik majd évek múlva?

Szegény felvételiző meg izzadhatott naphosszat, készülhetett hétszámra (párhuzamosan) matematikából, kémiából, történelemből meg amiből kellett, ami szükséges és elégséges a lehetséges "igen"-hez. A baj akkor következett be, ha egyesek nem tudták eldönteni, hogy mit is szeretnének igazán. Ekkor érvényesült az "ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit" elve. Így esett el Petőfi 1956-ban, de így keveredett ütközetbe Mátyás a kutyafejű tatárokkal. És így született arra a kérdésre, hogy milyen szépirodalmi művet olvasott utoljára a kedves vizsgázó, a következő válasz: "a felvételire készültem". Kár volt.

Idén a diákokat új felsőoktatási rend várta. Az eredeti elképzelések szerint minden felsőoktatási intézmény - kivétel nélkül - kötelezően százhúsz pontos rendszert alkalmazott volna az eredmények meghatározásakor. A többlet pedig nem haladhatta volna meg a hat pontot. Később ez megváltozott: a költségtérítéses szakokon megszűnt a ponthatár-korlátozás, azaz ezeken a helyeken a jelöltek pénztárcája lett a mérce! Így megtörténhet az, hogy bár pontjai alapján a közelébe sem kerülhetne az egyetemnek vagy a főiskolának a jelentkező, szeptemberben megkezdheti felsőfokú tanulmányait, mivel nem okoz neki gondot a féléves képzési díj kifizetése.

Kezdetben arról is szóltak a hírek, hogy eltörlik a nyári pótfelvételit, ám utóbb helyesbítettek: ha nem sikerült júliusban, augusztusban ismét lehet próbálkozni, legalábbis ott, ahol van még hely. Előtte azonban, az első elutasító válaszok megérkezését követően - nyolc napon belül - talán érdemes fellebbezni. A teljes sikertelenség után, illetve a végső elkeseredés helyett pedig újra beadni a lapo(ka)t, és várni. Egyetlen vigaszt az jelenthet, hogy vizsgázni ilyenkor már - a legtöbb helyen - nem kell, a középiskolai vagy az egy-másfél hónappal korábbi teljesítmények önmagukért (és a jelöltekért) beszélnek.

A felvételi keretszám jövőre három és fél ezerrel növekszik. Felsőoktatásunk harmonizálni igyekszik az Európai Unióéval, de csak annyiban, amennyiben a versenyszellem és -képesség ezt megkívánja. Szégyenkezni egyébként nincs okunk, mert a magyar (felső)oktatás még mindig eredményesebb, mint sok - nálunk jóval fejlettebb - európai országé. Még akkor is, ha Rákóczi - egyes felvételizők szerint - a törökök ellen harcolt.

Ha pedig a mai napon, illetve a jövő héten nagyon nem tetsző, lehangoló SMS vagy levél érkezik, két üdítő-üdvözítő megoldás még mindig marad: a papír a kukába kerülhet, az üzenet a semmibe veszhet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.