Publi

Ablonczy Bálint

Putyin elnök Budapesten: miért asszisztálunk a nagyhatalmi gőghöz?

/ 2017.12.29., péntek 12:00 /
Putyin elnök Budapesten: miért asszisztálunk a nagyhatalmi gőghöz?

Visszatekintő: 2017 legnépszerűbb publicisztikái a Válasz.hu-n!

Híve vagyok a minél önállóbb nemzeti külpolitikának, de ha ez a minket is hátrányosan érintő hatalmi törekvéseknek való gazsulálásban nyilvánul meg, inkább ne legyünk szabadságharcosok.  

Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt nagy fontosságú szerződést írt alá Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin államfő. Noha már csak energiabiztonsági szempontból is nyilván együtt kell működni Oroszországgal, a találkozó egyik orosz elnöki mondatának hideg cinizmusa pontosan megmutatta, ki az úr ebben a „kapcsolatban”.

Történt, hogy éppen a 2015-ös putyini látogatás idejére esett a debalcevei ütközet Kelet-Ukrajnában, amely olyan volt, mint egy második világháborús katlancsata. A körbezárt ukrán csapatok megpróbáltak kitörni, de a „szeparatisták” (nagyrészt nehéztüzérséggel, harckocsikkal, különleges egységekkel megerősített orosz reguláris erők) valósággal lemészárolták őket.

Nos, Vlagyimir Putyin akkor Budapesten a kényelmetlenül feszengő Orbán Viktor mellett teljes nyugalommal arról beszélt: Kijevnek el kellene ismernie a vereséget, ami nyilván fájdalmas, hiszen az ukrán hadsereg ellen „traktoristák és bányászok” győztek.

Egy orosz elnök nyilván azt hazudik, amit akar. De azt máig fel nem foghatom, hogy a történelme során a túlerő elleni reménytelen küzdelemben szocializálódott országnak miért kell a szomszédját megalázó nagyhatalmi gőghöz asszisztálnia.

Ha pedig mindez elvont moralizálásnak tűnik, nézzük realistán a dolgot. Ukrajna a közvetlen szomszédságunkban a háború miatt is a gazdasági csőd szélén tántorog, és az orosz támadás gerjesztette nacionalista érzelmek a kárpátaljai magyarság kulturális, nyelvi jogait fenyegetik. Ezért a nyers államérdek okán is a lehető legmesszebb kellene tartanunk magunkat a NATO és az EU megosztásán mesterkedő orosz politikától.

Nos, csütörtökön ismét Budapestre érkezik Vlagyimir Putyin, Kelet-Ukrajnában megint intenzíven dörögnek a fegyverek. Azt hiszem, holnapután inkább nem kapcsolom be a televíziót.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.