valasz.hu/publi/hideghullam-le-a-kalappal-magyarorszag-122000

http://valasz.hu/publi/hideghullam-le-a-kalappal-magyarorszag-122000

Publi

Jeszenszky Géza

Szabad-e árulkodni a hazára?

/ 2018.04.23., hétfő 08:50 /
Szabad-e árulkodni a hazára?

John O’Sullivan, a Budapesten működő Danube Institute igazgatója – egykor Margaret Thatcher miniszterelnök tanácsadója, majd a Szabad Európa alelnöke –, a National Review amerikai konzervatív hetilap április 8-i számában joggal állapította meg, hogy egy kis európai ország választási eredményeivel nem szokott foglalkozni a nemzetközi sajtó, pláne nem a címoldalakon.

Most azonban Budapesten hemzsegtek a külföldi tudósítók. Írásaik többsége (de távolról sem az összes) meglehetősen kritikusan szólt a magyarországi demokrácia állapotáról, a korrupcióról, az unfair választási törvényről, a kormánynak a választási kampányban tanúsított módszereiről, de a hangnem inkább sajnálkozó, semmint ellenséges volt. Kovács Zoltán kormányszóvivő éles szavakkal utasította vissza a kritikákat, a kormánypárti sajtó pedig a magyar belpolitikába történő illetéktelen beavatkozásnak minősítette a tudósítások üzeneteit. Az ellenzéki pártok és a velük rokonszenvezők viszont álláspontjuk igazolását látták a kritikus külföldi újságcikkekben. Nyilvánvaló azonban, hogy a sok tudósítás a legkisebb mértékben sem befolyásolta a választások eredményét. A nagy publicitás az országnak inkább hasznára, mint kárára volt.

„Szabad-e árulkodni a hazára?” – vetette fel közel negyven éve Litván György, az ’56 után bebörtönzött történész, a múlt század első évtizedében a hazai viszonyok akkori külföldi kritikusait üdvözlő polgári radikálisokkal kapcsolatban. Jászi Oszkárt idézte, aki éles különbséget tett az uralkodó köröket és magát a magyar népet bíráló felfogás között, az utóbbit határozottan elutasítva. Abban egyet kellene értenünk, hogy a belpolitikai küzdelmeket mindaddig nem a külországok sajtójában és kormányainál kell megvívni, amíg itthon a politikai szabadságjogok és a szabad sajtó lehetővé teszi a viták lefolytatását. A külföldi támogatás és a beavatkozás kérése akkor kerülhet előtérbe, ha a diktatórikus viszonyok más utat nem tesznek lehetővé. Ez volt a helyzet a kommunista korszakban.

Ezzel együtt egyáltalában nem érdektelen, hogyan vélekednek egy országról külföldön. Ez kihat a politikai célok érvényesítésére, a gazdasági kapcsolatokra, az idegenforgalomra, az adott nemzet tartós megítélésére. Széchenyi István 1857-ben egyenesen úgy vélte: „A sok tényező közül, melyek segítenek abban, hogy fajunk megmentessék a teljes megsemmisüléstől, kétségtelenül legfontosabb az a vélemény, melyet rólunk külföldön táplálnak.” Antall József 1990 májusában, a kormányprogram előterjesztésekor megállapította, hogy a külföld magyarságképe „sosem volt kedvezőbb, mint ma, ezt nem ronthatjuk el”. Inkább okkal, mint ok nélkül, ez a kép mára radikálisan megváltozott. Érthető, hogy erre érzékenyen reagál a hazai társadalom. De vajon hányan értenek egyet Illyés Gyulának 1943-ban, nemzetünk egyik legkritikusabb időpontjában mondott szavaival: az erős nemzet képes szembenézni a kedvezőtlen véleménnyel, vagyis nyugodt férfiassággal megvizsgálni: nem az igazat mondják-e? Nem kitűnő leckealkalmak-e elsősorban hibáink levetésére? Csak ezután – az esetleges hibák elismerése és leküzdése után – foghatunk abba, amit ma legtöbben az első tennivalónak mondanának: az ellenséges propagandát ellenpropagandával legyőzni.”

Szerintem is fel kell venni a kesztyűt a megalapozatlan támadásokkal szemben, de legyen jó, igaz a magyarság ügye. Annak is látsszék. Legyen jó minden törvényünk, szülessék vitában, meghallgatva mind a belülről, mind a kívülről jövő – jó szándékú – kritikát. Legyen jó fizikai és mentális állapotban az ország, legyen egészséges a közhangulat. Legyenek jók a törvények, és annak megszegői kapjanak visszatartó erejű büntetést. Folytassunk az európai értékekkel azonosuló külpolitikát. Örüljünk, hogy vannak barátaink, szövetségeseink. Hamis és káros a póz, hogy „egyedül vagyunk”. A régi rómaiak tudták, hogy „az országok biztonságának legjobb zálogai nem a hadseregek vagy a kincsek, hanem a barátok”.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.